Számos kérdés merül fel a gazdálkodókban a rendkívülinek mondható időjárás tekintetében. Szeretnének pontos felvilágosítást kapni arról, hogy a mezőgazdaságban mire számíthatnak a szokatlanul enyhe, csapadékos telet követően. Szerkesztőségünk a témával kapcsolatban Szendrei Lászlót, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves Vármegyei Szervezetének elnökét kérdezte.
Milyen hatással van az agráriumra a szokatlanul enyhe tél?
A szokatlanul enyhe, már-már tavaszias időjárás jelentős csapadékkal párosul, amely talajaink telítettségét kellően növelik a nagyfokú aszályt követően. Sok esetben tapasztalható, hogy a felső réteg számos helyen telítetté vált. Azonban jó néhány területen az alsóbb rétegek esetében még mindig szárazsággal találkozunk. Az őszi vetések jellemzően jó állapotban vannak, azonban egyre nagyobb területen találkozhatunk vízborítottsággal. Az enyhe idő következtében a termoindukció hatására az őszi kalászosok vernalizációja romlik, mely a generatív szakaszt ronthatja. Azonban a korán elvetett állományok esetében ez a folyamat már decemberben lezajlódott így a fotoperiodusok, a megfelelő hosszú nappali megvilágítás kedveznek a fejlődésnek. Jelentősebb probléma inkább a károsítók megjelenése, főként az őszi káposztarepce esetében a repce szárormányos, mely ellen a vízborított területeken nehéz a védekezés. Az őszi kalászosok esetében a vírusvektorok és néhány levélbetegség már komoly problémát okozhat a hőmérséklet és csapadék függvényében. Minden gazdatársunknak felhívjuk a figyelmét, hogy amennyiben 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodnak és szántóföldi kultúrában végeznek rovarölő szeres kezelést, azok naprakészen, a kezelést követő 24 órán belül jelentési kötelezettségüket teljesítsék a Nébih felületén.
Milyen következményei lehetnek annak, hogy a nagy fagyok eddig elkerülték megyénket? Mire számíthatnak azok a gyümölcsös gazdák, akiknél a gyümölcsfákon már most elkezdtek kipattanni a rügyek?
Főként a növényfiziológiai folyamatokra lehetnek negatív hatással és számos a fent említett növényvédelmi problémát generálhat az enyhe idő. A megzavart vegetációs ciklus a gyümölcsfákra kifejezetten veszélyes lehet. Az elmúlt években és a közeljövőben is a gyümölcsösök fagykár kérdéskörét, már nem a téli fagykár határozza meg, hanem döntően a tavaszi fagykárosodás, amely a szélsőséges időjárásból adódik. Az enyhe időjárás során a nedvkeringés, a rügyek megindulását követően jelentkező fagyos periódusok visszafordíthatatlanul károsíthatják a későbbi termést. Az alacsony hőmérséklet okozta fagykárok akkor érik a növényt, amikor a hőmérséklet tartósan a növények tűrőképességi határa alatt van. A téli nyugalmi időszakban, kevésbé szokott komoly fagykárosodás lenni, mivel ilyenkor a gyümölcsfajok nagy része a -20 C fokot is gond nélkül elviseli. A téli nyugalmi időszakban és főleg a tavaszi virágzáskor, azon gyümölcsfajoknál fordulhat elő fagykár, amelyek termeszthetőségük északi határán helyezkednek el Magyarországon. Ide tartoznak a csonthéjas gyümölcsfajok közül többek között a mandula a kajszi és az őszibarack is.
Milyen lépéseket tudnak tenni a gazdák az esetleges károk elkerülése érdekében?
(Forrás: Komma László NAK- https://www.nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/kornyezetgazdalkodas/103320-gyumolcsosok-tavaszi-fagykar-problemai-es-a-vedekezes-lehetosegei)
A védekezésnél különbséget kell tennünk a fagy milyensége között. Ha a fagy kialakulását a légtömegek áthelyeződése okozza, akkor szállított, vagy adventív fagyokról beszélünk, ilyen esetben kiszolgáltatottak vagyunk kevésbé tudunk védekezni, viszont a kisugárzási fagyok ellen már eredményesen tudunk és lehetőségeinkhez mérten kell is védekezni, mert ellenkező esetben tetemes kárunk lehet a termés kiesés következtében, és további problémákat okoz a növény (fa) életében. Fagyvédelmi rendszerek használatával mérsékelhetjük a fagyos időszakok káros hatásait, és erre a tél során kevesebb, viszont a virágzás időszakában sokkal több lehetőségünk van.
