Az óév utolsó napjának éjjeléhez és az új esztendő első napjához mindig sok gasztronómiai hagyomány kötődött, amit babonából még ma is sokan betartanak. Az alábbiakban sorra vesszük, hogy milyen ételeket célszerű fogyasztani szilveszterkor, és azt is megtudhatjuk, melyek azok, amiket érdemes elkerülni, ha szerencsés jövő évet kívánunk magunknak.
Az évbúcsúztatáshoz és évkezdethez nem véletlenül kötődött mindig is sok hiedelem és tradíció, hiszen a régi paraszti hagyományok úgy tartották: az újévi jókívánságok nagy jelentőséggel befolyásolják az egész jövő évet. Hatással vannak az egészségre, a családra, a termésre és a munkára is, mindenre, ami fontos az emberek életében. Ezért sem mindegy, hogy – elődeink szokásait követve – mit fogyasztunk szilveszter éjjelén, hiszen a babona szerint ez is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy milyen lesz a következő évünk. Vegyük sorra, mit szabad ennünk és mi az, amit inkább hagyjunk ki a menüből, hogy a baj elkerüljön bennünket.
- Az év első napján lencsét kell enni, mert akkor az új esztendő minden napján sok pénzünk lesz. Nem csupán a lencse hozhat jólétet, hanem minden, apró szemű étel, így akár a bab is megfelelő lehet az újév első napjára, de sokan hisznek a rizs gazdagító erejében is.
- A sült malac fogyasztása nagyon ajánlott, hiszen a malac kitúrja az orrával a szerencsét, ezért ott van a helye a szilveszteri asztalon. Még több szerencsét hoz, ha köröm, csülök, fül és farok is kerül a sültes tálra. Ha pedig a kunkori farkincáját is meghúzzuk, akkor valószínűleg semmi sem állhatja útját az óriási szerencsénknek.
A malac szájába négylevelű lóherét is szoktak tenni, hogy egészen biztosra menjenek. És hogy miért is hoz szerencsét a négylevelű lóhere? A hagyomány a kereszténység előtti pogány időszakra vezethető vissza, amikor a négylevelű lóherét amulettekként használták a kelta papok. Véleményük szerint ugyanis védelmet nyújt a rossz szellemekkel szemben. De nem csak a kelták hitték különlegesnek a négylevelű lóherét. Sok országban tartják ma is a lóhere négy levelét a hűség, a remény, a szeretet és a szerencse szimbólumának.
- A szilveszteri halfogyasztásról megoszlanak a vélemények. Egyes hagyományok szerint, ha valaki vízparton él, az bátran fogyaszthat ilyenkor is halat, mert annyi pénze lesz, ahány pikkely van a hal hátán. Ellenben, ha valaki szárazabb vidékeken lakik, az ne egyen halat szilveszterkor, mert elúszik vele a szerencséje. A rákfogyasztásról úgy tartják, nem ajánlatos szilveszterkor, mert hátrafelé fogja vinni a szerencsét.
- Szilveszterkor és újév napján nem szabad baromfit enni, ugyanis állítólag elkaparja a szerencsét. A pulyka különösen kerülendő, hiszen amellett, hogy kapirgál, még mérges is, így vitákat hozhat az új évben.
- Ezen a napon süthetünk pogácsát. Az egyikbe süssünk bele egy érmét, és aki megtalálja, szerencsés és gazdag lesz a új esztendőben. Külön szerencse, ha úgy harap rá, hogy nem törik bele a foga. Azonban még az óévben el kell fogynia az összes pogácsának, különben a szerencse ellenkezőjére fordul, és a megtalálója szegény és szerencsétlen lesz.
- Rétest is szabad sütni, sőt, minél hosszabbra kell hagyni, mert annál hosszabbra fog nyúlni a boldogságunk, a gazdagságunk és az életünk.
- Nézzük át az év utolsó napján a kamrát, és töltsük fel az edényeket liszttel, cukorral, mézzel, meg persze minden földi jóval, mert az üres edény szegényes kamrát ígér a következő évre. A mézre különösen ügyeljünk, mert ha mézes ajakkal csókoljuk meg a szerelmünket szilveszter éjjelén, akkor a szerelmünk tartós lesz.
Spanyolországban, Mexikóban, Kubában és Peruban éjfélkor 12 szem szőlőt szoktak enni, amely a következő év 12 hónapját szimbolizálja. Egyesével eszik meg a szőlőszemeket, és amelyik édes, az a hónap boldogan fog telni.
Sok országban a zöldségfélék, különösen a káposzta, a kelkáposzta és a többi zöld leveles, gazdagságot és szerencsét jelképeznek. Ennek oka, hogy leveleik a bankjegyekre emlékeztetnek.
Sokfelé fogyasztják újévkor a gránátalmát, hiszen a magjai a jólétet szimbolizálják. A füge a termékenység szimbóluma, de bármilyen gyümölcsöt is fogyasztunk, azok egészen biztosan egészséget ígérnek a jövő évre.
A kör alakú sütemények szerencsét hoznak, ezért hazánkon kívül Lengyelországban és Hollandiában is gyakran sütnek fánkot szilveszterkor. Görögországban egy speciális kerek tortát, vasilopitát készítenek, amelybe pénzérmét rejtenek. Svédországban és Norvégiában egy mandulát rejtenek el a rizspudingba. Aki azt megtalálja, annak szerencsés lesz az új év.
Míg nálunk a leggyakrabban malacsültet, kocsonyát és lencsét esznek, minden országban más ételeket fogyasztanak szilveszter napján. Franciaországban a puhára párolt sertésfület felgöngyölítve, hagymás csicseriborsóval tálalják, Németországban bőrös sertéssültet esznek lencsével, míg Olaszországban tradicionális szilveszteri étel a csülök lencsével.
Ausztriában hagyományos szilveszteri fogásnak számít a disznóorr lencsesalátával. A tiroli férfiak szilveszter éjszakáján meztelenül rázzák meg az almafát, mert úgy vélik, így egész évben nem lesz gondjuk a férfiasságukkal.
Az ázsiai konyhákban a hosszú tészta jelképezi a hosszú életet, így Japánban és Kínában az év utolsó napján akár több méterre kinyújtott tésztát is falatoznak. Ha úgy sikerül megenni, hogy az közben nem törik meg, akkor hosszú életet remélhetnek.
Ahány ország, annyiféle szokás, de abban mindenki egyetért, hogy a szilveszteri kívánságok és vágyak a jólétről, a szeretetről, a boldogságról és az egészségről kell, hogy szóljanak. Nem tudni, hogy ezt valóban ételekkel és italokkal érhetjük-e el, de talán nem tévedés kijelenteni, hogy a pezsgő a lehető legjobb szilveszteri ital, amely méltó a csodás ételek megkoronázására és az év lezárására.