A méz egészségünkre gyakorolt hatását már nem igazán kell bizonyítani, hiszen a sejtek táplálásához szükséges minden anyagot tartalmaz, emellett természetes immunerősítő, baktériumölő, és gyulladásgátló hatású, melyet napi szinten érdemes fogyasztani. A “folyékony aranyat” már a kőkorban is ismerték és fogyasztották őseink, ezt támasztja alá egy 16 000 éves spanyolországi sziklarajz, amely egy lépesmézet gyűjtögető embert ábrázol. Az így megszerzett méz volt akkoriban az egyetlen édesítőszer, amit csalétekként is használtak medvevadászathoz. Lássuk, hogyan és miért érdemes beiktatni a mézet étkezésünkbe, persze csak mértékkel!
A méz jótékony hatása a benne található 100-nál is több aromaanyagnak, 28 féle aminosavnak, 12 féle ásványi anyagnak, 10 féle szénhidrátnak, 8 féle vitaminnak, továbbá enzimeknek, szerves savaknak, és baktériumölő anyagoknak köszönhető.
A méz akárhogy is nézzük, egyfajta cukor, így mértékkel szabad csak fogyasztani. A kardiológusok általában azt ajánlják, hogy a nők hozzáadott cukorból ne egyenek többet 100 kalóriánál. A férfiaknál a nagyobb testtömeg miatt ez ne legyen több napi 150 kalóriánál. Ez egy kicsit több mint két evőkanál a nők és a három evőkanál férfiak esetében. A méz tartalmazhat botulinum endospórákat, amely a csecsemőkori botulizmus okozója. Ez egy ritka, de súlyos ételmérgezés, ami bénulást eredményez. Ezt a veszélyes baktériumot még a pasztőrözött méz is tartalmazhatja. Emiatt nem ajánlott, hogy a csecsemők egyéves koruk előtt mézet fogyasszanak.
Melyik mézfajta mire jó?
A különböző mézfajtáknak eredetük szerint más és más az összetételük, és más a szervezetre gyakorolt gyógyhatásuk. A mezmester.hu információi alapján csokorba szedtük a leggyakoribb betegségekre ajánlható mézeket.
Megfázás: bármelyik méz jó választás megfázás kezelésére, de az akácmézet tartják a leghatékonyabb segítségnek. Torokfájás: a napraforgóméz kitisztítja a torkot, az akácméz és a repceméz a fertőtlenítő hatása révén segít a torokfájáson.
Immunerősítés: magas vitamintartalma miatt az akácméz, konzervált beltartalmi értékei miatt a repceméz, széleskörű hatóanyag-tartalma miatt pedig a vegyes virágméz is javasolt immunerősítésre.
Érzékeny gyomor: a repceméz a legjobb. Ha az valamiért nem kívánatos, akácmézzel is próbálkozhatunk, de napraforgómézet kifejezetten tilos érzékeny gyomorral fogyasztani.
Csontproblémák: egyértelműen az akácméz van a legjobb hatással csontképzési zavarokra, mégpedig magas kalciumtartalma miatt.
Vérszegénység: magas vastartalma miatt az akácméz és a repceméz a megfelelő választás.
Horzsolás, sebek: a jó baktériumölő hatású, ugyanakkor kedvező árú vegyes virágméz alkalmas leginkább a horzsolt sebek külsőleges kezelésére (a mézzel beborított felületet nem kell bekötözni).
Méregtelenítés: kálium és kéntartalma miatt az akácmézet ajánljuk leginkább méregtelenítésre.
Antioxidáns-kúra: magas E-vitamin-tartalma miatt a napraforgóméz a leginkább javasolt.
Általános egészségmegőrzés: a sokféle nektár hasznos beltartalmi értékét ötvöző vegyes virágméz kitűnő választás.
A fajtamézek (akác, hárs, repce stb.) nemcsak hatásukban és ízükben, de külalakjukban is markánsan különböznek egymástól, így az alábbi néhány tipp segítségével még vásárlás előtt könnyedén meggyőződhetünk róla, hogy az üveg valóban a címkén jelzett mézfajtát tartalmazza-e.
