Harmincegy ember betegedett meg kanyaróban február végéig, 13 embernél a laboratóriumi vizsgálat igazolta is a betegséget az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) főigazgató-főorvosának tájékoztatása szerint. Oroszi Beatrix elmondta, az ország tizenegy megyéjéből jelentettek kanyarógyanús eseteket, minden megyében egy, maximum két betegséggyanút, tehát ezek szórványos esetek. Közvetlen járványveszély nincs, behurcolt esetek azonban előfordulnak.
Dr. Maszárovics Zoltánt, a Markhot Ferenc Kórház orvos igazgatóját kérdezte a heol.hu. A szakember válasza egyértelműen nemleges volt, hiszen a most felnövekvő generáció, az iskolások, óvodások, akik között a leggyorsabban terjedhetne egy ilyen betegség, védettek, ugyanis 1969 óta oltanak kanyaró ellen, s 1989 óta emlékeztető oltást is kapnak a tizenegy éves diákok.
De mi a helyzet az idősebbekkel? Mit tehetünk, ha tudni szeretnénk, mi magunk védettek vagyunk-e? Kell-e félni a kanyarótól?
A kanyaró fertőző betegség, és a fejlődő országokban ma is sok halálesetért felelős. Világszerte, évente 150 ezer ember, főleg gyermekek életét követeli ma is, de itthon megijednünk mégsem kell, hiszen Magyarországon nagyon jó az átoltottság, gyakorlatilag eltűnt a kanyaró. Dr. Maszárovics Zoltán, aki húsz éve dolgozik infektológusként, Heves megyében nem találkozott kanyarós esetekkel. Ez persze nem jelenti azt, hogy az országban ne fordulna elő olykor-olykor egy-egy behurcolt eset, de azt leszögezhetjük: Magyarországon, országos szinten a kanyaró által nem élünk fenyegetettségben – osztotta meg a szakember.
Itthon 1969-ben, a kilenc hónapos csecsemőket kezdték először oltani, az azt megelőző időszakban azonban évente átlagosan 40 ezer kanyarós esetet jegyeztek fel, évi több mint 150 halálesettel! Azok, akik átestek a betegségen, egészen biztosak lehetnek abban: védettek. Az 1960-as évek első fele előtt születettek pedig ha nem emlékeznek is, biztosan átvészelték. Hazánkban évente több ezer eset volt még akkor is, amikor elkezdtek oltani, mert tévedés azt gondolni, hogy ahogy elkezdünk vakcinázni, másnap megszűnik a betegség. Én úgy fogalmaznám meg, hogy van egy szürke zóna, átmeneti évek, amikor még előfordul a betegség és fogékonyak is vannak. Olyanok is lehetnek, akik a csökkenő megbetegedésszám miatt annak idején már nem vészelték át természetesen a kanyarót, életkoruk miatt pedig már nem kerültek az oltotti körbe. De ilyenek kevesen lehetnek.
Ugyanakkor egy-egy ilyen behurcolt eset felhívja a figyelmet rá, hogy a kanyaró egy rendkívül fertőző betegség, világszerte jelen van, most pedig egy szomszédos országban is. Romániában az elmúlt egy év több mint háromezer megbetegedésével sajnos ismét oda léptek vissza a betegség statisztikai mutatói, mint nálunk negyven éve volt.
S, hogy honnan tudhatjuk, hogy mi magunk védettek vagyunk-e?
Egyrészt biztos támpontot adhat mindenkinek, ha megvan a gyermekkori oltási könyve, amelyből egyértelműen kiderül, hogy egy, vagy két oltást kapott-e morbilli ellen. Ha azonban valaki nem találja a dokumentumot, számára is van megoldás, hiszen vérből kimutatható az ellenanyagszint. Ahol nincs járványügyi veszély, ott ennek sok értelme nincs, ahogy annak se, hogy most hanyatt-homlok rohanjunk a patikába, ahol vényre felíratva kiválthatnánk a kanyaró elleni védőoltást, ugyanis ha nem utazunk járvány sújtotta területre, nem egészségügyi területen dolgozunk, alig van esélye, hogy találkozzunk a betegséggel az átoltottság miatt. (Az ország érintett megyéiben a rizikócsoportban lévőket központilag ellenőrzik, oltják most is, ha szükséges.)
Az infektológus szerint ráadásul még azok is rendelkeznek valamilyen szintű védelemmel, akik életkoruk miatt csak egy oltást kaptak, tehát emlékeztetőt nem, hiszen találkoztak a védőoltásban lévő vírustörzzsel, s ha meg is betegszenek, annak lefolyása enyhébb, mint azoknál, akiket egyáltalán nem oltottak be. Az immunrendszer hamarabb ébred és reagál ilyenkor, mintha valaki teljesen védtelen.
Magyarországon kívül nyolc európai országában alakult ki kisebb-nagyobb kanyarójárvány. Ezzel összefüggésben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat nem javasolja az utazást azoknak, akik 1969 előtt születettek és nem estek át a kanyarón, azon várandósoknak, aki nem rendelkeznek két oltással, és a 15 hónaposnál fiatalabb kisgyerekeknek, akiknél nincs idő a védőoltás beadására. Az oltóanyag két hét után ad védettséget.
A kisgyermekeknél előre hozható a 15 hónapos korban esedékes oltás, így ha 9-12 hónapos kor között történik az MMR-oltás, ezt 15 hónapos korban meg kell ismételni, de még így sem ajánlatos 15 hónaposnál fiatalabb gyerekkel fertőzött területre utazni.
