Ahogy egyre melegszik az idő, mindinkább szívesebben tartózkodunk a szabadban. Egy-egy kiadós séta az erejét próbálgató napsütésben az ébredő természetet figyelve, testre és lélekre is jó hatással bír. Van, aki panellakásának négy fala közül kiszabadulva csak a parkokban élvezheti a sarjadó növények látványát, a kertes házban élők viszont megteremthetik maguknak saját kis édenüket, még ha csak pár négyzetméteren is.
Nézzük, milyen kerti munkákat kell elvégezni az előttünk álló évszakban:
A kert tervezését már télen, vagy kora tavasszal elkezdhetjük, majd amikor a fagyok elmúltak, neki is állhatunk a kertészkedésnek. A tavasz első és legfontosabb feladata az ágyások felásása, vagyis maga a talajlazítás. Ha már szépen kizöldült a kert, kezdjük el kigyomlálni, és – ha szükséges – szórjunk ki komposztot, vagy érlelt istállótrágyát.
Tavasszal ültethetjük az első virághagymákat, amelyek majd nyáron fognak kertünkben pompázni, ilyen pl. a dália, a kardvirág, az inkaliliom és a frézia.
Takarítsuk le a kerti utakat, javítsuk ki az esetleges hibákat, vagy azokat a részeket, ahol a téli fagy kárt tett. Szedjük elő a kerti szerszámokat, tisztítsuk és élezzük meg ezeket, majd helyezzük üzembe az öntözőrendszert.
Ha idén szeretnénk új gyepfelületet kialakítani, tavasszal kell a fűmagot elvetni, vagy rendeljük meg a kertészetből a gyepszőnyeget, gyeptéglát.
A cserjéket és sövényeket metsszük formára. A gyümölcsfákon még rügyfakadás előtt végezzük el a lemosó permetezést, és ügyeljünk a törzsükre, hiszen azokra is ráfér egy alapos tisztogatás. Nyeles fakaparóval és drótkefével kell elvégezni ezt a meglehetősen fáradságos és hosszadalmas, de fölöttébb hasznos munkát, mert az elváló kéregripacsok alatt tömegesen teleltek át a kártevők tojásai, bábjai és a betegségek spórái. A kisebb-nagyobb fagyrepedések körül is le kell vágni az elhalt kérget, és sebvédő anyaggal kell bevonni. A kéregtörmeléket maradéktalanul össze kell gyűjteni és elégetni, mert a földön maradva fertőző gócot képeznek!
Ne felejtsük el, hogy ha magvetéssel szeretnénk növényeket szaporítani a kertünkbe, most kell elkezdeni fagymentes helyen a magok vetését, és a palánták előnevelését.
Az időjárástól függően március és április végén már ültethetjük az idei zöldborsót, és néhány hidegtűrő növényt, de a muskátlival, és az egynyári növényekkel mindenképp várjuk meg a 15-18 fokos meleget, mielőtt kitennék őket a szabadba!
Végül pár tanács az áttelelő veteményeskertekhez:
Az ősszel vetett és kikelt mezei saláta talaját villás kapával fel kell lazítani, hogy a föld gyorsabban melegedjék fel és az apró növények mielőbb az asztalra kerülhessenek.
Az októberben kipalántázott, áttelelő, fejes saláta növekedését most nitrogén műtrágyázással segíthetjük elő, de a kiszórt adagot ne túlozzuk el, mert a fel nem használt tápanyag mérgező nitritként halmozódik fel a saláta leveleiben.
Az ősszel duggatott fokhagyma-gerezdek friss levelei már ágaskodnak a földben, nekik is jót tesz a föld porhanyítása.
A sóska és a spenót vetésről szedjük le a fóliát, illetve a lombtakarást, hogy minél több meleget és napot kapjanak.
Az áttelelt mángold és az évelő rebarbara tövek is korán ébrednek fel téli álmukból, serényen hozzák friss hajtásaikat; ezt káli-műtrágya kiszórásával és a talaj porhanyításával lehet meggyorsítani.
Jó munkát, szemet gyönyörködtető virágokat és ízletes, saját termést kívánunk minden kerttulajdonos asztalára!
