Az év ezen időszakában egyre aktívabbá válnak az őzeink. Az ok, hogy július közepe táján megkezdődik párzási időszakuk, az üzekedés – tájékoztatott Kovács István János, a Magyar Országos Vadászkamara Heves megyei Szervezetének titkára.
A szakember elmondta, hogy a bakok ilyenkor felkeresik a territóriumuk határain belül élő, éppen ivarzó sutákat, egy-két napig együtt tartózkodnak és a fogamzás legesélyesebb időszakában többször párosodnak. A suták ekkor hosszabb-rövidebb időre elhagyják a gidáikat. Ilyenkor gyakran hallható a magára hagyott gida anyját hívó hangja, vagy a suta bak után vágyakozó hangja is.
– A párzási rituáléhoz tartozik, hogy a bak hajtja, kergeti a sutát. Megszűnik az óvatosságuk, figyelmességük, hiszen a bakoknál a párzás vágya elnyom minden mást, míg a suták figyelmét az agresszív „udvarlóik” kötik le. Ebből ered aztán a konfliktus az emberrel: párzási időszakukban az őzek a nap bármely szakában és váratlanul kerülnek a közútra, fokozva a vad-gépjármű összeütközés veszélyét – mondta a megyei vadászkamara titkára.
Arra a kérdésre, hogy mire számíthat az autós a július közepétől augusztus végéig, a szakember közölte, az őzek akár nappal is az útra kerülhetnek és nem csak a vadveszéllyel jelzett szakaszokon tűnhetnek fel. Erdőszéli, bokros, cserjés útszélről váratlanul rohanhatnak ki az úttestre. Ezeken a szakaszokon nyáron mérsékelt sebességgel célszerű közlekedni. Ha nyílt, belátható részeken észleljük az állatokat, fokozott figyelemmel és lassítással, megállással elkerülhető a vadelütés.
Ha elénk kerül a vad, akkor vészfékezéssel kell az ütközést elkerülni vagy annak hatását csökkenteni. A kikerülő kormánymozdulat veszélyes manőver, hiszen nagyobb baj lehet belőle, mint egy 20–25 kg-os állat elütéséből. Ha mégis megtörténik a baj, és elgázoltuk az őzet, akkor az közúti balesetnek minősül. Értesíteni kell a rendőrhatóságot, aki elvégzi a helyszínelést és értesíti a helyi vadásztatra jogosultat – mondta el a szakember.
