A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége sajtótájékoztatóval egybekötött gazdafórumot szervezett Hevesen a legaktuálisabb szakmai témákban. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Ignácz Balázs, Heves vármegye főispánja is, a megjelenteket Sveiczer Sándor, Heves polgármestere köszöntötte.
Március 11-én a Hevesi Kulturális Központ adott otthont annak a szakmai rendezvénynek, ahol az agráriumot érintő legfontosabb aktuális kérdésekről, támogatási lehetőségekről és a jövő kihívásairól kaptak tájékoztatást a gazdálkodók.
A sajtótájékoztatón Szabó Zsolt, a térség országgyűlési képviselője, Jakab István, az Országgyűlés alelnöke és a MAGOSZ elnöke, valamint Nagy Viktor, a MAGOSZ főtitkár-helyettese ismertették az ágazat helyzetét és kilátásait. Az esemény házigazdája Ignácz Szabolcs András vármegyei elnök, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Heves Vármegyei Szervezetének vezetője volt.
A fórumon Jakab István az agrárium elmúlt időszakának eredményeiről, a jelenlegi kihívásokról és a jövőre vonatkozó elképzelésekről beszélt. Nagy Viktor a támogatási rendszer legfontosabb aktualitásait mutatta be, míg Tasnádi Gabriella, a NAK vízgazdálkodási csoportvezetője a mezőgazdasági vízgazdálkodás aktuális kérdéseiről tartott előadást, külön kitérve a hazai és uniós forrásokra.
Az elmúlt időszakban több ponton módosult az agráriumot érintő támogatási rendszer, és számos új pályázati lehetőség nyílt meg a gazdálkodók előtt. A változások célja a mezőgazdaság versenyképességének erősítése, a generációváltás elősegítése, valamint a vidéki térségek fenntartható fejlődésének támogatása.
A földforgalmi törvény módosítása több ponton is kedvez a gazdálkodóknak. Az egyik fontos változás, hogy a haszonbérleti szerződéseket a jövőben nem szükséges kifüggeszteni akkor, ha azok tágabb családi kapcsolatok – például nagybácsi, após, sógor vagy unokatestvér – között jönnek létre.
Szintén lényeges módosítás, hogy ha egy haszonbérleti szerződésre magasabb ranghelyű előhaszonbérletre jogosult jelentkezik, a szerződés létrejöttéhez továbbra is szükséges a bérbeadó hozzájárulása. Ez a szabályozás erősíti a tulajdonos döntési jogát.
A jogszabály változása a földhasználat átengedését is rugalmasabbá teszi. A korábban kötelező saját használat a 2014 után vásárolt földek esetében megszűnik, így ezek a területek bérbe adhatók. Ez különösen az idősebb gazdálkodók számára jelent segítséget, akik fokozatosan szeretnék átadni gazdaságukat az utánuk következő generációnak.
Az Európai Unió előírása alapján 2025-től bevezetésre került a társadalmi feltételesség rendszere. Ez azt jelenti, hogy bizonyos agrártámogatások igénybevételéhez a munkajogi és foglalkoztatási szabályok betartása is szükséges.
A rendszer több mint száz különböző követelményt tartalmaz, amelyek például a munkavédelmi oktatásra, a munkaszerződések meglétére vagy a munkaidő-nyilvántartásra vonatkoznak. 2025-ben még elsősorban tájékoztató jelleggel működött a rendszer, 2026-tól azonban már támogatáscsökkentés is alkalmazható a szabályok megsértése esetén.
A Közös Agrárpolitika (KAP) magyar stratégiai terve több mint 5650 milliárd forint forrást biztosít a mezőgazdaság és a vidéki térségek fejlesztésére. Ebből több mint 3150 milliárd forint jut vidékfejlesztési intézkedésekre, amelyek gazdaságfejlesztési, zöld beruházási, erdészeti és infrastruktúra-fejlesztési projekteket támogatnak.
A mezőgazdaság egyik legnagyobb kihívása a gazdaságok generációváltása. Ennek elősegítésére több támogatási konstrukció is rendelkezésre áll. A gazdaságátadási együttműködés támogatása a gazdaságukat átadó termelőket segíti. A program célja, hogy a gazdaságok átadása tervezetten, mentorálási időszakkal történjen. A támogatás összege 4 és 20 millió forint között alakulhat.
A fiatal gazdálkodók számára külön konstrukció áll rendelkezésre a gazdaságátvevők induló támogatása formájában, amely szintén 4–20 millió forintos támogatást biztosíthat az induláshoz.
A mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére 15 milliárd forintos keret áll rendelkezésre. Egy projekt legfeljebb 10 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphat, akár 85 százalékos támogatási intenzitással.
A támogatás felhasználható például állattartó telepek fejlesztésére, kertészeti beruházásokra, terménytárolók és szárítók beszerzésére, ültetvénytelepítésre, valamint a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és piacra jutásának fejlesztésére.
Külön pályázati lehetőség segíti a fagykárt szenvedett ültetvények megújítását is. A 2 milliárd forintos keret célja a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó, korszerű ültetvények telepítésének és az öntözési infrastruktúra fejlesztésének támogatása.
Emellett több mint 12 milliárd forint áll rendelkezésre természetközeli és vizes élőhelyek kialakítására, amelyek hozzájárulnak a vízvisszatartáshoz, az erózió elleni védelemhez és a biológiai sokféleség megőrzéséhez.
A vidéki életminőség javítását szolgálják a tanyák infrastruktúra-fejlesztését támogató pályázatok. Ezek keretében egy-egy projekt akár 25 millió forint támogatást is kaphat villamosenergia-ellátás, ivóvízrendszer vagy egyedi szennyvízkezelés kiépítésére.
A zártkerti területek fejlesztésére külön program áll rendelkezésre, amely elsősorban önkormányzatok számára biztosít forrást az infrastruktúra fejlesztésére, a megközelíthetőség javítására és a közösségi értékek megőrzésére.
A beruházások megvalósítását segíti az a döntés is, hogy a támogatásokhoz kapcsolódó 25 százalékos előleg igényléséhez már nem szükséges külön önerőigazolás. Ez gyorsabb projektindítást és kedvezőbb likviditási helyzetet jelent a gazdálkodók számára.
A Közös Agrárpolitika végrehajtását a Nemzeti KAP-hálózat segíti, amely a szakmai információk terjesztését, a jó gyakorlatok bemutatását és az együttműködések erősítését szolgálja. A hálózatban több intézmény – köztük az Agrárminisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrárközgazdasági Intézet – dolgozik együtt annak érdekében, hogy a gazdálkodók minél hatékonyabban használhassák ki a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat.
A mezőgazdaság következő éveit jelentős kihívások határozzák meg. A klímaváltozás, a nemzetközi kereskedelmi verseny és az európai költségvetési viták egyaránt befolyásolják az ágazat jövőjét.
A mezőgazdasági vízgazdálkodás területén a 2025–2026-os időszakot az új támogatási konstrukciók, a vízvisszatartás előtérbe kerülése és a hatósági eljárások egyszerűsítése jellemzi. Tasnádi Gabriella előadásában kiemelte: a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás kulcsa a „vizet a tájba” szemlélet, valamint az öntözésfejlesztés.
Fotó: Hevesi Hírportál/Jakab Tibor
