2024. November 27. Virgil napja

Hevesi kézműves alkotókat is díjaztak a XXII. Országos Szőttespályázaton

0

Ismét taroltak a hevesiek gyönyörű szőtteseikkel – Negyven alkotó 112 pályaművel nevezett a 22. Országos Szőttespályázatra, amelyet 1967 óta rendeznek meg.

Szemet és lelket gyönyörködtető hagyományként városunk adott otthont a XXII. Országos Szőttespályázatnak és a X. Nemzetközi Szőtteskonferenciának, melynek rendhagyó megnyitóján azokat a pályázókat köszöntötték, akik alkotásaikkal, tárgyi örökségünk újratervezésével segítik tárgyalkotó népművészetünk megélését, fejlődését. A X. Nemzetközi Szőtteskonferenciára érkezett szakemberek az elkövetkezendő három napon a szőttes szakág aktuális kérdéseit vitatják meg.

Az Országos Szőttespályázatot a Hagyományok Háza Heves Város Önkormányzatával és a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezettel közösen hirdette meg, amely zsűrizésének és kiállításának, valamint a hozzákapcsolódó konferenciának Heves Város Művelődési Központja ad helyet. A tárlat november végéig tekinthető meg.

Az október 2-án kezdődő rendezvényt- több neves népi iparművész és alkotó mellett – megtisztelte jelenlétével V.  Németh Zsolt az Agrárminisztérium kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztosa, Szabó Zsolt, térségünk országgyűlési képviselője, Sveiczer Sándor polgármester, Landgráf Katalin textilművész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a konferencia védnöke, Illés Vanda, a Hagyományok Háza Népi Iparművészeti Osztályának vezetője, Dóra Fruzsina, a Hagyományok Háza Népművészeti és Módszertani Műhely tárvezető-helyettese és Báder Miklósné, a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet vezetője, a Nemzetközi Szőtteskonferencia szervezője, a rendezvény „lelke”.

A takácsmesterséget, a szövés tudományát ősidők óta műveli az emberiség. Bár ez a tevékenység sok más kézműves foglalkozással együtt mára háttérbe szorult, népszerűsége megkopott, ám értéke megnőtt. Szeretnénk, ha ezt az értéket ismét felfedeznénk, és mindennapjaink részévé válna – köszöntötte V. Németh Zsolt a XXII. Országos Szőttespályázat Hevesen megrendezett díjátadóján az egybegyűlteket.

A Hagyományok Háza, Heves Város Önkormányzata és a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet által rendezett, kiállítással egybekötött díjátadón az Agrárminisztérium kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztosa méltatta az alkotó, értékteremtő pályázókat. A Hevesen megrendezett eseményen úgy fogalmazott: valahányszor részt vesz a Hagyományok Háza valamely kézműves pályázatának díjátadóján, úgy érzi, az esemény nem pusztán a pályamunkákról, a helyezésekről, vagy a díjakról szól, sokkal inkább az élő hagyomány ünnepléséről, valamint értékteremtők és -őrzők találkozásáról.

V. Németh Zsolt hangsúlyozta: szerte a Kárpát-medencében elterjedt foglalkozás volt a takácsmesterség, a szövés tudományát az asszonyok is sokfelé művelték. Ez az ősi tevékenység sajnos a modern ruházat megjelenésével – sok más kézműves foglalkozással együtt – háttérbe szorult, népszerűsége megkopott, ugyanakkor, értéke megnőtt – fogalmazott a miniszteri biztos. Mint mondta, jó lenne, ha szélesebb körben is felfedeznénk ezt az értéket, ha a mindennapjaink részévé tudnánk tenni. A mostani kiállítással, pályázattal és a legjobbak díjazásával is az a cél, hogy ne csak a múzeumokban csodáljuk a régebbnél régebbi darabokat, hanem tegyük használhatóvá a kender-, len-, pamut- vagy épp gyapjúszőtteményből készült tárgyakat.

A nemzetközi szőtteskonferenciát Szabó Zsolt országgyűlési képviselő nyitotta meg. Beszédében rámutatott, nagyon fontos, hogy átadjuk a fiataloknak az értékeket, hogy legyen következő nemzedék, aki átveszi ennek művelését.

– Tiszteljük és alázattal szolgáljuk nemzetünk ügyét a Kárpát-medencében és ez különösen igaz itt Heves városában, ahol is első tiszteletünk a Háziipari Szövetkezeté, ahol nagyon szép dolgokat, a hagyományainkat megtartó szőtteseket készítenek. Külön tisztelet illeti azokat, akik ebben az ügyben összetartanak és együtt dolgoznak. Azt kívánom, hogy a hagyományok, a szőttesek, a ruhák, az anyagok és a színek öröklődjenek tovább és tudjunk élő népművészetet teremteni – tette hozzá az országgyűlési képviselő.

Sveiczer Sándor köszöntőbeszédében elmondta, hogy három évvel ezelőtt, a kilencedik nemzetközi szőtteskonferenciának is a Művelődési Központ adott otthont, és városunk örömmel biztosított ismét helyet ennek az országosan és nemzetközileg is fontos eseménynek.

