Ma ünnepeljük a rendszeresen megújuló forint 76. “születésnapját”. A II. világháborút követően, 1946. augusztus 1-jén – kétéves hiperinfláció után – került forgalomba az új fizetőeszköz, amely a pengőt váltotta, és azóta is rendelkezésünkre áll, a készpénzforgalom eszközeként. A hosszú évek alatt számos esemény alakította a forint történelmét, melyek talán újdonságként hatnak számos olvasóra.
A forint megnevezést már a XIII. században is használták. A középkor leghíresebb érmei közé tartozott az aranyforint, mely nevét Firenze városról nyerte, ahol 1252 óta vertek aranypénzt. Ennek a pénznek a latin neve ugyanis florentinus, azaz „firenzei” volt, és ebből származik többek között a magyar forint neve is (régi alakja: florint). Az első európai uralkodó, aki országában bevezette az aranyvalutát, Károly Róbert volt. Ehhez az 1325-től firenzei mintára veretett magyar aranyforintot használta fel, mely körmöci dukátként is ismert volt. A firenzei mintájú aranyforintokat – a magyar király példáját követve – Európa majdnem összes uralkodója bevezette. A magyar aranyforint azonban továbbra is keresett pénznek számított, amit főleg annak köszönhetett, hogy minőségét monetáris zavarok esetén se rontották le. A Buda–Bécs–Antwerpen vonaltól északra még hamisították is, ami szintén a keresettségét igazolja.
Az évszázadok során a magyar fizetőeszköz többször váltott formát, a ma használt forint 1946-ban a pengő helyét vette át újra, és azóta is hivatalos valutánkként szolgál. Az elmúlt 76 év számos változást, megújulást és történelmi eseményt tartogatott a forint számára, melyek közül álljon itt egy pár érdekesség:
- A fillér ma is hivatalos váltópénz, a forint egy század része. Forgalomban ugyan ma már nincs, de a pénzügyi szektor még digitálisan nyilvántartja a tranzakciók során. A fillér érmék közül igazi különlegesség a kétfilléres volt. Egyrészt ez volt a forint pénzrendszer erlegkisebb értékű címlete, másrészt egyedülálló formában, lyukas kivitelben készült. 1950-től évente több mint 24 millió darabot vertek belőle. Csökkenő példányszámban egészen 1992-ig állították elő, ekkor már csak tízezres darabszámban. Különleges kialakítása és alacsony értéke miatt másodlagosan csavaralátétként használták, vagy a svájci sapka „villámhárítójára” tűzték.
- A Széchenyi Lánchidat az újkori magyar államiság egyik szimbólumaként tartják számom. Nem véletlen, hogy az 1992-1998 között vert ezüst 200 forintos előlapját és a ma is használatban lévő bimetál kétszázas érme hátoldalát díszíti. A Lánchídon kívül korábban még az Erzsébet híd szerepelt fizetőeszközön, az 1967-ben kibocsátott 50 filléres hátoldalán, valamint az úgy nevezett 500 forintos Ady bankjegyen kapott helyett.
- Az ezredforduló előtti informatikai rendszerek az egyszerűség kedvéért az évszámoknak csak az utolsó két számjegyével operáltak. A probléma amiatt merült fel, hogy a fordulóval a rendszerek nem 2000-es éveket kezdték volna, hanem az 1900-as éveket listázták volna újra, ami a rendszerek összeomlásával fenyegetett. Ez az informatikai kihívás a kereskedelmi bankokat is érintette. Az Y2K néven elhíresült események a forintra is hatással voltak, ugyanis a nemzetközi jegybankokhoz hasonlóan, az MNB is tartott attól, hogy a lakosság pánikszerű készpénz felvételbe kezd, amit a kereskedelmi bankoknál rendelkezésre álló készpénz nem fog tudni fedezni. Ennek orvoslása érdekében a jegybank előre hozta a bevezetésre váró 20 000 forintos bankjegyek gyártását. 1999-ben a nagycímletű papírpénz már készen állt a lehetséges pánik kezelésére. Végül az átállás sikeresen megtörtént, és az új bankjegyet sem volt szükséges használatba bocsájtani. Végül 2001-ben került bevezetésre a ma is használt legnagyobb címletű forint.
- Az ezredforduló hazánk számára más okból is jelentős volt, hiszen 2000-ben ünnepeltük a magyar államiság fennállásának ezeréves évfordulóját. Erre az alkalomra az MNB 2000. augusztus 20-án hozott forgalomba, a 2 000 forintos bankjegy mintájára, de egyedi elő és hátoldali képpel rendelkező emlékbankjegyet. Az előoldalán ovális alakú rozettában a szent koronát jelenítették meg, a hátlapot Benczúr Gyula „Vajk megkeresztelése” című festményének központi részlete díszítette.
- A forint 76 éves történelmében még egy emlékbankjegy került forgalomba, ami nem más, mint az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának emléket állító 500 forintos papírpénz. Előlapja változatlan formában került nyomtatásra, hátlapján az Országház és az épületet részben eltakaró lyukas közepű nemzeti lobogó kapott helyet.
- Mindössze nyolc évvel ezelőtt kezdődött a forgalomban lévő bankjegyek fokozatos cseréje. A kiskereskedelmi láncokban plakátok hirdették a régi címletek elfogadásának határidejét és a megmaradó bankjegyek beváltási lehetőségét. Elsőként, 2014-ben a 10 000 forintos bankjegy került sorra, majd 2019-ig megtörtént minden címlet fokozatos cseréje. Az új fizetőeszközök az előzőek mintájára készültek, de modernebb biztonsági elemekkel és élénkebb színekben. A legmeghökkentőbb változás az 5 000 forintos bankjegyet érintette, hiszen a megszokott kékes színvilágát sárga váltotta fel.
- A fent említett és még sok más különleges érmék és bankjegyek sora tekinthető meg a budapesti Pénzmúzeum tárlatán, ezen felül számos további érdekfeszítő történet is megismerhető az intézményben. A kiállított numizmatikai gyűjtemény az ország második legnagyobbja, részeként számos ritkasággal, mint például az egyetlen példányban fennmaradt Székely Mózes ötszörös dukátja. A felújított Postapalota épületében, európai szinten is egyedülálló kialakítású múzeum kapott helyett. Az interaktív kiállítás során a látogatók megismerhetik a fizetőeszközök öt funkcióját és a numizmatika alapjait is elsajátíthatják. A tárlatbejárás végén lehetőség nyílik egy igazi aranyrúd megcsodálására, amit akár kezükbe is vehetnek a látogatók. A Pénzmúzeum kiállításán nem csak sok új ismerettel gazdagodhatunk, hanem remek szórakozási és kikapcsolódási lehetőséget is nyújt az egész család számára.