A Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjtemények Kollégiuma által kiírt nyertes pályázatnak köszönhetően valósult meg „A Puszta múltja. A táj és az ember, újabb régészeti kutatások a dél-hevesi térségben” című időszaki kiállítás a Hevesi Helytörténeti Gyűjteményben. A tárlat 2019. március 22-től 2020. március 20-ig várja látogatóit a Hevesi Helytörténeti Gyűjteményben, ezt követően Poroszlóra kerül, ahol a Tisza-tavi Ökocentrum mutatja be 2020 őszéig, majd visszakerül Hevesre.
A kiállítás egyik célkitűzése, hogy az egyes régészeti lelőhelyek anyagait megismertesse az előkerülésükhöz legközelebb eső településeken, múzeumban, kiállítóhelyeken is. Az elmúlt években számos régészeti kutatás folyt a dél-hevesi térségben, melyek éppen az elhelyezkedésük miatt (város főtere, közút) nagyszámú érdeklődőt vonzottak.
A régészeti feltárások mindig látványosak, hiszen számos romantikus gondolat kapcsolódik hozzájuk. A régészeti kutatás azonban sokkal földhözragadtabb, az eredményekért keményen meg kell dolgozni, sokszor nem is látványosak. Azonban minden egyes újabb adat fontos eleme lehet a terület történeti megismerésének.
A régészeti kutatások eredményeinek feldolgozásakor számos egyéb tényezőt is figyelembe kell venni. Az egykori környezeti viszonyokat, a megélhetési lehetőségeket a települési feltételeket, az adott időszak, népcsoport, technikai felkészültségét.
A tárlat bemutatja a Hevesi Füves Puszták tájegység természeti képét, a puszta kialakulását, kiterjedésének történeti változásait, vízrajzát, a terület jelenlegi és történeti tájhasználatát. A puszta élővilágát a szöveges és képi ábrák mellett 9 madár preparátum és rovardobozban elhelyezett rovarok bemutatása színesíti. Digitális képkeretben a tájegység jellegzetes állatvilága jelenik meg természetfotókon, és az egyes állatok hangja is beazonosítható.
A talajon állatnyomok, a falon állat kontúrok láthatók, amihez játékos feladatok kapcsolódnak. Tapintható tárgyak teszik még színesebbé a képet: állatszőrök, agancs, agyar, koponya, madártollak.
A régészeti kutatásokat bemutató rész előtt egy régészeti feltárás részletét, illetve a régészeti munka alapkellékeit mutatják meg. Az eszközök – ásó, lapát, horoló, seprű, ecset, spakli, fényképezőgép, fotótábla, rajztábla milliméterpapírral, mérőrúd – kipróbálhatók, a régészeti leletek megtapinthatók: őrlőkövek, csiszolt kőeszközök, agyagnehezékek, kerámia tárgyak.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának pályázatához kapcsolódva a „Kunhalmok és földvárak rehabilitációja a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye területein” elnevezésű projekt keretében került sor három régészeti lelőhely vizsgálatára. Ezek az ember alkotta földművek formájukkal, helyzetükkel meghatározó elemei a mai táj képének. A környezeti tényezők természettudományos vizsgálata mellett − régészeti módszerekkel is kutatták az emberi kéz alkotta tájelemeket. A bemutatott három lelőhely: a római kori erődítésrendszer a Csörsz-árok, egy kunhalom Erdőtelek határában és egy bronzkori lakóhalom, Boconád, Alatka-puszta régészeti lelőhely.
A régészeti ásatások nagy része nagyberuházásokhoz, utak, vasutak, közművek építéséhez köthető. Egy-egy ilyen nyomvonal átszel egy országrészt, kistájat, összeköt és elválaszt. A 31-es út bővítéséhez kapcsolódóan lehetőség volt a terület átvizsgálására, az érintett lelőhelyek megszondázására. A Bükk előterét, Budapesttel összekötő, a Jászságon keresztül futó út alig 25 km-es szakasza érinti Heves megyét. Az érintett szakaszon közel 30 régészeti lelőhely ismert, ebből 20 esetben volt mód régészeti kutatásra. A Hevesi Füves Puszták területe az évezredek folyamán folyamatosan lakott volt, a szikesek, mocsarak, füves rétek, ligeterdők minden történeti korban jó lehetőségeket biztosítottak az emberi települések kialakulására.
Heves főterének rekonstrukciója kapcsán a római katolikus templom körüli temető és környezetének kutatása hozott új eredményeket. Az ablakmélyedésben elhelyezett molinó háttérképe a hevesi templom, mely igazából az ablakon kitekintve a valóságban is látható. Ennek előterében helyezkednek el a templom körüli temető kutatásának eredményei. A temetkezésekből hat pártaöv, kettőben párta került elő.
A Dormánd, Hanyi-puszta lelőhelyen, a 31-es út nyomvonalán előkerült viselet maradványok bemutatása egy fémszálas csipke rekonstrukciójával egészül ki.
