Szentmisével vette kezdetét a március 15-i ünnepi megemlékezés Hevesen, majd a Művelődési Központban folytatódott az Eötvös József Református Oktatási Központ és a Harmónia Alapfokú Művészeti Iskola közös emlékműsorával. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Szabó Zsolt, a térség országgyűlési képviselője, Sveiczer Sándor, Heves polgármestere, valamint városunk elöljárói, képviselői és az intézmények vezetői. Az ünnepséget a Városházánál felállított 1848-as emlékmű, majd a pusztacsászi emlékhelyek megkoszorúzása zárta.
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc a magyar történelem talán legfontosabb eseménysorozata volt, hiszen először mutatkozott meg markánsan népünk összetartó ereje, nemzettudata, szabadságszeretete és büszkesége. Olyan hősök és hazafiak küzdöttek a szabad, önrendelkező, új Magyarországért, mint Kossuth Lajos, Petőfi Sándor vagy Damjanich János. Nem szabad soha elfelednünk legnagyobbjaink történetét, azokat az éveket, melyek a magyar történelem legkiemelkedőbbjei közé tartoznak.
Hőseink közül kiemelendő Petőfi Sándor, a magyar költészet egyik legikonikusabb alakja, akinek két évszázados születésnapját ünnepeljük az idén. Ebből az alkalomból a Magyar Országgyűlés a 2022-es és 2023-as esztendőt Petőfi Sándor-emlékévvé nyilvánította.
Az emlékév egyik kiemelt tevékenysége a reformkori szellemiséget tükröző Petőfi Klubok Kárpát-medencei hálózatának kialakítása, amelynek elindulását dr. Kásler Miklós miniszter jelentette be.
Idén 88 magyarországi és 12 külhoni település kapcsolódik a Petőfi Klubok hálózatához, 40 héten keresztül, közöttük Heves városa is, számos kulturális eseménnyel. A program közvetlen lehetőséget teremt a nemzeti értékek megismerésére, kulturálódásra, tudásbővítésre, s az intézmény számára is kiemelkedő jelentőséggel bír.
Szabó Zsolt országgyűlési képviselő Magyarország Kormánya, valamit a Nemzeti Művelődési Intézet Heves Megyei Igazgatósága nevében nyújtotta át a 40 hétig tartó kulturális csomagot jelképező ajándékot a Hevesi Kulturális Központ vezetőjének.
Az ünnep fényét az Eötvös József Református Oktatási Központ és a Harmónia Alapfokú Művészeti Iskola közös emlékműsora emelte.
A program a Városházánál található 1848-as emlékműnél folytatódott, ahol Szabó Zsolt tartott ünnepi beszédet. Az országgyűlési képviselő beszélt a forradalom és szabadságharc hőseiről és arról az örökségről, mely kötelezettséget ró az utódokra:
„Feladatunk, hogy megvédjük mindazt, amit elődeink megteremtettek számunkra: a családjaink szeretetét és tiszteletét, időseink megbecsülését társadalmunkban. Együtt kell fellépnünk annak érdekében, hogy ezek az értékek mind megmaradjanak. Álljunk másképpen a haza szelleméhez, álljunk másképpen azokhoz a feladatokhoz, amik ránk várnak!
Fontos, hogy sokáig büszkék lehessünk magyarságunkra, nemzetünkre, szülőföldünkre. Azokra az értékekre, amelyek 1848. március 15-én a forradalom győzelmével együtt berögzültek a gondolatvilágunkba. Ezt mutatja nekünk 1848 szelleme.
Isten éltesse Magyarországot, Isten éltesse hazánkat, Isten éltessen mindannyiunkat, amíg magyar nyelv hangzik el a földön!”
Szabó Zsolt gondolatai után az önkormányzat, pártok, civil szervezetek és intézmények képviselői helyezték el virágaikat, koszorúikat az 1848-as emlékmű talapzatánál.
Az ünnepi program a pusztacsászi emlékhelyeknél folytatódott, ahol a kopjafánál és a nemzetőrök emlékhelyénél róhatták le a jelenlévők tiszteletüket.
Kovács Sándor a ’48-as hevesi történéseket idézte fel:
„A forradalmi események elkerülték Hevest, mégis van néhány jellegzetesség, melynek emlékét illő megőriznünk.
Mészáros Lázár hadügyminiszter 1848 júliusában Hevest jelölte ki a Délvidékre induló megyei nemzetőrök gyülekezésének állomáshelyéül. Így Hevesről július utolsó napjaiban több mint 1600 nemzetőr indult gyalogosan a bácskai hadszíntérre, ahová augusztus 10-én érkeztek meg. Hevesről mintegy 300 nemzetőr szerepel az összeírásokban. Sokan önként jelentkeztek a hadi szolgálatra. Voltak közöttük birtokos nemesek, zsidó kereskedők, földművesek, iparosok. Temerin és Járek védelmében harcoltak, majd hazavezényelték őket.
Nemzetőreink nemcsak a Bácskában, más hadszíntereken is harcoltak. Szeptemberben több önkéntes bevonult az egri székhelyű Heves-bihari 26. honvédzászlóaljhoz, mások Pestre, majd a dunántúli mozgó nemzetőrséghez kerültek.
Heves 1848-49-es emlékei nagyban Pusztacsászhoz kötődnek. Itt álltak kúriáik a dömötöri Németh és a gyöngyösi Petheő nemesi családoknak. A fennmaradt hagyomány szerint a kúriákban ispotályokat rendeztek be a szabadságharc idején, itt gondozták a kápolnai csata után ide került sebesülteket is. Az elhunyt katonákat a császi temető nyugati részén temették el, az ún. Veremdombon. A szabadságharc bukása és a büntetés idejének letelte után Németh Albert és Petheő János visszatértek családjukhoz, itt éltek halálukig. Németh Albertet a kúriájuk melletti családi sírboltban, Petheő Jánost ebben a temetőben helyezték örök nyugalomra.
Rajtuk kívül ezen a helyen emlékezünk az összeírásokban szereplő 276 hevesi nemzetőrre, valamit honvédszázadosainkra, akik önkéntesként vettek részt a szabadságharcban:
Bernáthfalvi Bernáth Albert, Gyöngyösi Petheő János, Runyai Soldos Sándor, Tilling Antal, Völgyi Lajos századosokra, Bereczky Pál, Ürményi Lajos főhadnagyokra.”
Az emlékműsorban közreműködött Nagyné Gulyás Katalin, Kovács Sándor, a Hevesi Mazsorett Együttes, az Eötvös József Református Oktatási Központ, valamint a Harmónia Alapfokú Művészeti Iskola diákjai.
Fotó: Hevesi Hírportál/Jakab Tibor
