A Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet és városunk pótolhatatlan veszteséget szenvedett. Tragikus hirtelenséggel elhunyt Pataki Miklósné, a Népművészet Mestere, Pro Urbe Heves díjas alkotó, aki több mint fél évszázadon át szolgálta a magyar népi kultúra, különösen a dél-palóc textilművészet megőrzését és továbbadását, munkássága és elhivatottsága összefonódott a szakmájával. Alkotómunka közben távozni az életből a legszebb, legméltóbb beteljesülés egy alkotóművész számára: az utolsó lélegzetvétel is a teremtés pillanata volt.
Távozásával Heves városa egy kiemelkedő művészt, a magyar népművészet pedig egyik legkiválóbb őrzőjét veszítette el. Életműve azonban tovább él alkotásaiban, tanítványaiban és mindazokban, akik az általa közvetített értékeket viszik tovább.
Ludányi Margit 1951-ben Jászapátin született. A budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola textil szakán szerzett kiváló alapokat, majd pályája a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezetben teljesedett ki. A szövetkezet munkatársaként, később művészeti vezetőjeként nemcsak alkotóként, hanem irányítóként is meghatározó szerepet vállalt Heves népművészeti életében.
Mestere, Bárdos Sándorné iránymutatásával mélyedt el a palóc hímzés motívumkincsében. A hagyományok tisztelete egész életét végigkísérte, ugyanakkor munkáiban mindig arra törekedett, hogy a népi kultúra élő örökség maradjon. Szőttesei, hímzései, szűrrátétes alkotásai és viselettervei a hagyományos formavilágot magas művészi színvonalon közvetítették a jelenkor számára.
Kivételes tehetségét és elhivatottságát számos rangos elismeréssel jutalmazták. Már 1972-ben elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet, majd 1978-ban Népi Iparművész lett. Heves városa 1989-ben Pro Urbe Heves kitüntetéssel ismerte el munkásságát, 2008-ban pedig átvehette a magyar népművészet egyik legmagasabb állami kitüntetését, a Népművészet Mestere címet. Ezt követően Király Zsiga-díjjal, Kézműves Remek Díjjal, Kis Jankó Bori-díjjal, valamint számos országos szakmai pályázat elismerésével gazdagodott.
Nevéhez nemcsak kiváló alkotások, hanem közösségek is kötődnek. Évtizedeken át vezette a hevesi alkotócsoportot, majd 2004-ben alapító elnöke lett a Csillagvirág Népművészeti Egyesületnek. Fáradhatatlanul szervezett szakköröket, műhelyfoglalkozásokat, szakmai bemutatókat és hagyományőrző rendezvényeket. Meggyőződése volt, hogy a népművészet csak akkor maradhat fenn, ha a tudás nemzedékről nemzedékre öröklődik. Ennek szellemében tanított egészen az utóbbi évekig, többek között az ASzakkör program oktatójaként is.
2019-ben a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagjává választották, ami szintén annak az országos szakmai megbecsülésnek a bizonyítéka, amely egész pályafutását övezte.
Heves számára azonban minden kitüntetésnél többet jelentett az a csendes, következetes munka, amelyet nap mint nap végzett. Alkotásaival, tudásával, emberségével és szerénységével generációk számára mutatott példát. Tanítványai és pályatársai nem csupán mestert, hanem olyan embert ismertek benne, aki mindig kész volt segíteni, tanácsot adni és továbbadni mindazt, amit elődeitől örökölt.
Emlékét kegyelettel őrizzük, végső búcsút a hevesi Gyöngyösi úti temetőben vehetünk Pataki Miklósnétól 2026.07.16-án, 17.30 órakor.
