A nyári kalandos tábor elnevezést kapta az az ötnapos turnus, mely a Művelődési Központ szervezésében július 20-24-ig szeretett volna a résztvevő gyerekeknek érdekes és tartalmas kikapcsolódást biztosítani. Ez a hét a várak, a várnépek és uradalmak témakörét dolgozta fel a drámapedagógia eszközeivel, és „természetesen” az elmaradhatatlan kirándulással, ami nem lehetett más, mint a témához kapcsolódó várlátogatás.
Hétfőn délelőtt különböző játékok segítették azok számára az ismerkedést, akik újonnan kapcsolódtak be a programokba. A feladatok arra is kitűnő lehetőséget biztosítottak, hogy megjegyezzék egymás nevét, és még több információt kapjanak társaikról. A közös munka csoportokban indult, melyekbe véletlenszerűen kerültek be a gyerekek úgy, hogy minden korosztály képviselve legyen. Az ötfős kis közösségek ezután kiválasztottak egy-egy uradalom nevet, ami aztán felkerült a hét eseményeit megörökítő Tábori Krónika borítójára.
Az első napon minden csoport elkészített két-két „huncut garas” tervet, és szavazás döntötte el, hogy melyik lesz a hét fizető eszköze, amit különböző tevékenységekért, versenyeken és feladatok megoldásáért gyűjthettek.
A kedd reggel mozgásos játékokkal indult. A gyerekek nagyon élvezték a képzeletbeli labda dobálását és a székfoglalót, ami után a győztesek beletehették a tarsolyukba a jól megérdemelt garast. Délelőtt csoportfoglalkozás keretében megteltek a krónika első oldalai: voltak, akik a garas tervét is beragasztották, mások csak az előző napi élményekről írtak. Az ebédet fagyizás és egy jó nagy pancsolás, valamint vízibomba csata követte, ami után olyan jól esett a finom uzsonna, hogy többen repetáztak is belőle.
Szerdán – a gyerekek kérésére – szintén mozgásos játékokkal kezdődött a nap, majd a tábori krónika írásával folytatódott. A délelőtt fennmaradó részében múzeumlátogatásra indult a csoport, ahol Gy. Gömöri Ilona intézményvezető minden ismeretet megosztott velünk a településen egykor fellelhető földvárról és város központjába valószínűsített török kori palánkvárról, melynek ugyan napjainkra felismerhető maradványai már nincsenek, de talán az utcák nyomvonala és az azok által alkotott négyszög rajzolhatják ki e vár helyét. A foglalkozás keretében a táborozók megismerhették Hany Istók legendáját, megcsodálhatták a Helytörténeti Gyűjtemény darabjait, köztük Kő Pál szobrászművész alkotásait is. A múzeum környékén pedig különböző kérdések alapján ismerkedtek a város történetével, a köztéri szobrokkal, és testvértelepüléseinkkel. Az ebéd és az elmaradhatatlan nassolás után Balogh Gyuláné segítségével készítettek mutatós ajtódíszeket vadvirágokból és tutajt is barkácsolhattak, amit néhányan igazán ötletesen valósítottak meg. Akinek volt még kedve egyéb kézműves elfoglaltsághoz, az hűtőmágnest is készíthetett, de a lányok szívesen festettek egymásra csillámtetoválást is.
Csütörtökön elérkezett a várva várt kirándulás napja, ami – a tábor tematikájához igazodva – „megkoronázta” a kalandos nyári hetet. Kora délelőtt buszra szálltunk, és elutaztunk Diósgyőrbe, ahol megnéztük a középkori várat. Egy tárlatvezetés során azt is megtudhattuk, hogy 12. századi elődje után a mai, gótikus vár a tatárjárás után épült, fénykorát Nagy Lajos uralkodása alatt élte és lovagterme a legnagyobb volt Európában. Később a magyar királynék jegyajándéka volt, egészen a török időkig. A 17. század végére már lakhatatlanná vált, állapota egyre jobban leromlott. Régészeti feltárása az 1960-as években kezdődött meg, és a 2010-es évek elején kezdték el visszaépíteni eredeti állapotába, a helyreállított helyiségeket pedig korhű bútorokkal rendezték be.
A várlátogatás után a Miskolci Vadaspark felé vettük az irányt, ahol kiadós sétát tettünk, mire bejártuk az állatkert területét, és megnéztük az ott élő számos faj egyedeit. Kellemesen elfáradva értünk haza.
A tábor utolsó napjának reggelén a gyerekek az előző két nap eseményeiről írták meg élményeiket, majd minden csoport a tagok által gyűjtött dobozokból és flakonokból készítette el saját erődítményét, amit kedvére burkolhatott színes papírokba, vagy díszíthetett az elképzelése szerint. Talán ez volt az egyik olyan „kötelező” foglalkozás, amibe a legszívesebben kapcsolódtak be, amit az is bizonyít, hogy igazán ötletes alkotások születtek.
Ebéd után került sor az elkészült makettek értékelésére, ahol a szavazás egyöntetűen a Málnakastély javára dőlt el, és a győztesek huncut garassokkal gazdagodtak. A tarsolyokba került érmékkel pedig különböző ajándékokra és sok-sok zsákbamacskára licitálhattak a gyerekek, így a megszerzett élmények mellett apró ajándéktárgyak is emlékeztetik majd őket a nyári kalandos tábor napjaira.
