1848. március 15-én – az európai forradalmi hullám részeként – Pest-Budán is kitört és vér nélkül győzött a forradalom a nemzeti szuverenitás és a polgári átalakulás jelszavaival („egyenlőség, szabadság, testvériség”). Megszületett a modern parlamentáris Magyarország, és megkezdődött a szabadságharchoz vezető folyamat, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt.
A „Pilvax-kör” (többek között Petőfi, Jókai, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula) előző este határozta el véglegesen, hogy a bécsi forradalom nyomán cselekvésre szánja el magát. Március 15-én délelőtt mozgósították az egyetemi ifjúságot, felolvasták a 12 pontot, amelyet később Landerer és Heckenast nyomdájában a Nemzeti dallal együtt, cenzori engedély nélkül kinyomtattak (így született meg a sajtószabadság).
Délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál tartottak nagygyűlést, majd a tízezresre duzzadt tömeg a hajóhídon átvonult Budára, ahol a megrettent Helytartótanács életbe léptette a 12 pontban foglalt követeléseket, és szabadon bocsátotta az állítólagos sajtóvétség miatt bebörtönzött Táncsics Mihály újságírót, akit a tömeg diadalmenetben vitt Pestre. Este a Nemzeti Színházban a betiltott Bánk Bán előadásával ünnepelték a forradalom győzelmét.
A szabadságharc bukása után valamennyi társadalmi réteg titokban ápolta március 15-e emlékét, pedig a megtorlás évei alatt nemcsak a forradalom vívmányainak megemlítése volt tiltott, hanem a Kossuth-szakáll, a piros-fehér zöld szín és a Rákóczi-nóta is. Az 1867-es kiegyezést követően szabadabbá, de az osztrák–magyar együttműködés érdekében óvatosabbá is vált a megemlékezés. 1898-ban, a fél évszázados évforduló alkalmából hallgatólagosan elfogadták március 15-e megünneplését, állami ünneppé azonban az 1848-as törvények szentesítésének napját, április 11-ét tették.
Március 15-e 1928-ban vált hivatalos keretek közt megtartott nemzeti megemlékezéssé. A kommunisták az 1950-es években eltörölték (az 1956-os forradalom több ponton felelevenítette 1848 eszméit), majd később újra visszaállították a szigorúan meghatározott keretek közti megünneplését. A rendszerváltozás után az Országgyűlés nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé az 1991. évi VIII. tv. alapján, amelyet a 2012-es Alaptörvény is megerősített.
Városunkban az ünnepi megemlékezés 8:00 órakor a Belvárosi Római Katolikus Templomban kezdődik, majd 9 órakor a Művelődési Központban egy ünnepi műsorral folytatódik a programsorozat.
Az 1848-as emlékműnél (Városháza), 9:45-kor a koszorúzásnál ünnepi beszédet mond Szabó Zsolt, térségünk országgyűlési képviselője.
Az ünnepség záró helyszíne ezúttal is a pusztacsászi 1848-as emlékhelyeken lesz, ahol 10:15-kor kezdődik a koszorúzás – a résztvevők át- és visszaszállításról a szervezők gondoskodnak, az autóbusz a Városháza előtt indul 10 órakor.
Az ünnepi műsor és a koszorúzás közreműködői:
- az Eötvös József Református Oktatási Központ és a Harmónia Alapfokú Művészeti Iskola diákjai;
- a Hevesi Körzeti Általános Iskola és AMI Zeneművészeti Tagintézménye;
- Kovács Sándor magyartanár;
- a Hevesi Mazsorett Együttes.
Forrás: marcius15.kormany.hu
