A kávé közkedvelt ital a világ minden országában, így nem csoda, ha ennek az élénkítő italnak is van világnapja. Bár ennek az időpontjában vannak különbségek, a legtöbb helyen, így nálunk, Magyarországon is szeptember 29-ét tekintik a nemzetközi kávénapnak.
A kávé mindennapjaink részévé vált, sok ember számára pedig már szinte szertartás egy-egy kávézás. A fekete kincs méltán megérdemel egy külön napot a naptárban. Mikor van a kávé világnapja és honnan származik a kávé? A válaszok mellett további 10 érdekességet olvashatunk a kávéról, a világnap alkalmából.
Mikor van a kávé világnapja?
A kávé népszerűsége vitathatatlan. A víz után a második leggyakrabban fogyasztott ital a világon, amivel méltán kiérdemelt magának egy napot az évben. A kávézás napjának hagyománya feltételezhetően Japánból indult 1983-ban. Arra a kérdésre viszont, hogy mikor van a kávé világnapja különböző országban különböző választ kapunk.
Ahány ház, annyi szokás
Ugyan 2014-ben a Nemzetközi Kávé Társaság október 1-jét jelölte ki a Kávé Világnapjának, viszont sok ország továbbra is a korábbi hagyományokat követi. Például Portugáliában április 14-ét, míg Peruban augusztus 22-ét tartják a kávé világnapjának. Magyarországon 2009-ben honosult meg a Kávé Világnapjának hagyománya és hazánkban azóta is szeptember 29-én ünnepeljük a fekete nedűt.
Honnan származik a kávé?
A kávé eredetét homály fedi. A legendák szerint Etiópiából származik és innen indult világhódító útjára. A kávé szó eredetét is innen származtatják sokan. A monda szerint egy, az etióp Kaffa város közelében élő pásztor figyelte meg, hogy kecskéi egész éjjel ébren maradtak, ha korábban egy bokor piros bogyóit fogyasztották el.
Az írásos feljegyzések alapján Yemen területén kezdték el először termeszteni a kávét és innen jutott el Európába török közvetítéssel, majd hódította meg az egész világot.
Kutatások szerint a kávé szó eredete is innen származtatható. A „coffee” az arab „Qahwah” szóból eredeztethető, aminek a jelentése a „bab bora”. Az iszlám vallás tiltja az alkoholfogyasztást, ezért helyette a kávé terjedt el italként. A törökök „kadveh” néven vették át a népszerű italt, amit pedig holland hajósok „koffie” néven hozták be Európába.
Tíz érdekesség a kávéról:
Jegy az olimpiára
1932-ben a Brazília nem engedhette meg magának, hogy elindítsa versenyzőit a los angelesi olimpián. A kormány az atlétákat végül 50 ezer zsák kávéval indította útnak, hogy a rakomány eladásával finanszírozni tudják az olimpiai részvételüket. Végül, a kávék árából 67 versenyzőnek sikerült elindulnia, viszont érmet egyiküknek sem sikerült nyernie.
Megtévesztő név
Annak ellenére, hogy a kávécserje termését legtöbbször kávébabnak hívjuk, valójában – formáján kívül – semmi köze a babhoz. A szubtrópusi területeken őshonos növény termése a csonthéjas bogyós gyümölcsökhöz áll a legközelebb. Jelenleg több, mint 120 fajta kávécserje faj ismert, amiből négyet termesztenek nagyobb volumenben.
Kávé, mint válóok
Törökországban a 16. századig a kávé, jobban mondva a kávé hiánya törvényes indok lehetett a váláshoz. Feljegyzések szerint elegendő indok volt a házasság felmondásához a nő részéről, ha a férje nem tudott reggel friss kávét felszolgálni neki.
Kávé és a művészet
Ludwig van Beethoven valószínűsíthetően a baristák rémálma lenne napjainkban. A híres német zeneszerzőről köztudott volt, hogy imádta a kávét és rendkívüli precizitással fogyasztotta. Ragaszkodott hozzá, hogy a számára felszolgált kávé pontosan 60 kávészemből készüljön.