A kiállítás utolsó egységében a korábbi régészeti kutatásokról, kutatókról és a lakossági bejelentések alapján begyűjtött leletanyagokból mutatnak be egy válogatást. Hevesnek két, a magyar, sőt az európai régészeti kutatást is meghatározó régész szülötte van Bóna István és Gömöri János, de a környéken, Tarnabodon született Kalicz Nándor az európai neolitikum kutatásának meghatározó személyisége is.
„Régészeket terem-e föld”, vagy inkább olyan gazdag régészeti leletekben, hogy a lakosság körében is sokan odafigyelnek arra, hogy mi kerül elő a környéken, jelzik a múzeumnak gyarapítva így a múlthoz kapcsolódó információkat. Óvják és védik történeti értékeinket.
A kiállításban bemutatott tárgyak 3 intézmény anyagából kerültek bemutatásra:
- Dobó István Vármúzeum, régészeti leletanyag, tudományos kutatásból származó anyagok.
- Hevesi Helytörténeti Gyűjtemény, régészeti leletanyag, szórvány, lakossági bejelentésekből származó anyagok.
- Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, a tájegység természeti képéhez tartozó tárgyak.
Az intézményeken kívül a természeti részhez az Üröm Környezet- és Természetvédelmi Egyesület adta a tárgyakat.
A kiállítás minden korosztálynak új ismereteket nyújt és múzeumi élményeket ad. Ezt nemcsak a kiállítás változatos kommunikációja, a megrendezés módja segíti elő, hanem a hozzá kapcsolódó pedagógiai és kulturális programok. Előadások, bemutatók, kézműves foglalkozások, információs eszközök – leporelló, fejtörő, rejtvény. Kiemelt célcsoportnak számít az általános iskola felső tagozata, akiknek a kiállításhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai órákat kínálnak. A tanulókon kívül számítanak a civil szervezetek, turistacsoportok szervezett látogatására és egyéni érdeklődőkre is.
A tárlat 2019. március 22-én nyílt meg. A megnyitón köszöntőt mondott Sveiczer Sándor, Heves város polgármestere és Ringert Csaba, a Dobó István Vármúzeum Igazgatója. A kiállítás szakmai megnyitója Szelesné Ács Csilla, az Egri Járási Hivatal régészeti felügyelője volt. A hivatalos megnyitó után a tárlat szakmai rendezői tartottak tárlatvezetést: Tóth László (BNPI) tájegységvezető és Farkas Csilla (DIV) régész.
A kiállítás létrehozása kapcsán a múzeumpedagógiai program célja az volt, hogy a tudásinformációk mellett élmény-elemekkel tegyék sokrétűen érzékelhetővé a puszta világát. Ismerjék fel, mennyire összefüggésben, kölcsönhatásban áll a táj természeti környezete és az itt megtelepedett népek életmódja, kultúrája. A foglalkozásokon ismerjék meg a Hevesi sík természeti és kulturális értékeit.
A létrejött kiállítás egyik legfőbb sajátossága, hogy „gyermekbarát”, sok játékos elemet tartalmaz, melyek amellett, hogy önálló ismeretszerzésre is sarkallnak, a felfedezés élményét jelentik.
A foglalkozásokra elsősorban általános iskolásokat vártak, de jelentkezett középiskolai osztály és óvodai csoport is. A pedagógusokkal való előzetes egyeztetésnek megfelelően a korcsoportoknak megfelelően alakították a foglalkozás tartalmát és menetét. Igyekeztünk arra figyelni, hogy a megszerezhető ismeretek – háttértudásként – kapcsolódjanak az iskolai tantárgyakhoz: a történelemhez, a környezetismerethez, a hon-és népismerethez.
A felnőtt korosztály számára június közepéig hat előadás valósult meg, melyet a Dobó István Vármúzeum, a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága munkatársai és független kutatók tartottak:
- Április 15.: Borbáth Péter (BNPI): A Hevesi-sík természetrajza – természeti értékleltár.
- Április 29.: Tóth Zoltán Henrik (független kutató): Hevesi malomkövek;
- Április 29.: Zay Orsolya (DIV): Étkezés a török korban.
- Május 13. a Madarak és Fák Napjához kapcsolódva: Tóth László (BNPI): Természetvédelem a Hevesi-síkon.
- Május 27.: Erdei T. Lilla (etnográfus, muzeológus): A csipkék szerepe a kora-újkori magyar viseletben.
- Június 11.: Farkas Csilla (DIV): Kunhalmok és föld védművek a dél-hevesi térségben.
A Régészet Napjához kötődően négy olyan előadásra várták az érdeklődőket, melyeknek foglalkozások és régészeti bemutató is a részét képezte.
- Szabó Csabáné (DIV): Restaurálás terepen és műhelyben (előadás) (május 24.)
- Tárlatvezetés (Farkas Csilla) (május 25.)
- Tóth Zoltán Henrik (független kutató) (bemutató): Kőeszköz készítés. (május 25.)
- Pásztor Eszter (független kutató): Szarmata női viselet. (előadás, foglalkozás, gyöngyök) (május 25.)
A kiállításról készült szakmai beszámoló teljes terjedelmében ITT olvasható.
