Első olvasatra szinte érthetetlen a címben megfogalmazott elvárás, hiszen úgy tudtuk, hogy a sportban – főként az él- és versenysportban – csak a legjobb győzhet, és a legfőbb mérce a győzelem. Az élethosszig tartó mozgás esetében azonban az eredményesség kevésbé fontos. Sokkal nagyobb szerepet kap a részvétel, az élményközpontú sportolás, a közösségi szellem és a rendszeresség.
Az új megközelítés, az úgynevezett grassroots (ejtsd graszrútsz) sport – azaz az amatőr, alulról szerveződő, egyúttal a belső motivációkra, egyéni fejlődésre összpontosító sportolás – filozófiájának terjedése mindössze 10-15 éve van jelen a nemzetközi, és még kevesebb ideje a hazai sportszakmában. A Magyar Diáksport Szövetség az EFOP 3.2.10-16 azonosítószámú, Tehetséggondozás sport által elnevezésű kiemelt projektje keretében felvállalta a grassroots szellemiség széles körű megismertetését és terjesztését a diáksportprogramokon keresztül.
Ma már elfogadott és számokkal alátámasztott tény, hogy az egészséges élet nélkülözhetetlen eleme a rendszeres, megfelelő mennyiségű és intenzitású testmozgás. (Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) globális ajánlásában legalább napi 60 perc közepes és magas intenzitású fizikai aktivitást javasol az 5–17 éves korosztály számára.) Míg óvodás- és kisiskoláskorban a mozgás alapvető része a mindennapjainknak, addig a felnőtté válás időszakában ez a tevékenység sajnos jelentősen visszaszorul, és a munkavállalással, családalapítással gyakran teljesen kikopik életünkből. A gyermekkori mozgásos aktivitásokon keresztül szerzett pozitív tapasztalatok, élmények ugyanakkor kedvezően befolyásolják a felnőttkori szokásokat. A gyermek- és diáksport egyik legnagyobb kihívása ezért az, hogy szerethető, rendszeres és könnyen hozzáférhető élményforrássá tegyük a gyermekek számára a mozgást, elérve ezzel, hogy felnőtt-, sőt időskorban se hagyjanak fel vele.
Mi okozza a lemorzsolódást?
Legnagyobb kihívásokat ezen a téren a motiválatlanság, a szülői támogató-biztató magatartás hiánya vagy éppen a túl korai sportágválasztás jelentik. Kultúránkban mélyen gyökerezik a versengő attitűd, az erős vonzalom a versengéshez. Ennek kialakulása már egészen kis korban elkezdődhet, ha elsősorban a sikerhez, az ellenfél legyőzéséhez kötjük a mozgással kapcsolatos pozitív élményeket. A korai intenzív versenyeztetés – szigorú szabályok betartása, az előforduló kisebb-nagyobb sérülések, a tanulás és versenyek összeegyeztethetőségének problémái – szintén csak nehezítik a fiatalok helyzetét.
Új szemlélet – eredmény helyett játék, élmény és a sportolás megszerettetése
A fent említett veszélyforrások egyik korai és igen hatásos ellenszere lehet az az új szemlélet és sportfejlesztési koncepció, amit az ún. „grassroots sport” jelenít meg. A megközelítés egészen új alapokra helyezi a gyermek- és diáksportot. Az új sportfilozófia legfőbb jellemzői:
- Alulról szerveződő mozgásos tevékenységeken alapul.
- Egészségmegőrző, fejlesztő, oktatási vagy társadalmi befogadási célokat szolgál.
- Nagy hangsúlyt helyez a pozitív élményszerzésre és a hosszú távú fejlődésre.
- Célja, hogy minél többen sportoljanak, ami a sport utánpótlásbázisának szélesítését, a tehetségfelismerést és a tehetséggondozást is eredményezheti.
- A versenyzést csak az egyenlő esélyek biztosítása mentén támogatja.
- Grassroots sportesemények lehetnek fesztiválok, tornák, de akár kieséses, felmenő rendszerű versenyek is, a résztvevők életkori sajátosságaitól és az elérni kívánt céloktól függően.
