Kevesebb diák foglalkoztatását tudják garantálni idén az iskolaszövetkezetek a koronavírus-járvány miatt, ugyanakkor a szereplők arra számítanak, ha a korábbi, kielégíthetetlen munkaerőigény nem is áll vissza, a fiatalokra továbbra is szükségük van a vállalkozásoknak. A diákmunkapiac összeomlásáról viszont nem beszélhetünk: bizonyos területeken csökkent ugyan a kereslet, de több pozícióra is nagyobb létszámot várnak.
Csökkent ugyan a kereslet a diákmunkások iránt az elmúlt évekhez képest a járvány miatt, ugyanakkor a dolgozni vágyó fiataloknak idén nyáron sem kell lemondaniuk a keresetkiegészítésről. Egyes szövetkezeti szereplők egyértelműen úgy látják, a koronavírus-járvány okozta korlátozások miatt jelentősen csökkent a kereslet a kölcsönzött munkaerő, köztük a diákok iránt is. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a fiatalok ne tudnának elhelyezkedni a nyári hónapokban: a korábbi években a munkaerőigény olyan jelentős volt, hogy sok cégnek már diákmunkásokat sem tudtak elegendő létszámban kiközvetíteni a szövetkezetek.
Pontos adatok még egyelőre nem állnak rendelkezésre arról, milyen mértékben esett vissza a járványügyi korlátozások alatt a fiatalok munkavállalási kedve. Sok fiatal a karanténidőszak alatt maga hagyta ott munkahelyét, mivel többen a távoktatás elrendelése vagy egyéb okok miatt hazaköltöztek az egyetemi városokból, ahol jellemzően mindig is nagyobb a kereslet irántuk. A nyári hónapokra viszont a korábbi évekhez képest némileg mérsékeltebb, de még mindig jelentős munkakedv látható a diákok részéről, és a munkaadók is úgy gondolják, szükség lesz rájuk.
Némileg átalakult a piac: a fizikai pozíciókban csökkent a kereslet, elsősorban a gyártás területén. Ám azoknak a vállalkozásoknak, amelyek tevékenységét nem érintette érdemben a járvány, továbbra is megéri a biztonságos szövetkezeti forma. Komoly kiesést jelent ugyanakkor a turizmus összeomlása, noha a Balatonnál, illetve bizonyos régiókban a belföldi vendégek miatt már jelezték: kisegítő munkákra alkalmaznának fiatalokat. A munkaerőpiaci folyamatok a diákszövetkezeteknél is láthatók: több futárra, gyorséttermi kiszolgálóra van szükségük a vállalkozóknak, illetve az online kereskedelemhez kapcsolódó logisztikai feladatokra is előszeretettel vennének fel fiatalokat. Vidéken ráadásul hagyományosan a fiatalok bevonásával zajlanak a mezőgazdasági idénymunkák. A legtöbben azt hangsúlyozták: a szövetkezeti foglalkoztatási forma mind a fiataloknak, mind a munkaadóknak biztonságot nyújt, és a végzettséget nem igénylő munkakörökben szívesebben alkalmazzák a diákokat a cégek a teljes munkaidős, határozatlan időre szóló szerződést igénylők helyett.
– A diákok foglalkoztatásánál is írásban megkötött munkaszerződésre van szükség, amelyben meg kell határozni az alapbért és a munkakört, ezenfelül célszerű, de nem kötelező rögzíteni a munkaviszony időtartamát, a munkavégzés helyét és a napi munkaidőt – hangsúlyozta Schanda Tamás. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára arra emlékeztetett: a munka törvénykönyve szerint a 16 évesnél idősebbek vállalhatnak munkát, a szabály alól kivételt képez az iskolaszüneti munka, mert ebben az időszakban a 15. életévüket betöltöttek is dolgozhatnak. Felhívta azonban a figyelmet, hogy a 18 évesnél fiatalabb diákok munkába állásához szükség van a szülők írásos hozzájárulásához is. A diákok foglalkoztatásánál is érvényes a minimálbér és a garantált bérminimum: amennyiben a tanuló napi nyolc órát dolgozik, akkor havonta legalább bruttó 161 ezer forint, ha középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkát lát el, akkor pedig bruttó 210,6 ezer forint illeti meg.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közleményében arra figyelmeztetett: a diákmunkával szerzett jövedelem is adóköteles; ha munkaviszonyban vagy biztosítást eredményező megbízási jogviszonyban dolgozik a tanuló, akkor egyéni járulékot is kell fizetnie, amelyet szintén a munkáltató von le. A munkavállaláshoz a fiataloknak adóazonosító jelre szükségük van, amelyet elektronikusan is igényelhetnek.
