Hányás, hasmenés, hetekig tartó légúti fertőzés – ez most a jellemző a betegek között. Közelít az influenzajárvány is, de még mindig érdemes beadatni a védőoltást. Az influenzavírus esetében az oltás véd meg a legnagyobb biztonsággal a fertőzéstől. Minél több ember védett, annál lassabban terjed a vírus, és annál kisebb járvány várható.
Nagyon sokan keresik fel a háziorvost hányásos-hasmenéses tünetekkel. Ez meglepő, ugyanis ez a betegség, ez a vírus általában a melegebb időszakra jellemzőbb. Aztán amikor jönnek a hidegebb, fagyosabb napok, nem terjed ilyen intenzíven.
Ez a mostani szezonban azonban nem így van, most bizony terjed, és meglepően sok embert fertőz meg. Ráadásul, aki elkapja, tényleg nagyon beteg lesz. Két-három napig tartanak a tünetek, akár magas lázzal is járhat. A beteg környezete, családtagjai pedig könnyen elkapják.
A másik jellemző betegség egy makacs, hosszú ideig tartó légúti fertőzés. A betegek nincsenek annyira rosszul, egyik nap jobban érzik magukat, már úgy tűnik, hogy meg is gyógyultak, aztán másnap megint köhögnek, vagy folyik az orruk. Ez az állapot akár egy hónapig is eltarthat.
Az első tüneteknél általában nem jellemző a lázas állapot, így inkább otthon próbálnak gyógyulni a betegek. De amikor egy-két hét múlva is vannak tüneteik, felkeresik a háziorvost, mert nem értik, miért tart ilyen sokáig ez a betegség. Feltehetőleg ezek egymás utáni légúti vírusos megbetegedések lehetnek. Ráadásul, mivel a páciensek lassan gyógyulnak, többnyire vissza is mennek dolgozni, így óhatatlan, hogy a munkatársakat is megfertőzik. Az is tény persze, hogy hetekig nem lehet otthon maradni táppénzen. Így most csak abban lehet reménykedni, hogy a hideg idő miatt lassabban terjednek ezek a vírusok.
A legtöbben azt gondolják, hogy hidegben könnyebb megfázni, pedig nem a hidegtől lesznek betegek az emberek. Persze az igaz, hogy hideg időben könnyebb elkapni a vírusokat, ugyanis a lehűlt nyálkahártya érzékenyebb, fogékonyabb a fertőzésekre. De az is igaz, hogy nagyon hideg időben sok vírus nehezebben terjed.
Valószínűleg a változékony, sokszor párás időjárás is közrejátszik abban, hogy most nehezebben gyógyulnak a légúti megbetegedések. Az ember megbetegszik, aztán amikor kicsit jobban van, újra dolgozni kezd. A legyengült szervezet viszont fogékonyabb egy újabb fertőzésre, egy másféle légúti betegséget okozó vírus támadja meg.
Az ilyen, lassan gyógyuló fertőzésekre a legtöbb esetben nem kell antibiotikumot szedni. Tízből kilenc légúti betegséget vírus okoz, amelyre nem hat az antibiotikum. Sajnos, nincs olyan gyógyszer, ami ezekből a fertőzésekből kigyógyít. Persze orvoshoz el kell menni, ha a panaszok súlyosak, vagy nem szűnnek, ugyanis a háziorvos ismeri fel, hogy a tízből melyik az az egy eset, amikor muszáj antibiotikumot szedni. A feleslegesen szedett antibiotikum viszont nagyon káros hosszú távon, ugyanis a baktériumok alkalmazkodnak, és rezisztenssé válnak a gyógyszerekkel szemben. Így később, évek múlva nem lesznek hatásosak az antibiotikumok. Már most is léteznek úgynevezett szuperbaktériumok, amelyekre nem hatnak a mai gyógyszerek.
Miben különbözik az influenza a mostani vírusfertőzésektől?
Ha valakinek 39 fokos láza van, erős végtag- és izomfájdalmai, nagyon levert, és rossz a közérzete, folyik az orra, és köhög, influenzára gyanakodhatunk. Három dolog szükséges ahhoz, hogy influenzások legyünk. Az egyik az, hogy találkozunk a fertőzött beteggel. A második az, hogy kell egy közeg, ami átviszi a vírust a másik szervezetbe. A harmadik pedig az, hogy a másik ember szervezete fogékony legyen a fertőzésre. Az influenza nagyon erősen, agresszíven támad.
Ahhoz, hogy ne kapjuk el az influenzát, a három pillérből kell legalább egyet kiiktatni. Ha tömegközlekedéssel utazunk, vagy egyterű irodában dolgozunk, nehéz megoldani, hogy ne találkozzunk beteg emberrel. Itt a beteg ember felelőssége, hogy ameddig fertőz, ne menjen közösségbe. Ez körülbelül 1 hét.
A mostani ködös, párás időjárás sajnos, kedvez a vírusnak, a levegőben sokáig lebeghet a kórokozó, és fertőz. Fontos, hogy rendszeresen mossunk kezet, fertőtlenítsük.
Ha az ember beoltatta magát influenza ellen, nagy eséllyel nem fogékony a szervezete, vagyis nem tudja a vírus megbetegíteni, vagy csak enyhe tünetei jelentkeznek. Az influenzánál ez a leghatékonyabb módszer. De nemcsak az egyén számára, hanem egy egész társadalomra nézve is a védőoltás nyújtja a legnagyobb biztonságot. Ráadásul ez a legköltséghatékonyabb is. Minél több ember kapta meg a védőoltást, annál lassabban terjed a vírus.
A kismamák feltétlenül oltassák be magukat. A baba és a mama is csak úgy védett, ha megkapja a terhes nő az oltást. Azt tudni kell, hogy a várandós nők sokkal fogékonyabbak a fertőzésre, ugyanis az immunrendszerük működése módosul a terhesség alatt. Ez a módosult immunrendszer viszont az influenzavírus ellen nem olyan hatékony.
Járvány még nincsen, és a kialakulásához időre van szükség, tehát aki most adatja be az oltást, annak még kialakul a védettsége. Ajánlások szerint, aki lázas, ne kapja meg az influenza elleni védőoltást. Ha csak folyik az orra, kicsit köhög, az – elvben – megkaphatja.
Forrás: Internet
