A népszámlálás kezdeti időpontjában, 2022. október 1-jén Magyarország népessége 9 millió 604 ezer fő volt, a lakások száma pedig 4 millió 593 ezer, közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A népszámlálás során beérkezett kérdőívek feldolgozása jelenleg is zajlik, a II. negyedévben az előzetes települési adatok, ősztől pedig már a végleges eredmények közzététele várható.
Kovács Marcell projektvezető a népszámlálás lezárulta után 80 nappal tartott első adatismertetésen elmondta: október elsején 4 millió 613 ezer férfi és 4 millió 991 ezer nő – köztük 1 millió 407 ezer gyerek – élt az országban. Az aktív korúak – 15 és 64 év közöttiek – száma 6 millió 201 ezer, a 65 év felettieké pedig 1 millió 995 ezer volt.
A legutóbbi, 2011-es és a 2022-es népszámlálás között a természetes fogyás miatt 464 ezerrel csökkent a lakosság száma, ezt mérsékelte a 131 ezres, többségében a környező országokból érkező bevándorlási többlet, a népesség száma tehát 11 év alatt 333 ezerrel csökkent – tette hozzá.
1870-ben, az első népszámláláskor alig több mint ötmillió lakosa volt az országnak, ez – a háborús időszakoktól eltekintve – folyamatosan nőtt, 1980-ban 10 millió 907 ezerre emelkedett, azóta viszont folyamatos a népességcsökkenés, mivel egyre több az idős ember, és emiatt egyre többen halnak meg. Ez a természetes fogyás jelensége – jegyezte meg.
Az utóbbi 11 évben a születések és a halálozások száma is ingadozott, a 2011-es év mélypont volt a születési statisztikában, ezután azonban jelentős emelkedés következett, 2021-ig. A teljes termékenységi arányszám – amely azt mutatja meg, hogy egy nő élete folyamán hány gyermeknek adna életet, ha az adott életévében akkora eséllyel szülne, mint amekkorával egy azonos korú nő szült a vizsgált évben – a 2011-es 1,23-ról mostanra 1,5 fölé emelkedett, ami jelentős növekedés annak alapján, hogy egyre kevesebb a termékeny korú nő.
A halálozások száma az elmúlt 11 évben 130 ezer körül alakult évente, jelentős emelkedés volt azonban a koronavírus-járvány miatt, 2020-ban 141 ezerre, 2021-ben pedig 156 ezerre emelkedett az elhunytak száma – tájékoztatott Kovács Marcell.
A tavalyi népszámláláskor a lakosság 21 százaléka volt időskorú, 15 százaléka pedig gyerekkorú. A két népszámlálás között eltelt időben 318 ezerrel, 19 százalékkal nőtt az időskorúak száma és aránya, miközben a gyerekkorúak csoportja kismértékben, az aktív korúaké pedig jelentős mértékben csökkent.
Területi eloszlás szerint csak Pest és Győr-Moson-Sopron vármegyében nőtt a lakosság száma, mindenhol máshol csökkent, a legnagyobb növekedés Pest vármegyében 10 százalékos volt, a legnagyobb csökkenés, 13 százalékos, Békés vármegyében volt. A változás főként a természetes fogyásból adódik, amely Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest vármegyében volt a legkisebb, Békés vérmegyében pedig a legnagyobb.
A legtöbben Pest vármegyébe költöztek, és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéből költöztek el. A népességcsökkenés mértéke a községekben volt a legkisebb, negyedakkora, mint a megyei jogú városokban.
Az ország legsűrűbben lakott térsége Budapest, a vármegyék közül pedig Pest, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron vármegye. A legritkábban lakott vármegye Somogy, ahol negyedannyian élnek egy négyzetkilométerre vetítve, mint Pest vármegyében. A lakosság 18 százaléka Budapesten él.
Kovács Marcell a lakásadatokat is ismertette: 2011 óta a lakásállomány 4,6 százalékkal nőtt, Békés megye kivételével mindenhol emelkedett, a dunántúli vármegyékben nagyobb mértékben, mint a keleti országrészben, a legnagyobb emelkedés Győr-Moson-Sopron, Pest, valamint Somogy vármegyében volt. A vidéki városokban nőtt leginkább a lakásállomány, a községekben alig változott.
