Heves Főtere városunk múltjának legfontosabb helyszínei közé tartozik. 800 éves történelmünk bizonyítékai az ott talált régészeti leletek, a középkori templomfal, a polgárosodás korszakának épületei és a helyi emlékezet. Különösen nagy szeletet őriz múltunkból a múzeum épülete, mely csaknem kétszáz éve tanúja már az itt történt eseményeknek. Nemesi kúriát idéző megjelenése a város arculatának fontos eleme. Azonban a szép homlokzatnál sokkal fontosabb az, ami benne található, Heves és környék településeinek gyűjteménybe rendezett relikviái.
Hevesen ötven éve, 1969 őszén nyílt meg az első helytörténeti kiállítás, mely teljes egészében egy magángyűjteményre épült. A szenvedélyes és elhivatott gyűjtő Hegedűs Béla volt. Árva gyerekként, 5 hónaposan került Hevesre, nevelőszülőkhöz, és mivel azok kosárfonók voltak, ő is ezt a mesterséget tanulta ki. A 8 éves gyermek a Hanyi ér mellé járt a kosárfonáshoz való fűzfavesszőért, amikor tanúja volt, hogy a régészek a koraközépkori ispáni vár, az ősi Heves nyomait keresték.
Érdeklődését felkeltették a földből előkerülő tárgyak, ettől kezdve a régiségek gyűjtése életre szóló szenvedélyévé vált. Feleségével együtt szerényen éltek, minden pénzüket a gyűjtemény gyarapítására fordították. Tevékenységére az egri múzeumban is felfigyeltek, így a Vármúzeum szakmai hátterével nyílt meg az első kiállítás a Hunyadi u. 2. sz. alatt, ahol a gyűjtőt is foglalkoztatták.
Hegedűs Béla 76 évesen, 1981-ben hunyt el, 8400 darab tárgyat hagyott a településre. Az intézményt a Heves Megyei Múzeumi Szervezet működtette. Megkezdődött a leltározás, melyet Vörös Dezső végzett el. Majd 1987-ben költözött a gyűjtemény az addigi Tanácsháza épületébe, mivel addigi helyén Sakkmúzeum létesült.
Gy. Gömöri Ilona muzeológus 1989-ben vette át a Gyűjtemény vezetését. Kifejezetten nehéz két évtized következett, egyszemélyes munkaerőként, fűtetlen épületekben, két teljes költöztetéssel. A korabeli állapotokat jelzi, hogy szamaras kocsi állt az épület előtt, mert pénz nélkül, egyedül kellett lebonyolítania az első költözést.
„Ezért is számít mérföldkőnek a 2005-ben elkészült a renoválás, és a Gyűjtemény beköltözhetett jelenlegi épületébe. Új lehetőségek nyíltak, múzeumi órákat, táborokat, előadásokat, időszaki kiállításokat rendezhetünk. Legsikeresebb időszaki tárlataink között említhetem „az Isten áldja a tisztes ipart” című, hevesi iparosokról szóló kiállítást, vagy Hevesi bakák a II. világháborúban, vagy éppen a most is látogatható a Puszta múltja és az 1956-os hevesi kiállítást. Kőtárral is gyarapodtunk, ahol a nemesi kúriák kőemlékei és a felszámolt temetők jelentős síremlékei kerültek elhelyezésre.
2013 óta a város vette át intézményünk fenntartását, és a HKK keretein belül működteti. Az utóbbi évek eredményei közül fontosnak tartom kiemelni gyűjteményünk jelentős gyarapodását a hevesi nagy múltú iparosság tárgyi emlékeivel, komplett kisiparosi eszközkészletekkel.
Napjainkra a Gyűjtemény mintegy 18 ezer gyűjteményi egységből áll. A múzeum nemcsak a tárgyak halmaza. Jelentős történeti adattár és fotótár dokumentálja Heves és a környező dél-hevesi települések múltját.
Minden múzeum legfontosabb funkciója, hogy értékeit épségben őrizze meg és örökítse át az újabb és újabb generációkra. Ugyanakkor fontos feladata az, hogy átadja a benne felhalmozott ismeretanyagot. Ezeknek igyekszik a tagintézmény jelenleg is eleget tenni” – ismertette Gy. Gömöri Ilona a Gyűjtemény történetét azon a – gyertyagyújtással egybekötött – ünnepségen, melyet advent első vasárnapján nemcsak az 50. jubileum tiszteletére, de Magyarország legszebb Betlehemének avatására is megrendeztek.
Ugyanekkor megköszönte az önzetlen felajánlásokat, gyarapítást, segítséget, odafigyelést is, mely azt jelzi, hogy az itt élők számára fontos saját múltjuk megőrzése.
„Reményeink szerint a következő évek elhozzák számunkra múzeumi épületeink, kiállításaink megújulását, a várva-várt dolgozói létszámgyarapodást. Kívánom, hogy minden múzeumlátogató tudást és élményt kapjon Helytörténeti Gyűjteményünkben” – tette hozzá.
Forrás: Gy. Gömöri Ilona
