Számottevő javulást vár az agrárszakemberek képzésében a felsőoktatásért felelős államtitkár, miután létrejön a nagy agráregyetem. Bódis József arról beszélt, hogy az intézményi összevonások, szervezeti átalakítások révén jóval több fiatal szerezhet diplomát a szakemberhiánnyal sújtott területeken, fejlődni fog az agrárgazdaság technológiai színvonala, erősödik az ágazat innovációs képessége és nemzetközi beágyazottsága.
A Magyar Közlönyben megjelentek az egyetemi modellváltásról rendelkező törvények: hat egyetem idén nyártól alapítványi fenntartásban folytatja munkáját, emellett az intézményhálózat megújításának részeként több kart összevonnak, elsősorban az agrárterületen. Augusztus 1-jétől az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campusa és a Pannon Egyetem Georgikon Kara beolvad a Szent István Egyetem szervezetébe. Ezt követően a teljes Kaposvári Egyetem és a Szent István Egyetem egy szervezetben működik tovább, ezzel párhuzamosan a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara az Óbudai Egyetem részévé válik. A változások révén a Szent István Egyetem országos agrár tudásközponttá válhat.
Az összevonásokról Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatási államtitkára elmondta: tervezettebb és szervezettebb felsőoktatási rendszert szeretnének létrehozni, amely a hosszú távú gazdasági és társadalmi célokkal is összhangban áll. A tervek szerint valódi versenyhelyzet és minőségjavulás várható, a kisebb intézmények működése pedig stabilizálódik.
– A Szent István Egyetem és a Kaposvári Egyetem összeolvadásával a magyar agrárfelsőoktatás új fejlődési pályára állhat. A magyar agráregyetem 2030-ra bekerülhet a világ száz legjobb agrártudományi egyeteme közé, ezzel növelve a magyar agrárgazdaság, az agrárképzések és -kutatás nemzetközi elismertségét, beágyazottságát – emelte ki Bódis József. Az államtitkár szerint a kormány egy erős tudásközpontokra épülő intézményrendszert hoz létre, amely egységes elvek alapján szolgálja ki a magyar agrár felsőoktatást, ezért az integrált nagy intézmény része lesz a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ is.
A minőség javítása érdekében a képzések tartalma és az infrastruktúra is jelentősen megújul.
A nagy agráregyetem létrejöttétől többek közt azt várják, hogy nagymértékű javulás álljon be az agrár szakemberek képzettségi szintjében, így például a digitális és technológiai, gazdasági és jogi tudás, a gyakorlati felkészültség, az innovációs és vállalkozói szemlélet terén is. Fontos továbbá, hogy a területen diplomát szerző fiatalok száma elérje az iparág számára releváns és szükséges mennyiséget, ezért a kritikus területeken növelni kell a hallgatói létszámot. Ezek közé tartozik például az élelmiszeripar, vízgazdálkodás, gazdasági agrármérnök, mezőgazdasági gépészmérnök, takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnök, vagy az agrár digitalizáció szak. Fellendülnek a kutatások is: megerősítik a kutatói kapacitásokat, fejlesztik a technológiákat, továbbá célként tűzték ki azt is, hogy a szakemberek a jelenleginél több nemzetközi projektben vegyenek részt.
Várhatóan egységesítik a képzések tartalmát, annak érdekében, hogy a pályakezdő fiatalok azonos minőségű tudással rendelkezzenek, ezzel megkönnyítve a diplomázók integrálását és továbbképzését.
– Motivált és aktív oktatói és kutatói gárdára van szükség, hiszen ők tehetnek a legtöbbet az agráriummal kapcsolatos szemléletformálás érdekében. Szeretnénk, ha az egyetemi oktatók korszerű tudást, innovatív, vállalkozói szemléletet adnának át a hallgatóiknak, sok-sok gyakorlattal, és a projekt alapú munkavégzés terjesztésével mutatnának irányt a jövő szakembereinek. Mindezt jelentős infrastrukturális fejlesztésekkel is meg fogjuk támogatni – hangsúlyozta Bódis József, aki kitért arra is, hogy szakok nem szűnnek meg, a jelenlegi képzési portfólióját mind a Szent István Egyetem, mind pedig a Kaposvári Egyetem megtartja, vagyis a korábban elindított vagy meghirdetett képzések szeptembertől az új Szent István Egyetemen is folytatódnak.
