A hazai természetfotózás egyik legnagyobb eseménye minden évben a naturArt – Magyar Természetfotósok Szövetsége – által meghirdetett “Az Év Természetfotósa” (ÉTF) pályázat díjátadója. Idén már 30. alkalommal rendezték meg a hazai természetfotósok nívós seregszemléjét a Magyar Természettudományi Múzeumban. A pályázatra ebben az évben 3533 pályamű érkezett be 197 fotóstól, végül 120 kép került be a döntős képek közé, és így a legjobb fotókat felvonultató kiállítás keretében a falra is, köztük Jakab Flóra két alkotása, melyből az egyik “Az állatok viselkedése” c. kategória 2. helyezését is megszerezte. Őt kérdeztük ebből az alkalomból.
Miért nagy dicsőség bármelyik kategóriában helyezést elérni, vagy akár csak falra kerülni?
Az Év Természetfotósa Magyarország legnagyobb természetfotós pályázata, így minden egyes alkalommal nagy népszerűségnek örvend. Évről évre egyre többen neveznek – köztük a természetfotózás “nagyágyúi” is – és általában 3000-4000 kép érkezik be a kiírásra. A falra, azaz kiállításra 100-120 kép kerül a meghirdetett 14 kategóriában. Nagyon nehéz bekerülni a legjobbak közé, mert a folyamatos megújuláshoz, ütős projektekhez sok idő és energia kell. Én évről évre próbálom a legjobb képeimet forgatni a pályázati anyagban, pl. most neveztem 3. alkalommal a havas-ködös őzes fotómat, aminek meg is lett az eredménye: idén sikerült bejutnia a kiállítási anyagba. A békás képem pedig az egyik kategória 2. díjasa lett. Egyébként az, hogy a falon legyen egy kép, függ az adott mezőnytől és a szerencsétől is, ezért érdemes néha vissza-visszatenni a nagy kedvenceket 🙂
Mi a véleményed az idei mezőnyről?
Mindig úgy nézem a beadott és díjazott képeket, hogy a korábbi években láttunk-e hasonló fotókat. Hasonló szituációt, technikát, pillanatokat. Idén szerencsére találkoztam olyan alkotásokkal, amik megragadták a figyelmemet. A díjazottakkal nem mindig értettem egyet, mert volt olyan kategória, ahol sokkal erősebbnek tartottam a dicséretre méltó képeket. De ez abszolút szubjektív, az abban az évben zsűrizők adott pillanatának döntése, amit én, mint nevező, nem bírálhatok felül.
Pályázol-e jövőre is?
Ha lesznek olyan fotóim, mindenképpen. Szeretem itthon megmérettetni magam, visszaigazolást kapni arról, hogy talán jó irányba haladok, és a szakma is felfigyel a képeimre.
