Több alatkai háztartásban is úgy tűnt, hiába várják, hogy 2015-ben legyen végre vezetékes vizük. Mivel túl kicsi vízaknát vásároltak, a vízművek nem vállalta a bekötést. Végül Lányi József képviselő lépett közbe, aki addig közvetített a polgármester és az illetékesek között, míg tiszta víz nem került a poharakba.
Hiányos infrastruktúrája miatt 2014-ben még úgy beszéltek Alatkáról, mint a helyről, ahol megállt az idő. 2015 azonban jelentős változásokat hozott a városrész életében: a rendszerváltás óta először rendezvények színesítették a közösség mindennapjait, közvilágítás lett ott, ahol még sosem volt, 1968-ban készült járdaszakaszt újítottak föl, és a vezetékes víz is megérkezett a településre.
Megfelelő aknákkal segítették ki a lakosokat
Kivéve pár háztartást, ahol az ünnepek előtt nem sokkal derült ki, hogy mégsem tudják bekötni a vizet. A vízmérő helyként szolgáló aknát ők nem kialakíttatták, hanem készen vásárolták meg a boltban. A Hevesi Vízművek főmérnöke nem engedélyezte a bekötést, a kis akna ugyanis túl balesetveszélyes, korábban valaki beleszorult és belefulladt. A lakók így patthelyzetbe kerültek, kétségbeesésükben pedig képviselőjükhöz, Lányi Józsefhez fordultak. „Közvetítőként vettem részt a megoldásban, összehoztam a találkozót a polgármester úr és Balogh László, a vízművek főmérnöke között. Ők végül kompromisszumos megoldásra jutottak, és körülbelül másfél héttel karácsony előtt kicserélték nagyobbra a kis aknákat, így végül mindenkihez beköthették a vizet” – meséli Lányi József. Az egyik érintett helyi lakos, Kohajdáné Godó Irén azt mondja, nem tudták volna máshogy megoldani, így viszont már a tiszta csapvízzel koccinthattak az ünnepek alatt. „Tősgyökeres alatkaiak vagyunk, harminc éve élünk itt. Végre van vezetékes víz, működik a közkutunk is, sőt még közvilágításunk is” – sorolja az elmúlt év változásait.
Kivilágosodott a Halbik
„A volt iskolával kezdtük, az önkormányzati épületet már körülbelül 20 éve nem újították fel. Megkérdeztem a polgármestert, van-e rá keret, hogy rendbe tegyük, majd anyagáron, a közmunkások újították fel” – mondta Lányi József, aki ezután a világításra koncentrált. „Az elmúlt évben minden képviselő kapott 2 millió forintos keretet, amit a saját körzetére fordíthatott. Elhatároztam, hogy a legelső lépésem az lesz, hogy ahol még sosem volt világítás, ott megoldjuk. Egy főként idősebbek lakta részről van szó (Halbik: Alatkára bevezető útszakasz), ahol 10 világítótestet helyeztünk el a póznákon. Nagyon örültek az ott lakók, lakik abban az utcában egy 80 éves néni is, aki úgy fogalmazott, nem gondolta, hogy ezt még megéri.
” És ha már lett világítás, sőt rendezvények megtartására alkalmas felújított helyszín is, adta magát az ötlet, hogy az alatkaiak közösségi programot szervezzenek, így született meg az Első Eperfesztivál gondolata, amit ráadásul tablókiállítással és régi osztálytalálkozóval kötöttek össze. „Az 1963-64-es tanévtől vannak tablóink, az elsőkön még a Csárdatanya név szerepel. Nagy sikert aratott a találkozó, sokan eljöttek, Tóth Lászlóné közbenjárásának is köszönhetően, így azt gondolom, idén megrendezhetjük a második Eper Fesztivált is” – emelte ki a képviselő, aki farsangra nótaestet, őszre falusi disznóvágást tervez, és még egyéb elképzelései is vannak. „Karácsony előtt újra megnyitott az iskola, két hevesi hittan tanárnőt kértem meg, akik betanítottak pár gyermeket és első alkalommal eljöttek ide betlehemezni, illetve egy-egy szerény kis ajándékkal megleptünk mindenkit” – zárta szavait Lányi József, aki talán nem is gondolta, mekkora örömet szerez majd a lakóknak az apró, de annál nagyobb gesztusértékű meglepetéssel.
