150 éve kötött házasságot Blaha Lujza színésznő, a „nemzet csalogánya” és runyai Soldos Sándor pusztatenki földbirtokos. A kerek évforduló alkalmából tartottak megemlékezést a Hevesi Helytörténeti Gyűjteményben, melyen a megjelenteket köszöntötte Sveiczer Sándor polgármester. A rendezvényen Gy. Gömöri Ilona muzológus tartott előadást Blaha Lujza hevesi „almárioma” címmel.
“Blaha Lujza 1875 szeptemberében váratlan gyorsasággal adta kezét runyai Soldos Sándor pusztatenki földbirtokosnak, második férjének, akitől négy év múlva elvált. A színésznő életéről szóló leírások mindössze két-három mondatot szentelnek ennek az időszaknak, Soldos Sándor családi hátteréről, egyéniségéről, Tenkről pedig szinte szót sem ejtenek.
Ugyanakkor éppen ez az időszak, amikor a körülrajongott színésznő népszerűsége addig nem látott magasságokba emelkedett. Házasságkötése után egy hónappal szerződött az újonnan felépült Népszínházhoz, mely Soldosné Lujzára alapozta sikereit.
A Helytörténeti Gyűjteményben megrendezett megemlékező előadás bemutatta a házasságkötés idején 25 éves színésznő és a 23 éves gavallér családi hátterét, a megismerkedés fázisait, a pompás esküvőt, valamint azt, miként éltek a pusztai nemesi birtokon, majd milyen okok vezettek a váláshoz. Mindezt jól illusztrálta a bemutatott gazdag képanyag, valamint a házaspár ego-dokumentumainak, Blaha Lujza naplójának és Soldos Sándor visszaemlékezéseinek összevetése, mely által a felek szubjektív szempontjából láthattunk rá közös életükre.
A személyes sorsuk felidézésén túl számbavettük, mi kerülhetett abba a jelképes almáriumba, kincsesládába, amelyet Tenk és Heves térségéből élményként, tapasztalatként, megfigyelésként magával vitt a jeles színésznő.
Az eseményen részt vevők a különleges alkalomból olyan, a Soldos család hagyatékából előkerült fotókat és dokumentumokat is láthattak, melyek most először kerültek a nyilvánosság elé.
A megemlékezés során igazi különlegességként hangzottak fel Csikós Márta énekművész és Hegedűs Valér zongoraművész előadásában Soldosné Blaha Lujza kedvenc nótái: Maros vize folyik csendesen, Cifra szűröm szegre van akasztva, Hallod-e rózsám hallod-e, Kerek az én kalapom, Szeretlek, szeretlek angyalom, Azért jó a disznótor, és a Fogadásom tiltja szeretni c. darabok” – tájékoztatott Gy. Gömöri Ilona muzeológus.
