Március 26-án átálltunk a nyári időszámításra, egy órával kevesebbet alhattunk, cserébe viszont tovább élvezhetjük délutánonként a napsütést, a világosságot. Már évek óta tart a vita, szükség van-e egyáltalán az óraátállításra, aminek pozitív és negatív hatásai is vannak a szervezetünkre.
Az óraátállítás pozitív hatásai
- Boldogabb leszünk
Egy felmérés szerint a depressziós esetek száma megnövekedett azután, hogy novemberben sor került az óraátállításra, és korábban kezdett el besötétedni. Épp ezért nagyon sokat számít az, hogy a tavaszi szezonban még egy napsütéses órát nyerünk, amit a szabadban tölthetünk délután a munkát követően
- Könnyebben lefogyhatunk
A téli szezonban nagyon kevés D-vitamin jut a szervezetünkbe, hiszen a nap ritkán süt ki, ha pedig mégis, ebben az időszakban mindig a munkahelyünkön vagyunk. Amikor pedig elindulunk haza, már sötét van, így szinte alig érintkezünk közvetlenül a D-vitaminnal. Az óraátállítás erre is lehetőséget biztosít, ez a vitamin pedig a fogyásban is nagyon fontos szerepet játszik.
- Hálásak lesznek a szemeink
A téli szezonban ugyanis gyakran ki vannak téve a fluoreszkáló fénynek, ami számos irritációt okozhat, kezdve a vörös szemtől egészen a szárazságig. Az óraátállítás leveszi a terhet a szemeidről is, hiszen sokkal tovább lesz világos.
- Jobban alszunk
Elsőre ezt nehéz elhinni, hiszen az átállás miatt fáradtabbnak érezzük magunkat, azonban ez hamarosan megváltozik. A napfényes órák száma megnövekszik, ami segít a testünknek a melatonin termelésében; ez a hormon felel azért, hogy nyugodtan tudj pihenni.
Az óraátállítás negatív hatásai
- Nehezebben megy a munka
Számos kutatás bizonyította már, hogy a pénteki napok a legrosszabbak produktivitás szempontjából, azonban az óraátállítás utáni időszak még ezt is alul múlja! Nehéz ugyanis megszokni még 60 perc csúszást is az időben, ezért az első napokon a dolgozók sokkal nehezebben koncentrálnak, és ez a munkájukon is meglátszik.
- Ingerlékenyebbek leszünk
Megfigyelték, hogy az óraátállítást követő időszakban az emberek sokkal ingerlékenyebbek lesznek, és több konfliktusba is keverednek. Erről a kevesebb alvás tehet, ami az eltolódás utáni néhány napban vagy akár hétben fejti ki hatását.
- Megnő az agyvérzés esélye
Egy 2016-os kutatás szerint az óraátállítás utáni egy hétben átlagosan 8 százalékkal növekszik az agyvérzéses betegek száma, a 65 évnél idősebb embereknél pedig 20 százalékkal nagyobb az esélye egy sztróknak.
- Megugrik a szívrohamok száma
Az Open Heart 2014-es kutatásai bebizonyították, hogy a tavaszi óraátállítás utáni hétfőn 25 százalékkal megugrott a szívrohamok száma! A jó hír, hogy ez a hét további részére már nem jellemző, csak az első napokban okozhat ekkora megugrást a szívproblémákban.