Pozitív nemzetközi tapasztalatok
A nemzetközi tapasztalatok közül az egyik legismertebb az idei téli olimpia után nyilvánosságra került norvég sportfejlesztési modell. A skandináv államban 13 éves korig nem az eredmények a fontosak. A sportolás célja náluk ezekben a korosztályokban az élmények szerzése, a játék és a barátokkal való találkozás. A fiatalok számára így felépített programok megtanítják kezelni a stressz- és versenyhelyzeteket, az eredményközpontúságról a részvételre, az élményekre helyezik a hangsúlyt. Mára már jól érzékelhető, hogy az ebben a modellben nevelkedett gyermekekre felnőttkorukban is jellemző maradt a könnyedség, kiegyensúlyozottság és a nyugalom. Szakértők szerint ez nagyban hozzájárul a norvég sportolók eredményességéhez és ahhoz is, hogy a skandináv államokban rengetegen sportolnak klubokban felnőtt- és időskorban is.
Szlovéniában is nagy támogatottsága van ennek a megközelítésnek. A nemzeti sportnak számító kosárlabda tekintetében például a 4–9 éves korosztályban nem is rendeznek versenyeket, hanem játékos programokkal, fesztiválok keretében igyekeznek a sport iránti szeretetet elmélyíteni.
A kanadai és amerikai gyereksport a legtöbb sportágban grassroots szellemiségben és módszertannal működik. Ennek egyik legfőbb jellemzője a multisportszemlélet, mely szerint kiemelt cél, hogy a gyerekek minél több sportágat kipróbálhassanak, egyszerre több sportot is űzhessenek. A tanév Észak-Amerikában jellemzően néhány hónapos ciklusokra oszlik, így a gyerekek egy tanév során egymás után 3-4 sportágban is részt tudnak venni edzéseken, fesztiválokon, rövid bajnokságokon, tornákon.
Az egyik legkidolgozottabb, részletesen felépített fejlesztés az UEFA/FIFA grassroots labdarúgás programja, melynek csupán egy része a gyermeklabdarúgás, mert a program a felnőttek és az idősek egész életen át tartó mozgásösztönzésére is koncentrál. A rendszernek része a Grassroots Charta, a foglalkozásszervezési, a fesztivál- és tornalebonyolítási módszertan, a szakemberképzés és szakmai anyagok átadása is. A hazai Bozsik Intézményi Program és a FairPlay Cup – de ma már sok egyesületi program is ? ennek szellemiségében zajlik: a legkisebbeknek nem hagyományos mérkőzéseket, bajnokságot, hanem játékos, labdarúgásalapú mozgásfesztiválokat rendeznek, ahol nem az eredmény, hanem a minél több mozgásélmény elérése a fontos.
A grassroots sport előnyei
A korábban már említett sportba való bevonzás és benntartás kérdésköre szempontjából különösen sok előnnyel járhat a grassroots szemlélet elterjedése:
Az élményalapú sportfejlesztési koncepció alkalmas arra, hogy hosszú távon fenntartsa nemcsak az érdeklődést, a belső motivációt, hanem a sport iránti szeretet is.
Korosztályspecifikus módszertanának köszönhetően figyelembe veszi a gyerekek fejlettségi szintjét, valamint életkori és nemi sajátosságait, és azokhoz igazítja a programot.
A grassroots filozófia egyik alapja a multisport szemléletmód, amelynek célja, hogy több sportágat is kipróbáljon a gyermek. A korai sportágválasztást a legtöbb esetben 13-14 éves korig nem támogatja, a többféle mozgásforma kipróbálása ugyanis többek között javítja a problémamegoldó képességet, segíti a testfelépítés, izomzat fejlődését, valamint a lelki egészséget is (depresszió megelőzése, stressztűrés támogatása, kiégés megelőzése).
A filozófia hozzájárul a tehetségfelismeréshez is, mert a pozitív játék- és közösségi élményeken keresztül hosszabb ideig a sport mellett tartja a fiatalt, így pedig több idő jut a biológiailag később érő tehetségek készségeinek fejlesztésére, adottságainak kibontakoztatására.
A grassroots filozófia egyaránt hasznos a versenysport és az annak bázisául szolgáló szabadidősport szempontjából is. Előbbi tekintetében a módszertan nem kényszeríti rá a szülői és edzői nyomást a gyerekekre sem a sportágválasztás, sem pedig az eredménykényszer vonatkozásában, így felszabadult, pozitív érzelmi környezetet teremt a sportoláshoz. Ennek előnyei kiélezett versenyhelyzetekben mutatkozhatnak meg. A szabadidősportban pedig az élmény- és játékközpontúság, az alternatív pedagógiai módszerek és lebonyolítási rendszerek segítenek abban, hogy azok a fiatalok is megmaradjanak hosszabb ideig a sport mellett, akik esetleg kevésbé ügyesek, tehetségesek, ezért könnyen lemorzsolódnának, vagy egyszerűen abbahagynák a rendszeres sportolást.
