Egyre több olyan csalásról lehet hallani, amelynek során ismeretlen számról hívást kapunk, amelyeket felvéve csak valami furcsaságot tapasztalunk, esetleg süket vonalba hallózunk egy ideig – az átverésre viszont csak a következő telefonszámlánk érkezésekor jövünk rá, ugyanis a jellemzően külföldről indított hívások emelt díjas szolgáltatáshoz kapcsolódnak, mi pedig azzal, hogy ezeket felvesszük, vagy esetleg a vonal bontása után gyanútlanul visszahívjuk, máris besétálunk a csalók csapdájába.
Eddig kizárólag úgy lehetett az ilyesmi ellen védekezni, hogy nem fogadunk semmilyen ismeretlen számról indított hívást, főleg akkor, ha az valamilyen ismeretlen ország előhívójával rendelkezik. És persze ilyesmiket visszahívni is szigorúan ellenjavallt. Mostantól viszont az elektronikus hírközlési törvény emelt díjas hívásokkal kapcsolatban eszközölt változtatásai is képviselik a fogyasztók érdekeit. Bár az alapvető óvatosság, vagyis hogy ne fogadjunk olyan telefonhívásokat, amelyek ismeretlen számról, egzotikus országokból érkeznek, továbbra is fontos, a törvénymódosítás most segít, ha mégis megtörtént a baj.
Július 3-án fogadta el a parlament az elektronikus hírközlési törvény (eht.) átfogó módosítását. A módosítások az európai elektronikus hírközlési kódexszel való jogharmonizáció biztosítását szolgálják. A kódex a 2009-es hírközlési keretszabályozást igazítja a gyorsan változó hírközlési piac igényeihez.
Ugyan a felhasználói jogok nem bővülnek jelentősen, van egy fontos újítás, ami az emelt díjas szolgáltatások igénybevételével történő visszaélések visszaszorítását célozza. Sokszor előfordul, hogy a felhasználók felvesznek vagy visszahívnak olyan telefonszámokat, amelyeknél a hívó fél száma valamilyen távoli és jellemzően nem fejlett országot jelez. Az ilyen hívások mögött általában irreális mértékű emelt díjas szolgáltatás áll, így a gyanútlan ügyfél hatalmas összegű számlát kap a szolgáltatójától. Mostantól az ilyen csaláson alapuló hívások esetén a hatóság elrendelheti az előfizető által a szolgáltatónak fizetett díjak visszatérítését, még akkor is, ha a tényleges elkövető nem az előfizetővel közvetlen kapcsolatban álló hírközlési szolgáltató volt, hanem egy harmadik személy.
Az eht. módosítása a fogyasztók védelmén túl olyan újdonságokat is tartalmaz, amelyek meggyorsítják a magyarországi 5G-hálózatok fejlesztését és elterjedését, ami versenyelőnyt jelenthet a magyar gazdaságnak más országokkal szemben. A módosítás többek között kiterjeszti a végfelhasználói jogokat és a spektrumgazdálkodást, illetve ösztönzi a beruházásokat a nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítésére. Komoly változás továbbá, hogy a jelentős piaci erejű szolgáltatók a hálózatuk közös beruházásban való fejlesztése esetén a hálózathoz való hozzáférés feltételeire önkéntes kötelezettségvállalásokat tehetnek. Ha a kötelezettségvállalások megfelelnek az eht.-ban rögzített kritériumrendszernek, akkor a hatóság minden bizonnyal jóváhagyja ezeket, és nem szab ki további, a szolgáltatók vállalásán túlmenő kötelezettségeket.
Fontos változás az eht.-ban az is, hogy a versenysemlegesség biztosítása érdekében a hírközlési szolgáltatások fogalma mostantól kiterjed az úgynevezett számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatások körére is. Ennek alapján az olyan, széles körben használt szolgáltatások is a szabályozás hatálya alá kerülnek, mint a Skype, a WhatsApp és a Viber – hívják fel a figyelmet a jogi szakemberek.
Forrás: Magyar Nemzet, Computerworld
