A Gonda Music Band által kísért Soltész Rezső, és meglepetésvendég is várja a közönséget augusztus 19-én 14 órától Hevesen, a Központi Park színpadán. Az énekesként, dalszerzőként és szövegíróként is ismert zenész bársonyos hangját évtizedek óta élvezhetjük, és énekelhetjük vele együtt a dallamos szerzeményeket. Soltész Rezső – bár több mint 50 éve tűnt fel az egykori tévés tehetségkutató versenyen, a Ki mit tud?-on – ma is ugyanolyan energikusan áll a közönség elé, mint amikor először hallhattuk énekelni.
Soltész Rezső 1963-tól amatőr zenészként játszott a Rangers együttesben. 1968-ban a Ki mit tud? után megalakult Corvina együttes vezetője volt, 1972-ben részt vett a táncdalfesztiválon. A Corvina megszűnése után 1978-ban megalapította az Oxigén együttest, 1979-től pedig szólóénekes lett. 1981-ben a Szóljon hangosan az ének! című slágerével aratott sikert. Első szólólemeze 1982-ben jelent meg, amelyen szerepelt a már legendássá vált dal. Ez a lemez 450.000 példányszámban kelt el.
1996-ig bezárólag Soltész Rezső 10 albumot készített és több mint másfél millió hanghordozót adott el.
Szólóénekesi karrierjének első nagy korszaka 1993-ig tartott. Ezután hosszú ideig nem készített lemezt, de kapcsolata a közönséggel ezek után is megmaradt, akiknek a szeretetét folyamatosan érezhette, hiszen fellépésein mindig nagy sikert aratott.
Többször választották meg az Év énekesének, 2000-ben pedig a Magyar Köztársaság Elnökének Aranyérmét vehette át kiváló művészi tevékenységéért és a szellemi fogyatékosok jobb társadalmi beilleszkedéséért folytatott tevékenységéért.
Egy, a több évtizedes töretlen siker titkát firtató újságírói kérdésre így válaszolt:
– Sokat kell tenni ezért, hogy az ember közönség felé megőrizze a presztízsét. Szerintem az egyik legfontosabb, hogy sikerüljön következetesen végigmenni az elkezdett úton, megőrizni azt a stílust, ami miatt az emberek hallgatják, ami miatt szeretik a dalait. Az kevésbé számít, hogy már nem göndörödnek a hajfürtjeim, az a lényeg, ami belülről jön és amit képviselek. Amióta a ’70-es években a Corvina együttessel elénekeltem az „Egy viharos éjszakán” című dalt, azóta valóban folyamatosan érzem a közönség szeretetét. De nem lenne igaz, ha azt mondanám, hogy nem éltem meg a pályámon hullámvölgyeket, kisebb-nagyobb mélyrepüléseket.