Akár fogyni szeretne, akár megőrizné karcsúságát, az Európai Friss Kalandok program elárulja Önnek, melyik az a hazai gyümölcs, amely mindkét esetben segít, hogy elérje a célját! Színe zöld, sárga, vagy éppen sötétlila, formája lehet gömbölyű, hosszúkás vagy tojásdad. Finom, édes csonthéjas gyümölcs. Igen, ez a szilva!
A kutatók szerint a szilva igazi szupergyümölcs, hiszen jelentős mennyiségben tartalmaz élelmi rostot, szorbitolt, K-vitamint, klorogénsavat és káliumot. A K-vitamin és a kálium együttes hatása miatt a szilva fogyasztása hozzájárulhat az egészséges csontozat megőrzéséhez, az érfalfunkciók javításához, azaz a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentéséhez. A szorbitolnak és a rostoknak köszönhető a szilva egyik legközismertebb, tudományosan is alátámasztott élettani hatása a hashajtó (laxatív) hatás, amely – mint természetes módszer – az anyagcsere optimális működését, illetve annak serkentését segíti elő.
A szilvában nagy mennyiségű klorogénsav van, amelynek az elhízást megelőző hatását köszönheti. A klorogénsav a polifenolok, a másodlagos anyagcseretermékek közé tartozik, amely legnagyobb mennyiségben a kávéban található, utána az alma, a szilva, a kajszi, a meggy és a körte következik. Emellett a klorogénsav segít megőrizni az érfalak rugalmasságát, mivel pozitívan befolyásolja a cukor- és lipidanyagcserét.
Nemcsak a friss szilvának vannak jótékony hatásai, az aszaltszilva szintén nagyon egészséges: hozzájárul a megfelelő bélműködéshez és minden vitamin, hasznos tápanyag megtalálható benne. Természetes K-vitamin-forrás, illetve káliumban gazdag, ezért, ha legalább 100 gramm aszaltszilvát fogyasztunk, akkor az fedezi a napi ajánlott mennyiség 30 százalékát.
Bár a szilva élettani szempontból nagyon értékes gyümölcs és hazánkban 23 fajtáját ismerjük, mégis nagyon keveset, fejenként alig több mint 1 kilogrammot fogyasztunk belőle évente.
Az Európai Friss Kalandok program nemcsak a szilva-, hanem általában a gyümölcsfogyasztást népszerűsíti Magyarországon, és igyekszik minél több fiatalt, gyermekes családot megismertetni a zöldségek és gyümölcsök egészségmegőrző hatásaival.
Az INTERFEL 1976-ban létrehozott francia zöldség-gyümölcs szakmaközi szervezet, amely a friss zöldség- és gyümölcságazat szereplőit, szakértőit fogja össze, képviseli az érdekeiket a termeléstől kezdve egészen az értékesítésig. A szakmaközi szervezet célja, hogy párbeszédet folytasson a különböző ágazatok között, népszerűsítse a frisszöldség- és gyümölcsfogyasztást, valamint felhívja az emberek figyelmét a változatos és kiegyensúlyozott étrend fontosságára, köztük a zöldség- és gyümölcsfogyasztásra.
A NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA 2013 tavaszán alapított, kötelező tagsággal rendelkező szervezet. A köztestület tagja valamennyi mezőgazdasági, élelmiszeripari és vidékfejlesztési tevékenységet folytató természetes és jogi személy. A kamara mintegy 400 ezer fős tagsága révén a teljes hazai élelmiszerláncot lefedi, közülük több mint 50 ezren foglalkoznak zöldség- és gyümölcstermeléssel.
Rugalmas és szakmailag felkészült szervezetként a NAK az alapítása óta azon dolgozik, hogy lendületet adjon a magyar agráriumnak. Legfontosabb feladata a magyar agrár- és élelmiszerszektor erősítése, a magyar termékek versenyképességének javítása itthon és a nemzetközi piacokon. Vezető szerepet tölt be a nemzeti agrár- és élelmiszer-stratégia alakításában és megvalósításában, továbbá a kormányzat első számú szakmai tárgyalópartnereként széles körű igazgatási és szolgáltatási közfeladatokat lát el.
