Mit tehetünk, ha a bankszámlámkon gyanús tranzakciók történnek? A legjobb válasz a megelőzés, azaz tegyünk meg mindent a pénzünk védelme érdekében a csalók ellen. A pénzügyi intézmények folyamatosan közzéteszik honlapjaikon az újabb és újabb csalásokkal kapcsolatos figyelmeztetéseiket, megelőzéssel összefüggő tájékoztatásaikat. Internetes portálokon szintén találhatunk hasznos információkat a folyamatosan jelen lévő adathalászati kampányokról és a legújabb csalárd elkövetési módokról.
Érdemes odafigyelni a figyelmeztetésekre, mert ezzel megelőzhetjük a későbbi kényelmetlenséget – írja Dr. Tarpai Lajos Tamás, az MNB-n belül működő Pénzügyi Békéltető Testület tagja.
A bankok sohasem kérnek telefonon vagy e-mailben az ügyfelektől bankkártyaadatokat, illetve az online bankoláshoz szükséges azonosító adatokat! Ez akkor is igaz, ha a csalók ennek érdekében az általuk a bank nevében küldött e-mailben zárolással vagy a bankszámkánk felfüggesztésével riogatnak. Ha gyanút fogunk, a legjobb, ha a lehető legrövidebb időn belül felvesszük a kapcsolatot a bankunk ügyfélszolgálatával.
További biztonsági lépések:
- Ha bankkártyával fizetünk, győződjünk meg a kereskedő, szolgáltató honlapjának valódiságáról! Nézzük meg az internetes vásárlást ellenőrző biztonsági kód tartalmát, és azt, hogy egyeznek-e az adatok az általunk kezdeményezett vásárlással.
- Legyünk résen, ha egy számunkra ismeretlen személy bankkártyaadatok kiadására vagy valamilyen program telepítésére kér bennünket a fizetési művelet teljesítése érdekében. Bankunk ügyfélszolgálatát előzetesen felhívva mindig győződjünk meg a kérés valódiságáról!
- Olvassuk át és ellenőrizzük az egyes banki kényelmi szolgáltatások (számlakontroll és/vagy kártyakontroll) keretében kapott SMS üzeneteket!
- Rendszeresen tekintsük át a számlatörténeteket és számlakivonatokat!
Minél hamarabb észleljük és jelentjük bankunknak a csalárd tranzakciókat, annál hatékonyabban lehet a további károkat megelőzni, illetve megakadályozni.
Kellő óvatosság és körültekintés mellett is előfordulhat, hogy ismeretlen személy(ek) megcsapolták a bankszámlánkat. Ebben az esetben haladéktalanul jelentsük be a történteket a pénzforgalmi szolgáltatónknak (vagyis bankunknak)! Egyúttal tiltsuk le a bankkártyánkat, módosítsuk az online bankoláshoz használt adatokat, valamint kérjük az általunk vitatott tranzakciók helyesbítését, jóváírását.
FONTOS A BEJELENTÉSKOR KELLŐ RÉSZLETESÉGGEL VÁLASZOLNI AZ ÜGYINTÉZŐ KÉRDÉSEIRE, EZ UGYANIS JELENTŐSEN MEGKÖNNYÍTI AZ ELKÖVETÉS KÖRÜLMÉNYEINEK TISZTÁZÁSÁT, EGYÚTTAL SEGÍTSÉGET IS NYÚJT A TOVÁBBI BANKI INTÉZKEDÉSEKHEZ.
A jóvá nem hagyott fizetési műveletek során ellopott pénzek összege különböző lehet. Célszerű ennek ellenére az összeghatártól függetlenül – szintén haladéktalanul – mindig rendőrségi feljelentést is tenni. A rendőrség nyomozati és hatósági eszközei segíthetnek az elkövetők megtalálásában, és az eltulajdoní-tott összeg visszaszerzésében.
Jogszabály alapján a pénzforgalmi szolgáltatók a bejelentést követően azonnal megkezdik az ügy kivizsgálását, ennek során a bejelentővel további kapcsolatfelvételre és egyeztetésre is sor kerülhet. A pénzforgalmi szolgáltatók a kivizsgálás eredményéről általában 30 napon belül értesítik az ügyfeleket.
AMENNYIBEN A FOGYASZTÓI IGÉNYT ELUTASÍTJÁK, AZT A PÉNZFORGALMI SZOLGÁLTATÓNAK INDOKOLNIA KELL, EGYÚTTAL TÁJÉKOZTATNIA KELL AZ ÜGYFELEKET A TOVÁBBI JOGORVOSLATI LEHETŐSÉGEKRŐL.