Mit tesz az MDSZ a grassroots szemlélet népszerűsítéséért?
A grassroots filozófia hazai megismertetésében és elterjesztésében fontos szerep hárul Magyar Diáksport Szövetség EFOP 3.2.10-16 azonosítószámú, Tehetséggondozás sport által elnevezésű kiemelt projektjére.
„Úgy gondolom, hogy forradalmi változás előtt áll a gyermek- és a diáksport, aminek megtestesítője a grassroots sport filozófia elterjedése.” – jelentette ki Balogh Gábor, a Magyar Diáksport Szövetség elnöke. „Természetesen ez egy hosszabb folyamat, hiszen a versengő szemlélet berögződését kell átállítanunk egy egészen más megközelítés irányába, már egészen fiatal korban. De a pozitív nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a hosszú távú fejlődés kulcsa egyértelműen az élmény- és játékalapú sportolás meghonosítása lehet. Az iskolarendszerben közel 1,2 millió diák tanul, akiknek mindössze hatodát érjük el tanévről-tanévre a Diákolimpián keresztül. Nekünk ugyanakkor gondolnunk kell arra az 1 millió gyerekre is, akik valószínűleg a grassroots sport által nyújtott élményeket keresik a diáksportban. Mi komolyan gondoljuk a WHO ajánlását, hogy minden diáknak jár legalább napi 60 perc megfelelő intenzitású testmozgás.” – fogalmazott a szervezet vezetője.
Az MDSZ több fontos területen dolgozik, hogy meghonosítsa az élmény- és örömalapú sportolást:
A szervezet 2016 óta folyamatosan olyan ingyenes pedagógus-továbbképzéseket szervez országszerte, amelyek a grassroots filozófiát honosítják meg a testnevelést oktató pedagógusoknál. Két év alatt eddig közel ötezer pedagógus végezte el az ingyenes továbbképzéseket grassroots labdarúgás és szivacskézilabda témákban, amelyek ősztől röplabda, valamint judo továbbképzési programokkal egészülnek ki.
Az MDSZ 2018 májusában indította el a grassroots sportfesztivál-sorozatát. Ennek keretében 2020 tavaszáig több régióban, több állomáson olyan fesztiválokat rendez 1–4. évfolyamos gyermekek számára, ahol egy időben egyszerre több helyszínen kínálnak számukra tanulási, és kontrollált versenyzési lehetőséget az eredménykényszer minden terhe nélkül. Ezeken az eseményeken nincs ranglista, se tabella, ezenfelül minősített eredmények – gólkirály, legjobb játékos stb. – kihirdetésére sem kerül sor. Az MDSZ jelenleg azt teszteli, hogy a különböző településtípusokon, infrastrukturális körülmények között milyen szakemberháttérrel és szakmai módszerekkel lehet hatékonyan fejleszteni a részt vevő gyerekek mozgáskészségét, és hogyan lehet a multisport szemléletet biztosítani. Hosszú távon pedig az a cél, hogy ez a lebonyolítási rendszer gyökeret verjen a Diákolimpia® keretei között is. A Magyar Diáksport Szövetség szerevezésében idén tavasszal Móron és Pápán zajlottak az első ilyen események, 2020 tavaszáig pedig további 4 ciklusban, 18 helyszínen rendez 40 fesztivált. A fesztiválokról készült videó itt látható, a fotók pedig itt tekinthetők meg.
A Magyar Diáksport Szövetség
A Magyar Diáksport Szövetséget (MDSZ) 1987-ben alapították, és mára a legnagyobb magyarországi civil szervezetté vált a diáksport területén. A szervezet fő célja, hogy minél több gyermeket vonjon be sportprogramokba és népszerűsítse az egészségfejlesztő testmozgást. Az MDSZ küldetése, hogy a testnevelés és a sport minden gyermek életének részévé váljon, egész életen át. A szervezet testmozgás- és sportprogramokon keresztül támogatja az önkéntesség, valamint a társadalmi befogadás szemléletének erősítését, fejlesztését Magyarországon. A Magyar Diáksport Szövetség állandó kapcsolatban áll szinte valamennyi magyarországi iskolával, és minden évben megrendezi a Diákolimpiát®, amely az egyetlen országos tanulmányi verseny a diáksportban.
További információ:
Szilágyi Andrea
Magyar Diáksport Szövetség
szilagyi.andrea@mdsz.hu
70 394 9596
(A fotók Móron és Pápán készültek.)
