Heves városában az idei adventben is egy szép és nemes célért fogtak össze néhányan, hogy harmadik alkalommal szabadtéri betlehemet állíthassanak, az adventi koszorú és a város hatalmas karácsonyfája mellett.
Heves Város Önkormányzata az idei adventre és karácsonyi ünnepek időszakára két helyszínen állít fel szabadtéri betlehemet. Az egyiket a Belvárosi Római Katolikus Templom bejáratával szemben, a másikat pedig a Helytörténeti Gyűjtemény előtt. A templomnál kézzel festett, élethű bibliai alakokat ábrázoló installációkból alakították ki a betlehemi életképet.
Pár napon belül elkészül a tavaly oly népszerű betlehem is a múzeumnál, melyet az ország legszebbjének választott a Magyar Turisztikai Ügynökség 2019-ben.
A betlehemek elkészültét a Városgondnokság, az Önkormányzat, a HEVA Kft., és a Művelődési Központ munkatársainak, valamint Barna Józsefné vállalkozónak köszönheti a város apraja-nagyja. A két házikót a férfiak alkották, míg a tervezésben, díszítésben, ötletelésben, a kézzel festett, élethű bibliai alakok felkutatásában és elrendezésében a hölgyek is közreműködnek.
A BETLEHEM ÁLLÍTÁSÁNAK EREDETE:
Az ünnepek ünnepének tartotta Assisi Szent Ferenc a Megváltó születésének ünnepét. Az ő nevéhez fűződik a betlehemállítás szokása, amely világszerte elterjedt.
Az első betlehemállítás történetét Celanói Tamástól tudjuk. Szent Ferenc az itáliai Greccióban 1223-ban megkérte egy barátját, hogy rendezzen be egy barlangot, készítsen jászolt, hozzon szalmát, szamarat és ökröt, értesítse a pásztorokat, és így „alkalmi színészekkel” felelevenítették a szent éjszaka eseményeit.
A fáklyákkal messze földről érkező zarándokok egyike Ferenc beszéde után azt észlelte, hogy a jászolba fektetett baba megelevenedik, az istengyermek valóban ott van az imádkozó sokaság között.
Egy másik fontos karácsonyi esemény Szent Ferenc életéből olyan esztendőben történt, mikor Jézus születésének ünnepe péntekre esett. A ferences barátok egymás között arról beszélgettek, hogy Jézus szenvedésének és kereszthalálának emléknapja, vagyis a péntek felülírja az ünnepet, vagyis ilyenkor is böjtölni kellene. Ferenc azonban nem értett velük egyet és így szólt: „Vétkezik, aki pénteknek nevezi ezt a napot, amelyen az isteni kisded született. Azt akarom, hogy ezen a napon még a falak is húst egyenek, s mivel ezt nem tehetik, legalább kívülről kenjék be azokat”. Azt is elrendelte, hogy bőséges alamizsnát adjanak a szegényeknek, és kérte a gazdákat, hogy a Jézus jászlánál hűségesen szolgáló jószágok utódai e napon dupla adag takarmányt kapjanak. A betlehemállítás szokása azóta világszerte részévé vált a templomok és a közterek karácsonyi programjainak.
A betlehemállítás lényege az egykori események átélése, amely hozzásegíti az embereket, hogy saját szívükben is elkészítsék a jászolt, amelybe minden karácsonykor beleszülethet az isteni kisded, aki hajléktalanul, nincstelenül jött a világra, magára véve minden emberi fájdalmat, nélkülözését, vagyis egy lett velünk e szent éjszakán.
Országosan is kiemelkedő a pécsi ferences templom betleheme, melynek életnagyságú több tucat figuráját ferences szerzetesek faragták több mint száz éve. Az egyik „háromkirály” élethű elefánton érkezik meg minden évben a templom szentélyébe, de a ferences betlehemes elefánt a budai, Margit körúti templomból sem hiányzik.
Ferences Sajtóközpont/Magyar Kurír
