Az egész történet a 18. századig nyúlik vissza, de igazán csak az első világháború során kapott erőre. Az ötlet az volt, hogy az óra átállításával talán spórolni lehet a szénfogyasztáson. Legalábbis ezt remélték tőle a britek, a franciák és a németek is, úgy gondolva, hogy ezzel is segíteni lehet a háborús célkitűzéseiket. Később aztán olyan érvek merültek még fel, hogy az óraátállítással az üzletek forgalmát lehet növelni, miközben a bűnözést a fényviszonyok megválasztásával egyben csökkenteni. A dolog máig jól hangzik, hiszen spórolhatunk az energiával és még egyéb kedvező hatásokat is látunk.
Az elmúlt időszak kutatásai azonban rávilágítottak, hogy az órák állítgatása bizony káros hatásokkal is járhat, és nem mellesleg az emberek jelentős része az egészet úgy utálja, ahogy van. Az EU politikusait feltehetően ez utóbbi győzhette meg igazán, hiszen amikor felmérték az uniós közvéleményt, rögtön kiderült, hogy durván a polgárok 84 százaléka eltörölné ezt az egészet.
Nem csoda, hogy végül az Európai Parlament a tavaszi és őszi óraátállítás 2021-től kezdődő eltörlése mellett döntött 2019 márciusában. A kérdés már csak az, hogy az óraátállítás megszüntetésével végül a nyári vagy a téli időszámításra volna-e érdemes átállnunk. Az Európai Unió tagállamaiban egyelőre halasztódik a döntés.
A kormány egyelőre nem foglalkozott a kérdéssel. A magyar emberek véleményét figyelembe véve, a későbbiekben kíván dönteni az ügyben – írta korábban a témával kapcsolatban a Miniszterelnökségi sajtóiroda.
A Magyar Alvás Szövetség értékelése szerint az évi kétszer történő óraátállításnak az Európai Unióban eldöntött megszüntetése alvás-egészségügyi szempontból pozitív fejlemény. Az alvás és az ébrenlét évmilliókon át kialakult természetes ritmusának, a cirkadián ritmusnak a mesterséges (intézményes) megzavarása ugyanis az emberi szervezetre negatívan ható fázis eltolódási következményekkel jár.
A fáziseltolódáshoz való alkalmazkodás ideje alatt a közérzet rosszabb, a teljesítményszint alacsonyabb, a koncentráló képesség, a toleranciakészség csökkenhet, elalvási és alvási nehézségek léphetnek fel, annak ellenére, hogy az élő szervezetek előbb-utóbb alkalmazkodnak a megváltozott viszonyokhoz.
Az alváskutatási tapasztalatok, a baleseti statisztikák és még sok minden más arra figyelmeztet bennünket, hogy az eredeti időzónánknak megfelelő idő visszaállítása lenne a legésszerűbb élettani, egészségügyi szempontból, évezredek óta élünk ebben a rendszerben, és ez a jelenlegi téli időszámításnak felel meg.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat szakmai szempontból az alábbi érveket hozta fel:
- Magyarország jelenleg a nyári időszámítás esetén (7 hónapon keresztül) egy órával “később” kapja meg a legfrissebb modell futásokat pl. 06 UTC nyáron (UTC+2 óra) magyar időben 8 órát jelent, míg télen (UTC+1 óra) 7 órát.
- Nyáron tehát az élet- és vagyonvédelmi szempontból is fontos zivatarok előrejelzésénél egy órával “hamarabb” meglennének a modellek futásai, amelyeket mi előrejelzők hamarabb felhasználhatnánk.
- A modellekhez kapcsolódó minden előrejelzés a nyári félévben is a téli menetrend szerint meglenne, vagyis egy órát nyernénk.
- Ha úgy döntünk, hogy a nyáriban maradunk, akkor télen is egy órával később lesz meg minden számítás, eltűnik az az órás előny, amely eddig adott volt például a veszélyes téli helyzeteknél (ónos eső, hófúvás stb.).
- Végül, de nem utolsó sorban: a mi földrajzi hosszúsági körünkön (k. h. 15-20°) a téli időszámítás szerint van közelebb a legmagasabb napállás a délhez (időponthoz). Ez az emberek bioritmusa szempontjából lehet fontos.