Néhány nappal késleltethető a virágzás, (és gondoljunk bele sokszor csak néhány napon múlik, hogy elkerüljük a fagyot), a fák törzsének, vázágainak, akár teljes ágrendszerének fehérre festésével, meszelésével, mivel kevésbé és lassabban melegszenek a növény szöveti részei, később indulnak az életfolyamatok, ezáltal csúszik a virágzási időszak is, ami esetünkben meghatározó jelentőségű lehet. Egy másik lehetőség, ami üzemi szinten jobban használható, a fák hűtése, amit a korona felett elhelyezett mikrószorófejekkel oldják meg, amit akkor üzemeltetnek, amikor a hőmérséklet egész nap fagypont fölött van, így hűtik a fák felületét és így akár egy héttel is eltolóik a virágzás ideje. Sőt virágzási időszakban is alkalmazhatjuk, amikor a fenológiai stádiumhoz tartozó kritikus hőmérsékletnél kezdjük az öntözést működtetni, mindaddig amíg a külső hőmérséklet a kritikus érték fölé nem emelkedik, vagyis amíg a jég a hőhatás következtében felolvad. A fák közé elhelyezett füstölőkkel is van lehetőségünk, a virágok körüli hőmérsékletet fagypont fölé emelni, vagy szélgépek kihelyezésével a hideg levegőt „távolabbra” vinni az ültetvény környezetéből, ez még a szállított fagyok esetén is elég hatékony. Sajnos tíz évből már 4-5 évben számolhatunk késő tavaszi virágzáskori fagyokkal, ilyen években 30-100 %-os is lehet a fagykár mértéke, ha nem tudunk védekezni. A fákon belül a különböző termőrészeken nem egyforma a virágzás kezdete, ezt is érdemes kihasználnunk, hiszen a hosszú termővesszőkön 2-3 nappal később nyílnak a virágok, mint a rövid termőrészeken, nyársakon. Évenkénti rendszeres metszéssel biztosítani tudjuk, hogy megfelelő hosszú termőrész is képződjön a fákon, ahol nem mellesleg, még a gyümölcs mérete is kedvezőbb lesz. Azonban fontos megjegyeznünk, hogy kajszi esetében 40%-os virágfagykár, míg őszibarack esetében 60%-os virágfagykár esetén is megfelelő termésmennyiséggel számolhatunk. Kis mértékű fagykár esetén a termésritkítás mérsékelhető, vagy akár el is hagyható, ami nem elhanyagolható, ugyanis hazánkban jelentős munkaerő ráfordítást igényel.
Vannak azonban, olyan gyümölcsfajok is, ahol nem a virágok, hanem a gyenge fiatal hajtások elfagyása okoz gondot, ilyenek a gesztenye és a dió. E gyümölcsfajokra jellemző, hogy először a hajtások alakulnak ki, majd a rövid leveles hajtások végén fejlődnek a virágzatok. Itt is a későn fakadó fajták telepítésével védekezhetünk a legkönnyebben a tavaszi fagyok ellen.
A téma nemzetközileg is nagyon fontos, Franciaországban, mint Európa egyik vezető gyümölcstermesztő országában a 13 régióból 10-et sújtott a rendkívüli fagykár az elmúlt hetekben. Ardéche megyében pl. 95% volt a fagykár az éppen virágzásnak induló kajszibarack esetében.
Mindent egybevetve, a lehetőségeinkhez képest, mindent el kell követni, hogy a tavaszi fagyok, (mely várhatóan egyre gyakoribb lesz) okozta károkat megelőzni, vagy legalábbis mérsékelni tudjuk, mert ha kimarad a termés az a legnagyobb kár.