A polgármester kiemelte: „Fontos számunkra a múlt, a jelen és a jövő összekapcsolása. Igaz, hogy ezt az évet egy kicsit úgy kell tekintenünk, mint egy próbatételt, ugyanúgy, mint ahogy önöknek is a tovább kell adni a szakmát a fiataloknak. Bízzunk abban, hogy mihamarabb túljutunk a nehézségeken és a következő években is meg tudjuk szervezni a szőtteskonferenciákat. Mi mást kívánhatnék Önöknek erre a három napra, mint jó tudásmegosztást, és nagyon jó előadásokat! Őrizzék meg a hagyományokat és adják tovább a jövő generációinak!”

A pályázatra olyan esztétikailag, formailag és funkcionális szempontból is kimagasló színvonalú alkotásokat vártak, amelyek a Kárpát-medencei népi szőtteshagyományt tekintik forrásnak. A pályázatra a mai életünkben is használható textiltárgyak és tárgyegyüttesek, esetleg kollekció elkészítésével lehetett jelentkezni, így lakástextíliákkal, közösségi terekbe készülő textíliákkal, öltözetekkel és kiegészítőkkel, illetve mindezek szövött alapanyagaival.

A 40 alkotótól beérkezett 112 tárgyat szakmai zsűri bírálta, minősítette, illetve döntött a díjak elosztásáról és az öt évenként megrendezésre kerülő “Élő Népművészet” pályázatra történő továbbításáról. A szakmai zsűri elnöke Landgráf Katalin textilművész volt, tagjai pedig Lackner Mónika néprajzkutató, Lőrincz Etel iparművész és Molnár-Madarász Melinda divattervező

A zsűri az alábbi kategóriákban adományozott díjakat:

  • Gyapjú kategória
  • Szövött vászon kategória
  • Viselet kategória
  • FolkTrend díj

A szakmai zsűri a különdíjakról is döntött, melyeket Heves Város Önkormányzata, a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet és a Csillagvirág Népművészeti Egyesület ajánlott fel.

Dóra Fruzsina a HH tárvezető helyettese és Landgráf Katalin, a zsűri elnöke adták át a díjakat.

Gyapjú kategória

  1. díj – Ihászné Pálfi Katalin Ilona – Sötét erdő: A hagyományos minta újszerű, harmonikus színezéséért.
  2. díj – Fekete Judit – Kicsi virágos: A növényi színezékkel megkomponált gyönyörű színeiért.
  3. díj – Csizmadia Virág – Kék virág: A sűrű rózsás motívum modern átdolgozásáért.

Szőttes-vászon kategória

  1. díj – Pataki Miklósné és Vermes Lajosné – Margaréta: A len és kender együttes alkalmazásával magas szinten kivitelezett és tervezett tárgyegyüttes.
  2. díj – Komjáthi Tamás Antalné – RubinTom: A köznapi sárközi szőttes hagyomány innovatív újragondolásáért.
  3. díj – Kiss Lajosné és Erdélyi Istvánné – Marci: A palóc hagyományok modern alkalmazásáért.

Viselet

  1. díj – Bodóné Ungvári Éva – Zille: A szövött gyermekruhák számtalan variációjáért
  2. díj – Debreczeni János – Variációk: A székely rokolya anyagok magas méteráruként való magas szintű feldolgozásáért.
  3. díj – Pataki Éva – Tamara: A hagyományos alapanyag modern, egyszerű szabásvonalon való megjelenítéséért.

FolkTrend díjat Arany Virág Vissza a gyökerekhez c. párna variációi kapták a szőttes kézműves hagyományok újszerű megközelítéséért és kísérleteiért.

Heves város különdíját Sveiczer Sándor adta át Vermes Lajosné népi iparművésznek a hevesi szőttes hagyományok magas szintű újraszövéséért. Lóléné Varga Edittől a Hevesi Háziipari Szövetkezet különdíját vehette át  Erdélyi Istvánné a hagyományos színállás és a sokféle szövéstechnika bravúros ötvözéséért. Dávid Sándor a Csillagvirág Népművészeti Egyesület alelnöke pedig az egyesület különdíját Vidiné Kis Anikónak adta át a hagyományos mintakincs univerzális vizuális jelként való alkalmazásáért.

A XXII. Országos Szőttespályázat díjazottjait, valamennyi alkotóját és a megjelenteket Dóra Fruzsina, a Hagyományok Háza Népművészeti és Módszertani Műhelyének tárvezető-helyettese köszöntötte.

Dóra Fruzsina külön köszöntötte a nemzeti tehetség pályázat keretében jelen lévő fiatal alkotókat, akik a konferencián és a kiállításmegnyitón is abból a célból vesznek részt, hogy inspirálódjanak, ihletet merítsenek, és hogy a jövő számára továbbvigyék a népművészetet, a népi iparművészetet.

