Január végére 18 ezer adag Moderna-vakcina érkezését várták, a héten az 1800 legnagyobb háziorvosi praxis ebből kap 1-1 db ampullát, amely 10-10 regisztrált idős ember oltását teszi lehetővé háziorvosonként.
A nyugati vakcinákból eddig 19,7 millió adagot kötött le Magyarország több tízmilliárd forint értékben különböző gyártóknál (Pfizer-BioNTech, Moderna, AstraZeneca, Janssen, CureVac), ezekből eddig csak a Pfizer- és a Moderna-vakcinák érkeztek meg az országba.
Egyre nő a bizalom a koronavírus elleni oltásban – mondta a Semmelweis Egyetem rektora a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában. Merkely Béla elégedettséggel jelentette be, hogy a Semmelweis Egyetemen az orvosok 99,9 százalékát beoltották, a szakdolgozók esetében ez az arány 87 százalékos. Hozzátette: kollégái csütörtöktől vasárnapig több mint 15 ezer, idősotthonban dolgozó és lakó magyar állampolgárt oltanak, és várják a további feladatokat is.
Hangsúlyozta: az oltásnak semmi szövődménye nincs, és a legjobb megoldás, hogy a védettséget egyéni, családi és nemzeti szinten megszerezzék az emberek. Az oltás okozhat reakciókat, de korántsem járhat olyan súlyos betegséggel, mint amit a koronavírus okozhat. Ráadásul nem lehet előre jelezni, hogy kinél lesz súlyos lefolyású a megbetegedés – tette hozzá.
Ha valakit beoltanak, onnantól kezdve szinte százszázalékos valószínűséggel el tudja kerülni a súlyos lefolyású megbetegedést, és az egész betegség egy náthává tud szelídülni – fogalmazott.
Merkely Béla szerint előnyt jelent az, hogy Magyarországon már öt engedélyezett vakcina van. Az a fontos, hogy minél több oltás álljon rendelkezésre, és minél gyorsabban történjen meg az egész nemzet szintjén az oltás, hiszen ez a feltétele annak, hogy vissza tudjon térni az ország a normális élethez, és a lehető legtöbb emberéletet tudják megmenteni. Ha két hónap alatt be lehetne oltani a magyar lakosságot, akkor májustól mindannyian biztonságban lehetnénk – mondta.
Merkely Béla beszélt a kínai Sinopharm oltóanyagáról, amely technológiájában olyan, mint az influenza elleni vakcina, elölt vírust tartalmaz. Ez az a módszer, amit már ötven éve alkalmaznak, és jelentős tapasztalat van róla. A rektor szerint meg kell adni a lehetőséget arra, hogy minél nagyobb számban és minél gyorsabban lehessen oltani. Az oltóanyagok sokasága többletlehetőséget ad.
Hozzátette: azok az országok, amelyek elhúzzák az oltási programjukat akár egy teljes évre, sokkal nagyobb veszteséget szenvednek el, mint azok, amelyek képesek lesznek arra, hogy akár néhány hónap alatt beoltsák a lakosság jelentős részét. A beoltott és a betegségen átesett emberek így biztosítják azt a nyájimmunitást, amelynek köszönhetően az esetszámok radikálisan csökkenni fognak, és vissza lehet térni a mindennapi élethez.
A vakcinákról elmondta: az AstraZeneca, a Sinopharm oltásai és Szputnyik vakcina már régóta ismert technológiára épül, a két legújabb mRNS alapú oltóanyag, a Pfizer/BioNTech és a Moderna viszont új módszerrel dolgozik. Utóbbi kettő előnye az, hogy a jövőben az új típusú világjárványokra sokkal gyorsabban lehet majd vakcinát előállítani, hiszen ha megismerik a vírus fehérjéit, akkor elképzelhető, hogy akár hat héten belül lehet megfelelő vakcinát gyártani.
Merkely Béla fontosnak nevezte az oltással kapcsolatos bizalmat. Hangsúlyozta: az oltás volt az az orvosi felfedezés, amely a legtöbb életet mentette meg a világon. Emlékeztetett arra, száz évvel ezelőtt szinte minden családban volt olyan gyermek, aki valamilyen fertőzés miatt meghalt.
A rektor kitért az Európában először Magyarországon alkalmazott új koronavírus-ellenes infúzióra is. Ezt az egyébként nem olcsó terápiát olyan betegeknek javasolja, akiknek az immunrendszere gyenge, vagy jelentős krónikus betegségük van. Példaként hozta a szívelégtelenséget vagy a transzplantáción átesetteket. Hozzátette: a kezelés hasonlít a már hónapok óta használt vérplazma-terápiára.
Forrás: MTI