A kevert vagy hamis fajtamézet mindinkább arról lehet felismerni, hogy a színe teljesen halvány, íze jellegtelen, az ára pedig gyanúsan olcsó. Igen gyakran az is előfordul a hamis mézek esetében, hogy fogyasztásuk után kellemetlen utóízt hagynak a szájban. A folyékony állag és a kristályosodás nem döntő tényező: vannak mézek, amelyek igen hamar kristályosodnak, míg vannak olyanok, amelyek akár éveken át is tökéletesen meg tudják őrizni a folyékony állagukat. Nézzük, melyikre, milyen állag jellemző!
Akácméz: ha a címkén a legkedveltebb hazai mézfajta nevét látjuk, nagyon könnyű dolgunk van – az akácméz mindig nagyon világos, csaknem színtelen, vagy enyhén aranyló színű. Az egyik legnehezebben kristályosodó mézfajta, szobahőmérsékleten akár évekig áttetsző marad, ezért ha kristályosodásnak indult “akácmézet” kínálnak megvételre, az vagy nagyon régi, vagy nem – illetve csak részben – akácméz.
Repceméz: a valódi repceméz rendkívül gyorsan, akár napok alatt kristályosodik, ezért folyékony formában ritkán találkozhatunk vele. Szilárd állapotban krémesen fehér, vagy világossárga színű, folyékonyan középsárga árnyalatú. A “krémesség” az állagára is jellemző: mivel nagyon apró, finom szemcsékkel kristályosodik, a nem teljesen szilárd halmazállapotú repzeméz üvegét elfordítva finoman érdes felületet kell látnunk a felszínen.
Napraforgóméz: a valódi napraforgóméz kristályai a repcemézzel ellentétben durvábbak, nagyobb szemcséjűek, ám mivel a repcénél jóval lassabban kristályosodó mézfajtáról beszélünk, ezt a tulajdonságát nem mindig használhatjuk beazonosításra. Van azonban egy jellemzője, amely viszonylag hamar megmutatja “valódiságát”: a napraforgóméz a fajtamézek között egyedülálló módon két fázisban kristályosodik, és már néhány hét tárolás után elkezdődik a sötétbarna árnyalatú felső folyékony rész, és az alsó, világos színű kristályos rész szétválása.
Vegyes virágméz: a vegyes virágmézek külalakját a bennük túlsúlyban lévő növények karakterisztikája határozza meg, de nagy általánosságban sötétebb árnyalatú, barnás-sárgás színű, közepes tempóban kristályosodó mézekről beszélünk. Könnyen összetéveszthetjük őket a napraforgómézzel, de a kétfázisú kristálysodás a vegyes virágmézekre nem jellemző (hacsak nincs bennük egy jó adag napraforgó is).
A ritkább fajtamézek beazonosítása
A hársfavirágméz, vagy hársméz az akácmézhez hasonlóan kedvelt és keresett méz, hasonló tulajdonságokkal: nehezen kristályosodik, így általában áttetsző, ám színe az akácénál sötétebb, a világossárgától a borostyánsárgáig változhat, a gyűjtés idejétől függően.
Az aranyvesszőméz, vagy szolidágóméz hazánkban fajtamézként nagy tisztaságban főként a Balaton környékén terem, hajlamos a kristályosodásra, színe pedig sötétebb árnyalatú.
A selyemfűméz, vagy ahogy a méhészek nevezik, vaddohányméz, az akácmézhez hasonlóan sokáig folyékony marad, színe is világos, ám ránézésre kevésbé csillogó, sokkal inkább matt beütésű.
A gesztenyeméz, vagy szelídgesztenyeméz állaga híg, kristályosodásra kevéssé hajlamos, színe pedig a borostyánsárgától a sötétbarnáig terjed.
A termelőtől vegyük!
Amennyiben jó minőségű, valódi mézet szeretnénk vásárolni, akkor csakis a termelővel kössünk üzletet. A nagyüzemekben végzett palackozás során ugyanis, sajnos előfordulhat, hogy a mézben lévő anyagok megsérülnek, így biológiai értékéből is veszíthet a méz. Ha közvetlenül a méz termelőjétől vásároljuk meg a mézet, úgy biztosak lehetünk benne, hogy magyar mézhez jutunk, hiszen egy kistermelő nem valószínű, hogy silány minőségű, külföldről származó mézzel kereskedik.
