103 évvel ezelőtt, 1920. június 4-én írták alá a trianoni békeszerződést, amely napot az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az erről szóló, 2010. évi XLV. törvénnyel. A rendelkezés kimondta: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
A Felvidék, a Kisalföld északi fele és a Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély, az Alföld keleti pereme és Kelet-Bánát Romániához, Horvátország, Bácska, Nyugat-Bánát, Zala megye nyugati pereme, a Muraköz és a baranyai háromszög a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, Nyugat-Magyarország egy sávja Ausztriához került, Lengyelország pedig északon Szepes és Árva megyéből kapott területeket.
Végeredményben a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.
A trianoni szerződés az etnikai állapotokat, az 1910-es népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra, fele összefüggő tömbben a határok mentén. A békeszerződés a kisebbségek jogaira vonatkozóan is tartalmazott előírásokat: ezek szerint az ország lakosait egyenlő jogok illetik meg nemzetiségi, faji, vallási hovatartozásuktól függetlenül, a törvény előtt egyenlő bánásmódban kell részesíteni őket és biztosítani kulturális, vallási életük zavartalanságát.
A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta, és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a békeszerződést. Az 1921. december 14-16-i népszavazás nyomán Sopron és környéke az ország része maradt, északon pedig Somoskő és környéke (kivéve a somoskőújfalui várat) 1923-ban tért vissza.
A trianoni döntés sokkolta a magyar társadalmat, a két világháború közötti években az ország meghatározó külpolitikai célja lett Trianon revíziója. Magyarország az első bécsi döntéssel 1938-ban visszakapta Szlovákia csaknem kizárólag magyarok lakta déli részét, 1939-ben Kárpátalját, 1940-ben a második bécsi döntés révén Észak-Erdélyt és a Székelyföldet, Jugoszlávia 1941-es német megszállása után visszakerült a Délvidék is. A területgyarapodások nyomán Magyarország Trianonban megállapított területe csaknem kétszeresére nőtt, a Kárpát-medencében élő magyarság túlnyomó része ismét a határok közé került, ám ennek ára a háborúban való részvétel volt a náci Németország oldalán.
A második világháború után, 1947. február 10-én aláírt újabb párizsi béke lényegében a trianoni határokat állította vissza, semmisnek nyilvánítva a két világháború közötti területi változásokat, sőt Csehszlovákia megkapott még három Pozsony környéki falut a Duna jobb partján.
10 tény a trianoni békeszerződésről
1. 1920. június 4-én Versailles-ban, a Párizstól néhány kilométerre lévő Trianon kastélyban írták alá az első világháborút lezáró trianoni békeszerződést.
2. Magyarországon már kevéssel a háború befejezése előtt megkezdték a felkészülést a békekonferenciára. A magyar anyag összeállításával, az azzal kapcsolatos munka megszervezésével 1918 őszén a külügyminisztérium a későbbi miniszterelnököt, a Földrajzi Társaság főtitkárát, gróf Teleki Pált bízta meg.
3. Ennek legismertebb darabja a magyarság etnikai viszonyait bemutató “vörös térkép”, amely a nemzetiségek szerinti népességeloszlást a világon elsőként a népsűrűség figyelembe vételével ábrázolta.
4. Ugyan a béketárgyalásokra meghívott magyar küldöttség tagjaként érkező gróf Apponyi Albert által három nyelven elmondott híres “védőbeszéd” állítólag meghatottságot váltott ki a konferencia résztvevőiből, érveit már nem vették figyelembe a döntéshozók.
5. A szerződés következtében a történeti Magyarország (Horvátország nélküli) 282 ezer négyzetkilométer területéből 93 ezer négyzetkilométer (33%) maradt magyar fennhatóság alatt. Az 1910. évi népszámláláskor 20 886 487 főnyi népességből 7,6 millió (36%) került az új államhatárok közé. A magyar haderő létszámát 35 ezer főben maximálták, megtiltották az általános hadkötelezettséget és a nehézfegyverzet tartását, korlátozták a fegyvergyártást.
6. A békediktátumot Simonyi-Semadam Sándor kormányának nevében a francia hangzású neve miatt a feladatra „alkalmassá” vált Benárd Ágoston népjóléti miniszter és Drasche-Lázár Alfréd követ írta alá. A tiltakozás jeleként Benárd állva látta el kézjegyével a szerződést.
7. Kezdetben úgy tűnt, hogy a magyar békeszerződést is Neully-ben írják majd alá, a Trianon-palotát csak 1920. május végén említette meg a francia külügyminisztérium a párizsi magyar képviselet vezetőjének.
8. Bár egyes helyeken a Kis Trianon-palota szerepel az aláírás helyszíneként, a mértékadó szakmunkák – a korabeli tudósításokkal egyetemben – javarészt egyetértenek abban, hogy a békediktátumot a Nagy Trianon-palotában, az 57 méter hosszú, 7 méter széles Galérie des Cotelle-ben szignózták.
9. A 14 részből, 364 cikkből és több függelékből álló szerződést az 1921. évi XXXIII. törvénycikkel iktatták be a magyar jogrendszerbe.
10. A szerződés aláírása után röviddel néhány kisebb módosításra került sor: így került vissza 1921-ben népszavazás útján Sopron és környéke, fegyveres úton Kerca és Szomoróc, vagy éppen egy magyar orvosnak köszönhetően Somoskő és Somoskőújfalu.
Forrás: mult-kor.hu, wikipedia.hu
