A trianoni békediktátum százegyedik évfordulóján városunk önkormányzata is méltó módon emlékezett a magyarság gyászos történelmi eseményére. Az emlékprogram június 4-én Heves főterén, a Trianon emlékoszlopnál várta mindazokat, akik jelenlétükkel is szerették volna kifejezni a nemzeti összetartozást.
A Nemzeti Összetartozás Napján, a Trianon emlékoszlopnál rendezett városi megemlékezés kezdetén Nagy István kanonok közös imára kérte a jelenlévőket. Ezt követően Szabó Zsolt, a térség országgyűlési képviselője mondott ünnepi beszédet, majd Mészáros Ildikó nagytiszteletű református lelkész kért áldást nemzetünk minden tagjára. Az emlékműsorban közreműködött Bonyár Judit és Hűvösvölgyi Péter előadóművész, valamint Kovács Sándor magyartanár.
Szabó Zsolt országgyűlési képviselő emlékbeszédében kiemelte, hogy Trianon 100. évfordulójáról történő megemlékezés után egy hosszú, küzdelmes éven vagyunk túl, mely talán mindannyiunk számára nehéz időszakot jelentett.
„Ez a nap immár egy évtizede a Nemzeti összetartozás Napja, hiszen példátlan az a kapocs, mely összeköt bennünket a határainkon innen és túl egyaránt. Ma már tudjuk, hogy csak az országhatárok választhatnak el minket egymástól, de a magyar nemzethez fűződő érzelmi szál megbonthatatlan. Akárcsak egy kerítés, mely jelzi a földrajzi tagolást, de a hovatartozást nem döntheti el helyettünk sosem… az bennünk van, minden magyarban.
Az úgynevezett “békediktátum” aláírásával elveszítettük területünk kétharmadát. Az 1918-as években még 325 ezer négyzetkilométer feletti területű volt gyönyörű országunk, majd egyre csak fogyott, ahogyan elszakították tőlünk Őrvidéket, Szepes és Árva vármegye egyes településeit, a Muravidéket, Nyugat-Bánságot, a Felvidéket, Kárpátalját, Erdélyt, hogy csak egy párat említsünk, majd az akkori Románia, Lengyelország, Csehszlovákia, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Ausztria és Olaszország területeihez csatolták őket, megfosztva minket attól a kincstől, amelyet küzdelmek árán védelmeztünk időről-időre. Ugyanakkor ezek csak számok, amik nem fejezik ki azt a sokszínűséget, melyet országunk természeti adottságai nyújtottak elődeinknek, a majdnem 21 millió fős magyarságnak.
A terület és lélekszám vonatkozásában bekövetkezett jelentős mértékű veszteség mellett gazdaságilag is megsínylettük a történéseket, miután a szomszédos országok szerezték meg ipartelepeinket, a hitel-és bankintézetek, a kiépített utak és vasúthálózat, valamint a termőföldek több mint felét.
Ahogyan az ország is minden erőfeszítésével azon volt, hogy felálljon a hatalmas veszteség után, úgy Heves város is nagy léptékkel haladt annak idején a fejlődés útján. Az alföldi térségben vezető szerepet töltött be, s az 1800-as évek végére a lakosság száma nagyban megnőtt, kulturális és társadalmi élete felélénkült, mezőgazdasági termelékenysége gyarapodott.
A trianoni békeszerződés aláírását követő időszakban azonban a gazdaságilag elmaradottabb térségek közé tartozott, a város fellendülése elakadt, a munkanélküliség teret nyert magának, így sokat vesztett jelentőségéből. Ma azt mondhatjuk, hogy a mezőgazdaság továbbra is az elsődleges megélhetési forrás, és állatállománnyal is büszkélkedhet e szép város, de nem szabad megfeledkeznünk a természet közelségéről sem, melyből eredően fellendülőben van a turizmus, ami a Tisza-tó közelségének is köszönhető.
Ebből is látható, hogy hiába fogyatkoztunk meg minden téren a trianoni időkben, töretlenül és rendületlenül megyünk tovább, és ha kell, újjáépítjük ezerszer is az országot és a nemzetet! Mert elvehetnek tőlünk területeket, elszakíthatják tőlünk a honfitársainkat, vagy akár hívatlan betolakodók is megjelenhetnek, mi akkor is összetartozunk! Akár kisebb területen többen, akár nagyobb területen kevesebben, akár kisebbségben is, de mi, magyarok a hitünk, a hovatartozásunk és a nemzet szeretete által mindig többségben leszünk!”– fogalmazott a képviselő.
Szabó Zsolt megemlékezése után Mészáros Ildikó lelkész asszony kért áldást Heves valamennyi lakójára és a nagyvilágban szétszórt minden magyar testvérre.
Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának százegyedik évfordulója alkalmából tartott emlékünnepség végén az önkormányzat, a város intézményei, valamint pártok és civil szervezetek képviselői helyezték el koszorúikat a Trianoni emlékoszlopnál.
Fotó: Hevesi Hírportál/Jakab Tibor
