Március 28-án, vasárnap, hajnali 2 órakor 3 órára állítják át az órákat, így megkezdődik a nyári időszámítás; egy órával tovább lesz világos. Egyes szakértők szerint nincs gazdasági haszna az óraátállításnak, sőt, felborítja a bioritmust, ami akár közlekedési baleseteket is okozhat, az alvási problémák miatt. Mások ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a tavaszi kirándulásra, nyári strandolásra hosszabb idő juthat.
Az Európai Parlament még 2019 márciusában döntött a tavaszi és őszi, egyórás óraátállítás eltörlése mellett. Ez elméletileg ez évtől életbe is lépne, ám a tagállami kormányokat tömörítő uniós testületben, az EU Tanácsában is dűlőre kellene jutni e kérdésben, ami egyelőre várat magára. Vélhetően vannak jelenleg fontosabb dolgok is, például a járványkezelés.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter csaknem egy hónapja úgy vélekedett: van értelme, ha az Európai Unió döntést hoz az ügyben. Hozzáfűzte: senkinek sem érdeke, hogy például Ausztria és Magyarország az eltérő választás miatt különböző időzónába kerüljön. A magyar kormány a nyári időszámítást tartja jobbnak.
Lássunk egy kis időszámítás történetet!
Őseink a ma télinek nevezett idő szerint élték életüket, a sötét és világos periódus alapvetően határozta meg életciklusukat az év során. A napkeltékhez és napnyugtákhoz igazodó lét változékony állandóságát az ipari forradalom forgatta fel fenekestül. A gyárak működtetése, a globálissá váló kereskedelem, közlekedés nem volt tekintettel a napszakokra, precíz időbeosztást igényel a mai napig.
Viszonylag hamar felmerült, hogy az órát is igazítani kellene a gyakorlathoz: elsőként Benjamin Franklin javasolta 1784-ben, hogy jobb lenne a „Nap szabályai szerint” élni, vagyis a mindennapi aktivitást a fényes időszakra optimalizálni, amivel pl. gyertyát lehetne spórolni.
A XX. század elején az angol William Willett konkrét ötlettel fordult a parlamenthez: a nyári hónapokban állítsák eggyel előrébb az órák mutatóit. Ötletét többször leseperték, mígnem az I. világháború új helyzetet teremtett. A nyersanyaghiány jelentette gondok enyhítésére Németország, majd Nagy-Britannia és az Egyesült Államok is bevezette a nyári időszámítást.
A két háború között több helyen megtartották, máshol elvetették, a II. világháború alatt ismét sok ország élt vele. Magyarországon 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, 1980-ban pedig újra bevezették villamosenergia-megtakarítási céllal.
Mára ismét új helyzet állt elő. A tudomány egyértelmű álláspontja szerint a téli és a nyári időszámítás váltogatása teljesen elhanyagolható gazdasági haszonnal jár, cserébe viszont súlyosan megterheli az emberi szervezetet. Mindenkit megvisel, vannak akik napok alatt „átállnak”, mások hetekig szenvednek.
Ebből a lakosságnak is elege van, és a politika is hajlandónak mutatkozott lépéseket tenni: 2019-ben az Európai Parlament megszavazta az évente kétszer esedékes óraátállítás eltörlését. A döntést elméletben a tagállamokra bízták, de arra kérték őket és az Európai Bizottságot, hogy egyeztessenek, hogy ne legyen káosz abból, ha az egységes piacon mindenki random dönti el, milyen időszámítást alkalmaz. A határidőt akkor 2021-ben szabták meg. A kérdésben egységes álláspontra van szükség, ami egyelőre még nem született meg, sőt az elmúlt másfél évben egyetlen illetékes testület sem vette elő a témát.
Az elkövetkező fél évben még változhat a helyzet, de tekintve a pandémiát, erre egyelőre nincs reális esély. Esetleg jövőre… Addig is élvezzük a jó időt és a hosszú tavaszi, majd nyári estéket!
