Számos történet látott már napvilágot arról, ki is lehetett valójában Marci, és hogyan került Heves városába. 2011-ben jelent meg Gy. Gömöri Ilona néprajzkutató feldolgozásában az „Él, mint Marci Hevesen” c. kiadvány, melyben a Marci-történetek hat változatát ismerhetjük meg. A város régi legendájának újragondolása 2008-ban „életre keltette” a településünkhöz kötődő tradíciót, melynek emblematikus alakjától, Janosek Antal Örökös Marcitól tavaly kellett búcsút vennünk.
A legismertebb eredetmagyarázat alapján egy éppen Egerből hazafelé tartó hevesi uraság találkozott egy szegény emberrel, akit Marcinak hívtak. Elvitte magával Hevesre, megfogadta szolgálónak és a Zöldhordó vendéglőben dicsekedett vele. Azzal a férfival, aki semmit sem csinál és fizetést kap – innen eredhet a szólás egyik magyarázata. Marcinak mindenki a kegyeiben akart járni, rövid időn belül ő lett a leggazdagabb ember Hevesen. Ám nem tudott bánni a pénzzel, hamar elveszítette, viszont a helyiek megadtak neki mindent, amire csak szüksége volt, egészen élete végéig.
Hallani egy olyan történetről is, amelyben Marci, a báró gyermeke árván maradt, és nem tudta mi az a munka, de a hevesi emberek eltartották őt.
Városunkban még mindig él a legenda, ennek szellemében a 2008-ban megszervezésre kerülő Hagyományőrző Civil Nap kiemelt programja a Hevesi Marci-hagyomány – mint egyik helyi értékünk – feldolgozása volt. Az egyre gazdagodó Marci-választás folyamata a civil szervezetek közreműködését igényelte, és hamarosan közösségi üggyé vált.
A XXI. század Marcija azonban korántsem a szólásból ismert ingyenélő típus. A jelölteknek minden év május elsején olyan próbákat kellett kiállniuk, mint a dinnyemag-válogatás, a csutkaházépítés, a táncolás, a leánykérő szavalás vagy éppen a helytörténeti kvíz. Akit megválasztottak a város Marcijának, egy évig képviselte a civil szervezeteket: nyilatkozott, jótékonykodott, részt vett a különféle ünnepélyeken, és természetesen viselte a Marci-öltözéket. A 2008-ban megválasztott Sinkovics Józsefet 2009-től Janosek Antal követte, aki 2012-ben, a háromszori Marci-cím után közösségi munkájával érdemelte ki az „Örökös Marci” címet. A Márton napi rendezvénysorozatokon „városunk ispánja” a kimagasló közösségi munkát végző civileket Marci-díjjal jutalmazta. Népszerűsítette a „Marci cipót”, „Marci-kolbászt” és a „Marci bort”. Kulturális hagyományaink megismertetése és fejlesztése céljából a kisiskolásokat és óvodásokat „Marci bojtár” tábor várta nyaranként.
Janosek Antal közel egy évtizedig gazdagította a Marci legendát, amellyel bevéste nevét városunk történelmébe. 2019-ben – sajnos – már nem lehetett a Civil Nap emblematikus figurája, de köszönetképpen a jó és követendő példákért, a fáradhatatlan szervezőmunkáért, az emberségért, a civilek szolgálatáért, alakja egy emléktáblába vésve örökre velünk marad. „A hevesi Marci legenda városunk értéktárába került. Nekünk az a feladatunk, hogy ezt a legendát – mint ahogyan ezt tettük 13 éven keresztül – tovább éltessük, gazdagítsuk. Ezt a feladatot rótta ránk Janosek Antal Márton, Heves város Örökös Marcija” – mondta Báder Miklósné, a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezete elnöke.
Az emléktábla leleplezése előtt, melyen a Marci bojtárok segédkeztek, Budai Sándor tisztelgett az egykori civil ispán előtt: – Hiányérzetem támadt az avatóbeszéd megírásakor, mert sok olyan példaértékű tulajdonságot felsorolhattam volna, mint a nagy munkabírás, kitartás, szerénység, a rengeteg ötlet, melyek megvalósításában úgy vett részt Heves Marcija, hogy soha nem a saját hasznát nézte.
Nagyon sok ember azzal a szándékkal éli le az életét, hogy emléket hagyjon maga után. Így történt ez Janosek Antal esetében is. Szabó Magda mondta egykor: „Csak azok halnak meg, akik egész életükben nem csináltak semmit. Aki tett valamit, nem magáért, hanem másokért, mindenkiért, az megmarad.” Ennek bizonyítéka legyen Janosek Antal, Heves város Örökös Marcijának emléktáblája.
