Számos jogszabályi változást hozott 2022. január elseje. Bár most nem lesz áfa csökkenés, számítsunk jó néhány adómódosulásra. Az új esztendőben magasabb összeg szerepel majd a bérjegyzékünkön, több út válik fizetőssé, és féléves kamatstop kezdődik a bankokban. Itthon gyakorlatilag megszűnik az internetes gyógyszerrendelés, de még vonzóbb lesz babakötvénnyel gondoskodni gyermekünk jövőjéről. Hamarosan meg kell hosszabbítani lejárt okmányainkat is.
Fontos változás a személyi jövedelemadózásban (szja) az, hogy január első napjától kezdődően a 25. életévüket be nem töltött fiatalok munkabérük, más nem önálló tevékenységből és egyes önálló tevékenységből származó, összevont adóalapba tartozó jövedelmük után az előző év júliusi bruttó átlagkeresetének (433,7 ezer forint) mértékéig nem fizetnek szja-t.
Az egyéni vállalkozóknak jobban megéri az átalányadózást választani, mivel a bevételi értékhatár az eddigi általános 15 millió forintról a mindenkori éves minimálbér tízszereséig (20 millió forint) emelkedik és az egyes tevékenységekre alkalmazható költséghányadok is kedvezőbbek lesznek.
Mától külön adózó jövedelemnek számít a magánszemélyek kriptovaluta-ügyletekből származó jövedelme, mely után 15 százalékos szja-t kell fizetni, a tárgyévi igazolt költségek elszámolhatók, és adókiegyenlítés is alkalmazható.
Nem csökken újabb termék általános forgalmi adójának (áfa) kulcsa, de 2022-től már lehetőség lesz az adó elévülését követően is – az ok bekövetkezését követő 1 éven belül – arra, hogy az adóalany az adóhatóságtól kérelmezze az eladónak tévesen megfizetett áfa visszafizetését. Az áfabevallási tervezettel kapcsolatos előírásokat átmenetileg hatályon kívüli helyezték, így a közeljövőben a NAV nem készíti el a vállalkozások áfa-bevallását.
Továbbra is hatályban marad a fordított adózás egyes gabona-, illetve acélipari termékek értékesítése, valamint az üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog (kibocsátási egység) átruházása esetén.
Január elsejétől megszűnik a munkáltatókat terhelő, a bérjövedelmek után fizetendő 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás. A szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke pedig 13 százalékra csökken a jelenlegi 15,5 százalékról. Ezzel egyidejűleg a kifizetőt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) mértéke is 13 százalékra csökken.
A Széchenyi pihenő (Szép) kártya éves rekreációs kerete újra 450 ezer forint lesz valamennyi munkáltatónál, költségvetési szervnél egységesen. E keretig a kifizetőnek 15 százalék szja-t és 13 százalék szochót kell fizetnie, az e feletti rész után pedig a közteher 33,04 százalék. Az egyes meghatározott juttatások (ideértve az üzleti ajándékot és reprezentációt) várhatóan ugyanígy adóznak 2022-ben.
A kisvállalati adó (kiva) mértéke 2022-től 1 százalékponttal, 10 százalékra csökken. A kis- és középvállalkozások helyi iparűzési adója (hipa) – 2021-hez hasonlóan – feleződik, azaz legfeljebb 1 százalék lehet, ha a cég árbevétele vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a 4 milliárd forintot. Ezzel párhuzamosan az önkormányzatok nem emelhetik az adókat a 2020. december 20-án fennálló szabályokhoz képest.
Mától a havi bruttó minimálbér összege 200 ezer forint, a garantált bérminimum pedig 260 ezer forint lesz. A nyolcórás minimálbér nettó összege adókedvezmények nélkül 133 ezer forint lesz, ami jelentős emelkedés, hiszen a nettó minimálbér 2021-ben 111 321 forint, 2020-ban 107 065 forint, 2019-ben pedig 99 085 forint volt. A kötelező legkisebb munkabérnél a munkáltató összköltsége 234 ezer forint, a garantált bérminimumnál pedig 304 200 forint lesz.
A közfoglalkoztatási bér is jelentősen emelkedik januártól: 85 ezerről 100 ezer forintra nő.
Emelkedik a háziorvosi és fogorvosi praxisokban elérhető orvosi bértámogatás összege 2022. január 1-jétől. Az emelkedés mértéke a praxisközösségek kategóriáiban 2020-hoz képest meghaladja a 40 százalékot, ezen felül a bért terhelő közterhek is csökkennek.
Januártól 20 százalékos béremelést kapnak a kultúra területén dolgozók, emellett 10 százalékos béremelést kapnak a rendvédelmi dolgozók is.
Törvény szabályozza a veszélyhelyzet idején a távmunkavégzéssel kapcsolatban bevezetett igazolás nélkül elszámolható költségtérítést, amely legfeljebb a havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összegig adómentes, a távmunkavégzésben töltött napok arányában.
Elérte utolsó szakaszát a nyugdíjasoknál a korhatáremelés. Az öregségi nyugdíjba vonulás korhatára 2014 óta, 62 évről, sávosan emelkedett. A korhatáremelést még 2009-ben, a Bajnai Gordon vezette kormány javaslatára fogadta el a parlament. Jövőre az 1957-ben születettek mehetnek nyugdíjba. Az öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, legalább 20 év szolgálati időt szerzett és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll.
Továbbra is 28 500 forint marad az öregségi nyugdíjminimum, az árvaellátás minimális összege duplájára, 50 ezer forintra nő, míg az általános nyugdíjemelés 5 százalék lesz. Az átlagnyugdíj a 2021. novemberi 1,2 százalékos emelés után jelenleg 153 290 forint, ez az összeg 2022. januárban az 5 százalékos emelés után 160 960 forintra emelkedik. A havi 7670 forintos emelés éves szinten mintegy 92 ezer forintos pluszt jelent az “átlagnyugdíjas” számára.
