A Földművelésügyi Minisztérium benyújtotta a parlamentnek az agrárkárenyhítési rendszer módosítását célzó törvényjavaslatot. Az előterjesztés több ponton is rugalmasabbá teszi a természeti kockázatok kezelésével foglalkozó rendszert. Kibővül az aszálykár fogalma is . A jövőben akkor is el kell ismerni az aszálykárt, ha a lehullott csapadék összes mennyisége nem éri el a huszonöt millimétert és a napi maximum-hőmérséklet legalább tizenöt napon át meghaladja a 31 Celsius-fokot.
Ugyanakkor továbbra is csak akkor fizethető ki aszály vagy árvíz után kárenyhítő juttatás a gazdáknak, ha a természeti jelenségről a földművelésügyi miniszter legkésőbb október 31-ig közleményt ad ki. Emellett a javaslat bevezeti a tavaszi fagykár fogalmát is, így a védettség a szántóföldi növényekre és zöldségekre is vonatkozik majd.
Az egyik legfontosabb változás a juttatás kiszámításának módjára vonatkozik. Ennek alapján a jövő évtől már nem az üzemi szintű, minden termesztett növénykultúra esetében számított kár mértékét veszik alapul, csupán azt a növényt, amelyet közvetlenül érintett a természeti jelenség. Az indoklás szerint a jelenlegi, 15 százalékos üzemi szintű bevételkiesési limit indokolatlan szűrőként funkcionál az adott évben kifizethető juttatások szempontjából, miközben egyes években több milliárd forintos károkról adnak számot az érintett gazdák. A tárca szerint az uniós előírások nem tiltják az ilyen irányú lazítást, ráadásul időközben a kárenyhítési alapban is jelentős források halmozódtak fel – 2017 márciusára az összeg eléri a 24 milliárd forintot.
Forrás: MTI
