Igazi zenei csemegére, a NeoFolk zenekar koncertjére várják az érdeklődőket Hevesen 2021. június 6-án 18 órától. A Művelődési Központ színháztermében látható produkcióban etno-jazz, world music és megzenésített versek is hallhatóak lesznek. A “Köszönjük, Magyarország!” program keretében megvalósuló rendezvény díjtalan, de előzetesen igényelt regisztrációs jeggyel látogatható.
A NeoFolk lüktető és érzelemgazdag világzene, különleges hangulatú, néhol a Kárpát-medence, a Balkán, másutt a Közel-kelet zenei hagyományait idéző saját szerzemények, versmegzenésítések és népdalfeldolgozások virtuóz megszólaltatója. A hevesi származású előadóművész Bonyár Judit és férje, Hűvösvölgyi Péter által 2005-ben Pécs városában alapított, eredetileg csak duóként induló formáció idővel trióvá bővült, így léptek fel első nyilvános előadásukon Pécsett, 2005. június 19-én.
Már az alakulásukat követő évben kiadtak egy demólemezt, majd 2006 novemberében megjelent az első, immár kereskedelmi forgalomban is árusított cd-jük, Kezdet címmel, tíz szerzeménnyel, Hűvösvölgyi Péter zenei rendezésében.
Fiatal együttes létére a NeoFolk zenekar kapott lehetőséget arra, hogy Pécs zeneművészeti életét képviselhesse a “Pécs – Európa kulturális fővárosa 2010” eseménysorozat hivatalos megnyitóján, 2006. február 25-én Essenben, amely város úgyszintén eredményesen pályázott ugyanezen címre. Nem sokkal később az együttes – minden bizonnyal az előbbi fellépés sikerének hatására – felkérést kapott az Essen Original elnevezésű fesztiválon való közreműködésre is.
A következő évben szintén a NeoFolk lehetett az egyik fellépő az Európa kulturális fővárosa 2007 rendezvénysorozat 2007. március 14-i megnyitóján, a címet elnyert Nagyszebenben, a városi szimfonikus zenekar hangversenytermében. Ebben az időszakban több más jelentős pécsi, illetve országos zenei fesztiválon is részt vehettek: felléptek – a teljesség igénye nélkül – a Pécsi Napokon, a Filmünnepen, a POSZT-on, a Sétatér Fesztiválon, a Sziget Fesztiválon (Budapest), a KárpátFeszten (Dabas), a Pilis Lelke Fesztiválon (Solymár) is.
Az együttes alapító szerzőpárosa Bonyár Judit és Hűvösvölgyi Péter 2008-ban elnyerte a Magyar Állami Népi Együttes és a Hagyományok Háza által kiírt zeneszerzői verseny fődíját. A rangos szakmai zsűri egyhangú döntése értelmében a győztes zeneműre elkészített – a Magyar Állami Népi Együttes által előadott – kortárs néptánckoreográfia képviselte Magyarországot a 2008 augusztusában Budapesten megrendezésre került nagyszabású Euro-Modern Néptánc Grand-Prix nemzetközi versenyen.
A zenekar egy színházi projekttel is bemutatkozott: a Piaf két arca című, Édith Piaf életét felelevenítő zenés színdarab ősbemutatója 2006 februárjában volt a Pécsi Harmadik Színházban, de azóta látható volt az ország számos más színháztermében, így Hevesen is. Nem sokkal később újabb tematikus produkcióval léptek a közönség elé: a Weöres és a népidzsessz című, Weöres Sándor megzenésített műveiből és műfordításaiból összeállított verszene-koncertjük (melynek ősbemutatója a Merlin Színházban volt) 2007 októberében a Kaleidoszkóp Versfesztivál díját és a Zene.hu szakmai különdíját is elnyerte.
2009-ben megjelent Babás Szerkövek című második lemezük a mecsek-aljai eredetmagyarázó monda táncszínházi megzenésítése. A Jakab-hegy oldalában elhelyezkedő jellegzetes kőtömbök keletkezésének történetét a tágabb régió zenei örökségére támaszkodva dolgozták fel a népzene és a kortárs jazz szabadon használható eszköztárának segítségével.
A zenekar 2010-ben többek között Bosznia-Hercegovinába, Olaszországba, Ausztriába, Németországba, 2012-ben és 2013-ban Svédországba, 2014-ben újra Németországba kapott meghívást.
Kövecses címmel jelent meg 2015 végén a formáció 3. albuma, ezt követte az Én szép világom 2018-ban.
Hevesi koncertjükön Bonyár Judit és Hűvösvölgyi Péter mellett Franczia Dániel is színpadra lép.
Ahogy a zenekar vall önmagáról:
– Izgalmas, lüktető és érzelem gazdag zenei anyagot próbáltunk létre hozni, melynek gerincét Bonyár Judit és Hűvösvölgyi Péter különleges hangulatú- néhol a Kárpát-medence, a Balkán, másutt a Közelkelet zenei hagyományait idéző- dalai alkotják.
Zenénk olyan belső folyamat eredménye, amelyben szerves egészként, mintegy népdalként jön létre az új dal, néha szöveggel, mélyebb érzelmi tartalommal. Indíttatása az idők során idesodródott szerb, horvát, török, cigány, zsidó, székely és csángó népek, népcsoportok zenei örökségéből fakad, lelki vonzalomból, mely a változatosság szeretetén alapszik.. S hogy a dal és szöveg teljes egészet képezzen a meghangszerelt zenei környezettel, latin, tangó, dzsessz, és rock elemeket, ritmusokat is használtunk.
Fontosnak tartjuk az énekelt verses műfaj népszerűsítését, így koncertjeinken több Weöres Sándor vers és műfordítás megzenésítése is szerepel. Emellett csángó népdalfeldolgozás, Edith Piaf sanzon, tangó, és improvizatív dzsessz-kompozíciók is színesítik repertoárunkat. Színpadi hangzásunkat a különleges balkáni, arab és afrikai ütőhangszerek mellett a csellóra és akusztikus gitárokra, mandolinra alkalmazott digitális effektek teszik egyénivé, korszerűvé.
Hisszük, hogy a tradicionális zenék bátor újraértelmezése, a kifinomult és virtuóz hangszeres játék és főleg Judit kivételes énekesi kvalitása révén utat találhatunk – a dzsessz, világzene és népzenekedvelők mellett – a szélesebb közönséghez is.
Az előadás részletei a plakáton olvashatók:
