Az Oltáriszentség titkát megjelenítő ünnepet 1290 óta tartják Magyarországon, melyet a Pünkösd utáni második vasárnapon ültek meg. Az úrnapi körmeneten való részvétel egyben hitvallást jelent, az egyházhoz való tartozás kifejezését. Az Úrnapi körmenet századok óta a dél-hevesi térség kiemelkedő jelentőségű vallásos eseménye.
Hagyományai generációkon át öröklődtek A helyi szokáselemeket – melyek legteljesebben a két világháború közötti korszakban éltek – máig őrzik a hevesi katolikusok. A körmenetek rendjének kialakítása az egyházi és a helyi hagyományok alapján történik, melynek elemei: a templom környékének megtisztítása, virágsátrak állítása, körmenet a négy szabadtéri oltár (virágsátor) elé, áldásosztás, az Oltáriszentség visszakísérése a templomba, himnusz éneklése.
A résztvevők hite szerint a körmeneten való áldásosztás az emberek, a föld, a vegetáció megáldását jelenti, a hazavitt megszentelt virág pedig védelmet jelent az egész házra.
