Palkovics László kifejtette: a pedagógusbéreket 2013 óta folyamatosan emelik, jövő szeptembertől további 45 milliárdot különítenek el a 175 ezer pedagógus bérének növelésére. 2013-tól számítva összesen 323 milliárdos pluszforrást fordít a kabinet a keresetek bővítésére, és ezzel 50 százalékos növelés valósulhat majd meg a program végére.
Az oktatási államtitkár példaként említette, hogy 2013-ban egy pályakezdő, főiskolai végzettséggel bíró pedagógus 122 ezer forintot keresett, jövő szeptemberben 183 ezer forinttal számolhat. Egy 20 év gyakorlattal, pedagógus I. fokozatban lévő, egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus keresete 173 ezer forintról 305 ezer forintra nő.
Ilyen mértékű béremelés eddig a magyar társadalom egyetlen rétegénél sem valósulhatott meg – állapította meg Palkovics László. Rámutatott: az oktatás kiemelten fontos területe a magyar társadalomnak, és ezt ezzel is szeretnék kifejezni.
Az államtitkár az oktató-nevelő munkát segítőkről szólva elmondta: idén kétszer 35 ezer forintos juttatásban részesülnek, jövő januártól pedig átlagosan 10 százalékos béremelés várható. Ebből 7 százalékot mindenki megkap, a fennmaradó 3 százalékról az intézményvezetők döntenek majd. A költségvetés jelen pillanatban ezt tette lehetővé – jelezte. Megjegyezte: az oktatás-nevelést segítők iskolában betöltött pozíciója igen fontos, szeretnék áttekinteni az egész rendszert, a számukat milyen módon kell növelni, és azt is, ehhez milyen bérezés jár. Az már megvalósult a változtatások közül, hogy aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik, bekerült a pedagógus életpályába.
Palkovics László közlése szerint a csütörtök reggeli tanévkezdésre a tankönyvek 99 százaléka megérkezett az iskolákba. Nyilván vannak hibás rendelések, ezeknél utószállítás várható. Emlékeztetett, hogy a tankönyveket a diákok kétharmada ingyenesen kapja. Célként jelölte meg, hogy az alanyi jogú ingyenességet kiterjesszék, jelenleg folynak a számítások erről. Az államtitkár elképzelhetőnek tartotta, hogy nem csupán egy évfolyammal bővül ez a kör, hanem ötödik felett “lényegesen felette lévő osztályig”.
Az oktatási államtitkár kitért arra is, hogy jelentősen nőnek a szociális étkeztetésre fordított források. Soha ennyi gyermek nem étkezett még ingyen az iskolákban és ez a kormánynak nagyon fontos eredménye – mutatott rá.
Palkovics László szólt arról is, lehetőséget teremtettek arra, hogy szeptember 1-től a tanárok lényegesen nagyobb, az eddigi 10 százalék helyett akár 20-35 százalékkal térhessenek el a kerettantervekben leírtaktól. Jelezte: a tanárokra bízzák azt, melyek azok a részek, amelyet esetleg nem akarnak vagy tartanak célszerűnek megtanítani. Az OFI honlapjára útmutatóként mintegy 380 javaslat került ki segítségül – jelezte.
Az óraszámokat ilyen rövid idő alatt még nem lehetett csökkenteni, de az új nemzeti alaptantervnél nagyon fontos szempont lesz, hogy a gyerekek óraszáma is kisebb legyen. Az nonszensz, hogy egy elsős kisdiáknak hat órája van egy nap – közölte.
Jelezte: a pedagógusok felé nemcsak az anyagi, hanem a szakmai megbecsülést is fontosnak tartják, ezért a Köznevelési Kerekasztal eddigi eredményeinek megfelelően csökkentik a pedagógusok terheit, nagyobb szabadságuk lesz, és természetesen idén is szeretnék, ha részesei lennének annak a párbeszédnek , amivel egy jobb, versenyképesebb oktatást tudnak biztosítani. A Köznevelési Kerekasztal folytatja munkáját, ülését várhatóan szeptember második felében hívják össze. A tervek között szerepel, hogy a testület rendelettel megerősített formában folytatja majd tevékenységét.
A szakképzés átalakításáról kiemelte: ha megnézik, hogy az egyes képzési típusokat milyen arányban választották a diákok, nincs változás az előző évekhez képest. A diákok mintegy 35-40 százaléka gimnáziumokban, 35 százaléka szakgimnáziumban, és 20-25 százaléka szakközépiskolában tanul majd. Generálisan nagyobb az iskolák kapacitása, mint ahogy gyerekekkel fel lehetne tölteni. Az üres helyeknek demográfiai oka van – rögzítette. Palkovics László ugyanakkor arra számít, az arányok jövőre változhatnak, a szakgimnáziumok ugyanis egy nagyon jó intézménytípusok. Három célnak felelnek meg, felkészítenek az érettségire, adott esetben a továbbtanulásra és négy év után szakmát adnak a diákok kezébe.
Nincs semmilyen óraszámváltozás, a közismereti tárgyakat ugyanolyan óraszámban tanulják a diákok, mint gimnáziumban – jegyezte meg. A választott szakmához kapcsolódó tárgyakból – például vegyészet esetén kémiából – és még egy természettudományos tárgyból emelt szintű felkészítés lesz.
Kitért arra is, hogy kilencedik osztályban jelenik meg újdonságként a komplex természettudományos tárgy oktatása. Itt nem alapdiszciplínákat tanítanak, hanem a természettudományos jelenségeket szeretnék bemutatni.
Álságosak azok a megjegyzések, hogy nincs tanterv, tankönyv. A tantárgyhoz semmilyen követelmény nem kapcsolódik, nem kell belőle érettségit tenni, más tárgy nem épül rá. A tanítását segítendő az OFI oldalán külön felületet hoztak létre, ahová témánként fel lehet majd tölteni tananyagot, leírásokat, kísérleteket. A tanárok ebből azt választhatják ki, amit fontosnak tartanak. Az államtitkár azt mondta, bízik a pedagógusokban, hogy egy ilyen kezdeményezés mellé állnak, és együtt tudják a tárgyat fejleszteni. Ez az iskolai innováció remek példája lehet – tette hozzá.
Forrás: MTI