Johann Sebastian Bach pedig egy zenedarabot komponált a kávéról. A kávékantáta történet egy lányról szól, akinek az apja szerint azért nincs kérője, mert túl sok kávét iszik.
A hosszú élet titka
A „leghosszabb életű macska” Guinness-rekordját egy 38 éves burmai macska nyerte el, aki minden reggelt kávé lefetyeléssel kezdett. Creme Puff méltó nevéhez, ugyanis kávéját kizárólag tejszínnel volt hajlandó elfogyasztani.
Még a Mikulás is kávét iszik
A világon messze Finnországban isszák a legtöbb kávét. Évente fejenként több, mint 12 kilogramm kávé fogyasztanak el az északi országban és ebbe a teljes lakosságot beleszámítják. Összehasonlításképpen, a legfrissebb kutatások szerint hazánkban „csak” 2,7 kilogramm kávé fogy fejenként.
Túl lehet adagolni a kávét?
A jóból is megárt a sok, nincs ez másképp egyik kedvenc italunkkal sem. Kutatók becslései alapján egy átlagos ember számára 80-100 adag kávé jelent halálos dózist és 30 espresso gyors legurításával se ajánlott kísérletezni.
Számos jótékony hatása van a kávénak
1921-ben a WHO „lehetséges rákkeltőként” kategorizálta a kávét. Azóta számtalan vizsgálat bizonyította ennek ellenkezőjét. Végül 2016-ban a nemzetközi szervezet is belátta korábbi tévedését. A kettő között készült tanulmányok számos jótékony hatást igazoltak a kávénak:
- Számos rákfajta kockázatát csökkenti a rendszeres kávéfogyasztás. Többek között a vastagbél-, prosztata- és méhtest-rák előfordulási aránya kisebb a rendszeres kávéfogyasztók között.
- A Harvard egyetem által végzett tanulmány szerint, a rendszeres kávéfogyasztás egyharmadával csökkentheti a kettes típusú diabétesz, vagyis a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.
- Legalább napi egy csésze kávé elfogyasztása a férfiaknál 40-60 százalékkal csökkenti a Parkinson-kór kialakulásának veszélyét az elkövetkező tíz évre.
- Erősítheti a szívet is. A rendszeres kávéfogyasztás 13 százalékkal csökkenti a szívpitvari fibrillációnak kockázatát. 19 százalékkal kisebb arányban szenvednek szív- és érrendszeri megbetegedésben, valamint 30 százalékkal ritkábban halnak meg stroke-ban, akik napi szinten isznak kávét.
- Fokozza a fizikai teljesítményt is. Egy 2013-as kutatás szerint azok a sportolók, akik edzés előtt egy órával kávét fogyasztottak, jobb teljesítményt értek el társaiknál.
A magyar kávé forradalmár
Illy Ferenc, a magyar származású üzletember több fronton is forradalmasította a kávézást. Az ő nevéhez fűződik az aromazáró feltalálása, ami megőrzi a kávé illatát, aromáját és zamatát.
Az üzletember a kávéfőzés folyamatát is forradalmasította másik találmányával, az automata kávéfőzővel. Az 1892-ben született Illy Ferenc nevével a világ bármely pontján találkozhatunk, ugyanis az egyik legismertebb kávémárka viseli nevét.
A több mint 300 éves páros
A kávét legtöbbször egy pohár vízzel együtt szolgálják fel. A szokás 1670-es évekbeli Ausztriáig nyúlik vissza. A bécsi kávéházakban kezdték, szakértők javaslatára a kávét ezüst tálcán, egy pohár víz kíséretében felszolgálni. Számos tévhit kering manapság is arról, hogy miért szervíroznak vizet a kávé mellé. Legtöbben ma is úgy gondolják, hogy elsősorban a koffein vízhajtó hatását kívánják kiegyensúlyozni. Viszont a frissítő víz ennél jelentősebb szereppel bír. A kávé megízlelése előtt érdemes meginni a vizet, hogy ízlelőbimbókat megtisztítsuk, ezáltal maximálisan érezhessük a kávé aromáját.
