Szabó Zsolt államtitkár gratulált a Művelődési Központban megrendezett ünnepségen azoknak a hevesi pedagógusoknak akik az idén kapták meg gyémánt-, illetve aranydiplomájukat.
Urbán Imréné Vass Ida – Gyémántdiplomás pedagógus
1937. augusztus 5-en született Erdőtelken. Általános iskolai éveit Tenken töltötte, majd az egri Gárdonyi Géza Tanítóképzőben szerzett tanítói oklevelet 1956. július 12-én.
Első munkahelye szülőfalujában, Erdőtelken volt. 1957. szeptember 1-jén került Hevesre, az akkori III. sz. Általános Iskolába. Elhivatottságával, gyermekek iránti tiszteletével és szeretetével hamar beilleszkedett a nevelőtestületbe.
1959-ben az iskola akkori igazgatója a következő szavakkal jellemezte munkáját:
„Igen jó nevelő egyéniséggel rendelkezik. Óráira mindig felkészülten jött. Mindig vidám volt, es tanítványait is ez jellemezte. Osztályában igen komoly munkát végzett. A tanulóit messzemenőkig segítette. Nincs elveszett gyermek a számára. Igen nagy szeretetnek örvend a tanulók, a szülők és a nevelőtestület részéről.”
Magas színvonalú szakmai munkájának elismeréseként munkaközösség-vezetőnek választották meg.
E szép, elhivatottsággal teli pályafutást, ahol személyének és szakmai kvalitásának megfelelő elismerést kapott, sajnos a betegség gátat szabott. 1979-ben leszázalékolták, majd 1988-ban nyugdíjazták.
2016-ban kapta meg gyémánt diplomáját, ebből az alkalomból, egy csokor virággal szeretnénk neki gratulálni, és sok-sok boldog nyugdíjas évet kívánni neki.
Sztanek Józsefné – Aranydiplomás pedagógus
50 éve vette át a Jászberényi Tanárképző Főiskolán szerzett tanítói diplomáját, így ő most a napokban aranydiplomát kapott.
Jászsági születésűként Kömlőn kezdett tanítani, majd 1967-ben került a hevesi Körzeti Iskolába, s 1996-ig, nyugdíjazásáig tanított itt.
A 29 év: sok-sok tanítvány, sok élmény, sok átadott tudás, gyakorlat. Pedagógiai munkájának alapelve volt: a jókat még jobb eredményre sarkallni, a gyengéket felkarolni, segíteni. Minden tanulóra oda kell figyelni, lehetőséget adni a javításra, felelésre, hogy sikerélményük legyen, hiszen ez adhat szárnyakat a továbbhaladásra. Igyekezett minél többet adni a gyerekeknek, de sokat kapott vissza is tőlük: szeretetet, tiszteletet, megbecsülést, hálát. A régi diákokkal találkozva ma is érzi, hogy nem felejtették el a törődést, a szeretetet. Ebben az is benne van, hogy mindig az életre nevelt, fontos volt számára az élet közeliség, a mindennapokra való felkészítés.
A még ma is örökifjú Kolléganő, aki ma már nagymama is a pedagóguspályán megtalálta a helyét, igazi hivatását. Több éve él egyedül barátságos, otthonos családi házában, ahová lánya és családja gyakran jön haza. Napjait még ma is tevékenyen tölti.
A napokban átvett aranydiplomájához szívből gratulálunk, kívánunk nagyon jó erőt, egészséget, hogy még sokáig lehessen szerettei körében és boldogan élhesse nyugdíjas éveit.
Faragóné Pető Margit – Aranydiplomás pedagógus
50 éve szerzett tanári oklevelet és e tanév őszén vehette át az egri főiskola dísztermében az aranydiplomát. 1965-ben szerezte meg három szakos tanári diplomáját, és még abban az évben saját falujában, Tarnabodon, kis létszámú iskolában kezdte pályáját. Szaktárgyain kívül meg kellett birkóznia az összevont osztályokban felmerülő speciális feladatokkal is.
1969-ben a nagy múltú, elismert szakmai eredményeket felmutató hatvani 1. sz. Általános Iskolába kerülése inspirálta a minél eredményesebb munkára.
Pedagógiai munkája első számú „szerelme” a tanítás volt. A tanulók körében végzett nevelő, oktató munka, személyiségük formálása, további életre való felkészítésük. Későbbi munkaköreiben is mindig a gyermekek érdekében dolgozott.
1977-től a Hatvan Városi Tanács művelődési osztályán dolgozott tanulmányi felügyelőként. Hét éves felügyelői munkája során sok-sok ismeretet, tapasztalatot szerzett későbbi munkájához. Rendszeresen részt vett a nyári szabad-egyetemeken. Több nevelési jellegű cikke jelent meg országos pedagógiai szaklapokban.
1984-ben hívásra örömmel visszatért volt iskolájába igazgatónak. Vezető társaival lelkesen, a tantestület támogatásával kezdtek munkához. AZ OPI felkérésére felmérésekkel, elemzésekkel kapcsolódtak be az intézet egy-egy kutató munkájába.
1987-ben, házasságkötés révén került Hevesre, és az új tanévben már a hevesi 1. sz. ének-zenei tagozatos Általános Iskola pedagógiai igazgató helyetteseként dolgozott. Ott, ahol kezdőként a gyakorlati idejét is töltötte. Ehhez a munkához igazgatójától teljes önállóságot és bizalmat kapott egy nyitott, befogadó nevelőtestülettel együtt.
Mindkét iskolájában, vezetőként sok iskolaszervezési feladatot végzett, különösen szerette a pedagógiai munka koordinálását, a tanulók képesség-készség és neveltségi szintjének mérését és elemzését.
1998-ban kényszerű előrehozott nyugdíjba ment, és néhány évig óraadóként, valamint a Heves Megyei Pedagógiai Intézetnél szaktanácsadóként dolgozott az osztályfőnöki munka, az iskolai pedagógiai tevékenység területén. Tanfolyamokat szervezett, előadásokat tartott pedagógiai témákban.
Eredményeiért több, magas kitüntetést kapott.
Szerencsésnek érzi magát, mert pályafutása során szerette, amit csinált, kollégái, tanítványai szerették, a szülők tisztelték. Igazán szép pedagógusi életút az övé!
Gratulálunk az elismerésekhez!
