„Mondom nektek, hogy ez megigazultan ment haza, az nem. Aki magát felmagasztalja, az megaláztatik, aki megalázza magát, az felmagasztaltatik.” (Lk 18,14)
Az előzmények
A hevesi Szent Gellért Katolikus Általános Iskola közössége már 2016-ban – mikor védőszentet választott – gondolt arra, hogy a Szent Gellért – heti programok mellett szükségünk lenne egy olyanfajta lelki feltöltekezésre is, amely valóságosan is közelebb visz védőszentünk életművéhez és szellemiségéhez. Sajnos, akkor erre még nem volt meg a lehetőségünk, pedig nagyon szerettük volna. Úgy tűnik, Teremtőnk türelmet várt tőlünk, hogy megfelelően fel tudjunk készülni testben és lélekben a látogatásra. Az elmúlt tizennyolc hónap dolgos hétköznapjaiban, a szürkeséget megszakító ünnepein és rendezvényein bőségesen volt módunk munkálkodni azon, hogy méltók lehessünk oltalmazónk életművéhez. Így jött el aztán a nagy nap március 10-én, szombaton.
A programok
Több mint száz zarándok kelt útra a reggeli órákban két autóbusszal a fővárosba. Együtt utazott az iskola székhelyén működő kollektívája a tagintézmények alkalmazottaival (Heves, Boconád, Pély és Tarnaszentmiklós). Egy rövid pihenő után érkeztünk meg az első helyszínre fél tízkor.
A Szent Gellért – emlékműnél megemlékeztünk védőszentünk mártíromságáról felidézve a történészek által megőrzött legenda eseményeit. A jelenlévők megcsodálhatták a monumentális szoborkompozíciót és a közel negyvenméteres magasságából Budapest lenyűgöző panorámáját, majd elindult a menet lefelé a hegyről, és már sík terepen, a kék Duna partján folytattuk utunkat egy kb. ezerméteres sétával a Szent Gellért tér irányába.
A Magyarok Nagyasszonya Sziklatemplomhoz érkezve először Kő Pál Kossuth –és Munkácsy – díjas szobrászművész Szent István királyt ábrázoló műalkotását néztük és ismertük meg. Ehhez hátteret és élményanyagot maga a Mester szolgáltatott nekünk egy személyes hangvételű magánlevél formájában, melyet Erdészné Turcsányi Katalin, a Harmónia AMI igazgatóhelyettese olvasott fel a jelenlévőknek. Ezután bementünk a különleges atmoszférájú sziklatemplomba, ahol zarándoklatunk lelki fénypontjaként Nagy István címzetes kanonok úr, iskolalelkészünk szentmisét mutatott be a számunkra. A megszokott templomunktól eltérő környezet és a szertartás egyszerűsége ráirányította figyelmünket zarándoklatunk és a húsvét misztériumára, lényegére. Az evangéliumi farizeus és vámos példázatában ráismerhettünk magunkra, erényeinkre, hibáinkra, gyarlóságainkra. Hatásos volt.
A Budapest Műszaki Egyetem „K” épületének aulájához vezetett ezután a hétszáz méteres sétánk, ahol megemlékeztünk 1956 forradalmi ifjúságáról, a 16 pontos követeléseket megfogalmazó korabeli egyetemi diákságról. Megtisztelő volt számunkra, hogy az egyetem rektora az intézmény történetét bemutató könyvekkel ajándékozott meg bennünket.
A budavári Nagyboldogasszony templomba vezetett nagyböjti utunk utolsó állomása. Nagy létszámunk miatt két csoportban tekintettük meg ezt a gyönyörű műemléket. Megcsodáltuk a szecesszió stílus bravúrjait, a történelmi eseményeket, a hozzájuk kapcsolódó anekdotákat és volt módunk elcsendesedni, megpihenni a puritán gótikus altemplomban is.
Záró gondolat
Emelkedett lélekkel, családias hangulatban, életkortól függően kisebb – nagyobb mértékben megfáradva, de maradandóan szép élményekkel térhettünk haza otthonainkba a kora esteli órákban. Egyúttal el is határoztuk, ha lesz módunk és lehetőségünk, akkor a jövőben is szervezünk majd ilyen célirányos belső zarándoklatot az intézményben, segítve ezzel is a hitélet erősítését, elmélyítését!
Köszönet
A zarándoklat létrejöttéért és az alkalmas feltételek megteremtéséért köszönet illeti Bódor Istvánné igazgató asszonyt, iskolánk vezetőjét, aki sokat tett azért, hogy az álmunkból valóság legyen! A lelki táplálékért és az útmutatásért pedig köszönet és hála Nagy István címzetes kanonok úrnak, iskolánk lelkészének, aki mindvégig velünk volt és erőt adott nekünk!
A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola közössége nevében írta:
Gyimesi Attila történelemtanár