Díjkötelessé vált több magyarországi autópálya-szakasz az e-matrica rendszerben. Ez érinti a motorkerékpárokat, a személyautókat, a 3,5 tonna alatti tehergépkocsikat, a buszokat és azok vontatmányai. Az e-matricák ára 4,9 százalékkal emelkedik.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) rendelete alapján fizetőssé vált a
- az M4-es autóút Abony és Törökszentmiklós-nyugat közötti szakasza,
- az M30-as autópálya Miskolc-észak és Tornyosnémeti közötti szakasza (az M30-as autópálya Miskolcot elkerülő szakasza továbbra is díjmentes),
- az M76-os autóút Balatonszentgyörgy és Keszthely-Fenékpuszta közötti szakasza,
- az M85-ös autóút Sopron-kelet és Sopron-észak közötti szakasza.
Mától hatályos a fél évre szóló kamatstop. A jegybank becslése szerint mintegy 20 milliárd forintot nyernek most azok az adósok, akik változó kamatozású jelzáloghitelben ülnek, és akiknek a törlesztőrészlete növekedett, vagy a következő hónapokban növekedni fog. A jogszabály azokat a már folyósított, referencia kamatlábhoz kötött (változó kamatozású) fogyasztói jelzáloghitel-szerződéseket érinti, amelyek kamatlába 2021. október vége és 2022. június vége között növekszik.
Nem várhatnak tovább azok, akik lejárt személyivel, műszaki vizsgával, jogosítvánnyal jártak eddig. Január 1-től ugyanis hatályát veszti az okmányokról és ügyintézésről szóló kormányrendelet, amely szerint a veszélyhelyzet után 60 napig érvényesek a papírok. 2022. június 30-ig mindenkinek meg kell hosszabbíttatnia a lejárt okmányait, műszaki vizsgáját.
Január elsejétől gyorsabb és egyszerűbb lesz az adatváltoztatásokkal kapcsolatos ügyintézés és a közművek átírása az adatváltozás-kezelési szolgáltatás bevezetésével: a lakossági ügyfelek kezdeményezhetik, hogy okmányadataik változtatásairól elektronikusan kapjanak értesítést a velük szerződésben álló közművek és cégek, kiváltva a személyes ügyintézést. Ezentúl elég lesz egyszer bejelenteni a kormányhivatalnak, és az állampolgárok felhatalmazása alapján a szerződött szolgáltatónál elvégzik a munkát az emberek helyett.
Egy decemberben elfogadott törvénymódosítás alapján mától csak gyógyszerészek vagy szakasszisztensek szállíthatják ki a vény nélküli, neten megrendelt gyógyszereket is, ami lényegében azt jelenti, hogy Magyarországon megszűnik az interneten e szolgáltatás.
Változnak egyes lakástámogatások feltételei is, ebben érintett a csok (családi otthonteremtési kedvezmény) és az otthonfelújítási támogatás. Így például megelőlegező kölcsönt többször is igényelhet egy család – jellemzően különböző lakáscélok megvalósítására -, január elsejétől azonban bevezetnek egy új feltételt. Csak akkor kaphat a család csok támogatást másodszor is vállalt gyermekre, ha az első alkalommal vállalt gyermekek megszülettek, vagy ha a meg nem született gyermekek után kapott támogatást a család maradéktalanul visszafizette az állam felé.
Január elsejével ingyen kap meg mintegy hatezer, a Nemzeti Eszközkezelőnél maradt lakást a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Magyar Református Szeretetszolgálat által működtetett MR Közösségi Lakásalap Nonprofit Kft. Ezekkel a lakásügynökség szabadon gazdálkodhat.
Ezentúl a földhasználók készpénz helyett csak átutalással vagy postai utalvánnyal fizethetik majd ki a tulajdonosoknak a termőföldek haszonbérleti díjait. A változtatások a földpiaci visszaélések ellen irányulnak, és fellépnek az aránytalan bérleti díjakkal szemben is. Aránytalanságok esetén az agrárkamara a földhivatali haszonbérleti határozatokat akár perekkel is megtámadhatja.
A Polgári törvénykönyv változtatása nyomán már nem lesz kötelező, hogy az üzletrészek összeolvadjanak, ha egy tag szerzi őket meg. Eddig ugyanis jogértelmezési nehézséget okozott, azon üzletrészek összeolvadása, amikor egy tag átruházással, örökléssel, vagy egyéb módon megszerzett a sajátján kívül más üzletrészt is. A jogszabály – e rendelkezést egyértelműsítve és megváltoztatva – január elsejétől úgy rendelkezik, hogy egy tagnak több üzletrésze is lehet. Jogi személy jogutód nélküli megszűnéséhez a tagok vagy az alapítók legalább háromnegyedes többsége szükséges, ellentétben az eddigiekkel, ahol társasági formánként volt meghatározva, hogy melyik társaságnak milyen szavazati arányra van szüksége a jogutód nélküli megszűnéshez.
A fiatalok Start-számlájára (babakötvény) történő befizetések után adott éves állami támogatás 6 ezerről 12 ezer forintra nő, illetve 12 ezerről 24 ezer forintra emelkedik a nevelésbe vett gyermekeknek járó támogatás. A magasabb összegű támogatás az eddigi évi 60 ezer forint megtakarítás helyett már évi 120 ezer forint megtakarításra ösztönözheti a családokat, miközben a vonzó kamat (infláció plusz 3 százalék) marad.