“Nemrég, amikor a Hagyományok Háza módszertani műhelyében összeültünk és mérlegre tettük a régóta jól működő programjainkat, akkor azt a kérdést tettük fel magunknak, hogy mitől tud időtálló lenni egy program, mitől tud 54 éve még mindig aktuális és korszerű lenni egy szőttespályázat. Arra jöttünk rá, hogy mint ahogyan a hagyománynak, a népművészetnek is jellemzője az, hogy bár nagyon lassan, szinte észrevehetetlenül változik, alakul, de meg tud újulni és aktuális maradni. Ez jellemzi ezt a pályázatot, és ez jellemzi az alkotókat is. Ha megnézzük a kiállítási tárgyakat, akkor olyan új funkcióban lévő szőtteseket is látunk, amik nem azt jelentik, hogy másoljuk, őrizzük és ápoljuk a hagyományt, hanem hogy újra alkotjuk és használhatóvá tesszük azt. A Hagyományok Házának célja és küldetése, hogy a mai életünkben is használhatóvá tegyük a néphagyományt. Ne úgy tekintsünk rá, mint a múltra, hanem úgy, mint a múltunkban gyökerező és a jelenünket is gazdagító kulturális elemre.”

A kiállítás megnyitó a tárgyalkotás mellett a népművészet családjának másik fontos területét, a népzenét, a néptáncot és  az összetartozást is hirdette Kovács József és barátainak műsorával.

“54 évvel ezelőtt, 1966-ban kezdődött az Országos Szőttespályázatok története, ami ebben az évben huszonkettedik alkalommal került meghirdetésre. Nagyon sokan vagyunk, akik ezeken a pályázatokon nőttünk föl: részt vettünk, figyelemmel kísértük a versenyeket, kiállításokat. Köszönjük a mindenkori meghirdetőknek, hogy segítik az alkotó, alkotni vágyó embereket a szakági pályázatok meghirdetésével!

A pályázatra való készülődés, tervezés, kivitelezés örömteli folyamatát megkoronázza, ha az alkotás bekerül a kiállításra, s még nagyobb öröm és biztatás, ha díjat is kap az alkotó. Fontos tapasztalatokat, ismereteket szerezhetünk, szerezhettünk a kiállításokon, ötleteket gyűjthettünk, inspirálódhattunk egymás munkájából.

Az idei Országos Szőttespályázatot a Hagyományok Háza Népi Iparművészeti Osztálya és Heves Város Önkormányzata a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezettel együttműködve hirdette meg. A Hagyományok Háza Népi Iparművészeti Osztálya által meghirdetett országos pályázatok célja az, hogy egy-egy mesterség legjobbjainak adjon versenylehetőséget, ösztönözze a pályázókat az általuk művelt mesterség minél mélyebb megismerésére, továbbfejlesztésére, hagyományainak alkalmazására.

Mindezeken túl nagyon fontos küldetése a pályázatokat lezáró kiállításoknak, hogy a nagyközönség is megismerkedhessen, gyönyörködhessen azokban a tárgyakban, amelyeket mai, XXI. századi otthonaink, közös tereink lakástextiljeinek szánják az alkotók. A kiállítások népszerű darabjai egyúttal a mai öltözködésünkbe illeszthető korszerű viseletdarabok, amelyek azonban magukon viselik hagyományos öltözködéskultúránk nyomait, jellegzeteségeit.

A pályázatra beadott tárgyak összességében nagyon boldogító képet mutattak, sok szép és érdekes tárgyat minősíthettünk. A zsűrizés, minősítés szempontjait a szakma szabályai határozzák meg. Abból kell kiindulnunk, hogy a technikai kivitelezés kifogástalan. Ez alatt értendő, hogy a szövés lánc- és vetüléksűrűsége megfelelően van meghatározva, a szövés és mindkét széle egyenletesen van szőve, a kész textilen a befejező műveletek, a szegés, rojtozás is ugyanolyan igényességgel készül el, mint maga a textil. Fontos szempont a tárgy használhatósága, azaz értelmes, hasznos funkciója legyen az alkotásnak.

A szubjektívebb szempontok ezután következnek. A színek, motívumok, csíkritmusok, kompozíciók értékelésénél legfontosabb a magyar szőtteshagyományok megjelenése, megidézése, megújítása.

Az idei pályázati anyagban sok mindennel találkoztunk, jó és rossz példák egyaránt kerültek elénk. Volt sok szép, kiegyensúlyozott, „klasszikus” funkció, anyaghasználat és kompozíció, különleges, a mai ízléssel és a hagyománnyal egyaránt harmóniában lévő színhasználat, találkoztunk újszerű tárgyegyüttesekkel, és megjelent a hulladékfelhasználás szép és ízléses módja is. Sok nagyon jó léptékű és arányú alkotás került a kiállításra – írta Landgráf Katalin, a zsűri elnöke a kiállítás anyagát bemutató katalógus előszavában. 

Fotó: Hevesi Hírportál/Jakab Tibor

Hozzászólások lezárva.