A jóvá nem hagyott fizetési műveletekre a jogszabály speciális felelősségi és kárviselési szabályokat határoz meg. A pénzforgalmi szolgáltatók – kivéve, ha adott helyzetben ésszerű okból csalásra gyanakszanak és erről írásban tájékoztatják az MNB-t – kötelesek 1 munkanapon belül megtéríteni a jóvá nem hagyott fizetési művelet összegét, és a megterhelés előtti állapotot helyreállítani az ügyfél számláján.
EZ UGYANAKKOR NEM JELENTI FELTÉTLENÜL AZ ÜGY VÉGLEGES LEZÁRÁSÁT, AZT A KIVIZSGÁLÁS EREDMÉNYE HATÁROZZA MEG.
Az olyan, jóvá nem hagyott fizetési műveleteknél viszont, amelyek a fizető fél birtokából kikerült vagy ellopott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (például bankkártyával) történtek, vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz jogosulatlan használatából erednek, a számlatulajdonos 15 ezer forintnak megfelelő összegig viseli azt a kárt, amelyet a csalárd tranzakció bejelentés megtételét megelőzően szenvedett el.
Bizonyos esetekben az ügyfeleknek még ennyi kárt sem kell magukra vállalniuk. Ilyen szituáció lehet, ha a bankkártyát úgy lopták el, úgy került ki az ügyfél birtokából vagy használták azt jogosulatlanul, hogy az ügyfél a fizetési művelet teljesítését időben még nem észlelhette.
Előfordulhat ugyanakkor olyan eset, amikor a kivizsgálás eredményeként a pénzforgalmi szolgáltató vé-gül arra a következtetésre jut, hogy teljes egészében mentesül a felelősség alól, és az elszenvedett kárt végül kizárólag az ügyfélnek kell viselnie.
A JOGOSULATLAN FIZETÉSI MŰVELETEK MEGAKADÁLYOZÁSÁBAN UGYANIS SZÜKSÉG VAN AZ ÜGYFELEK KÖRÜLTEKINTŐ MAGATARTÁSÁRA IS.
Kötelesek ennek keretében – többek között – a bankkártyájukat, az online bankoláshoz használt biztonsági kódjaikat a pénzforgalmi keretszerződésben, szabályzatokban foglaltak szerint használni, mindenekelőtt biztonságosan tárolni.
JOGGAL VÁRHATÓ EL PÉLDÁUL, HOGY AZ ÜGYFELEK BANKKÁRTYÁJUK PIN-KÓDJÁT MÉG HOZZÁTARTOZÓIKKAL SE OSSZÁK MEG, ÉS AZ ONLINE BANKOLÁSHOZ SZÜKSÉGES KÓDOKAT IS KIZÁRÓLAG AZ HASZNÁLJA, AKI ARRA JOGOSULT.
A károk enyhítése, illetve a további jogosulatlan fizetési műveletek megakadályozása érdekében emellett az is jogos elvárás, hogy az ügyfelek haladéktalanul bejelentsék, ha észlelik a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz birtokukból történő kikerülését, ellopását, valamint jogosulatlan vagy jóvá nem hagyott használatát. Leginkább akkor tudjuk észlelni a jogosulatlan használatot, ha rendszeresen és körültekintően ellenőrizzük a bankszámlánk forgalmát (különösen akkor, ha csak havi számlakivonat révén tudjuk ezt megtenni).
AMENNYIBEN A FENTI KÖTELEZETTSÉGEK BÁRMELYIKÉT AZ ÜGYFÉL – BIZONYÍTHATÓ MÓDON – SÚLYOSAN GONDATLANUL (NETÁN SZÁNDÉKOSAN) MEGSZEGI, A JÓVÁ NEM HAGYOTT FIZETÉSI MŰVELETBŐL EREDŐ KÁRT KIZÁRÓLAG NEKI KELL VISELNIE.
A jogszabály szerint tipikusan ilyen kötelezettségszegés, ha a fizető fél a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatához szükséges személyes hitelesítési adatait arra nem jogosult harmadik fél részére átadja vagy megismerhetővé teszi. A súlyosan gondatlan kötelezettségszegés bizonyítása a pénzforgalmi szolgáltatást nyújtó intézmény kötelezettsége. Ez minden esetben egyedileg, az ügy ösz-szes körülménye alapján tárható fel és bírálható el.
A felelősségi és kárviselési szabályok alapján összességében lehetséges a jóvá nem hagyott fizetési műveletek összegének jóváírására. Ez viszont nem jelenti azt, hogy fogyasztóként nincs feladatunk a csalárd tranzakciók megakadályozása érdekében. Mindez állandó kihívás elé állítja az abban részt vevő feleket, amely alkalmazkodóképességét és odafigyelést igényel az ügyfelektől is. Tájékozódjunk és legyünk résen!
