Bálint György magyar kertészmérnök, volt országgyűlési képviselő, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa Gyöngyösön született 1919. július 28-án. A kerek évforduló alkalmából a város egy héttel ezelőtt emlékfát ültetett díszpolgára tiszteletére, a Reuters nemcsak írt róla, de videót is forgatott vele, amit azzal kezdtek, hogy Magyarország kedvenc kertészének tanácsai napjainkban fontosabbak, mint bármikor. Augusztusban Bálint gazda, a százéves kertész címmel könyve is jelenik meg, amelyet a kiadó szeretne angol és német nyelvre is lefordítani.
Gazdálkodó hagyományokkal rendelkező zsidó családba született, apja Braun Izidor több nyelven beszélő, vállalkozó és kísérletező szellemű középbirtokos volt, édesanyja Koch Rozália. Fiatal korától kezdve a mezőgazdaság szeretetére és ismeretére nevelték. Általános és középiskolai tanulmányait Gyöngyösön végezte. 1937-ben érettségizett a főgimnáziumban, 1941-ben kertészmérnöki oklevelet szerzett a budapesti Magyar Királyi Kertészeti Akadémián. Fiatal évei tele voltak megpróbáltatásokkal és tragédiákkal. 1942-ben behívták munkaszolgálatra, ahonnan koncentrációs táborba került. Mindössze 42 kilót nyomott, amikor 1945-ben megszökött egy barátjával. A holokauszt során egy testvérét kivéve, a teljes családját kiirtották. A háború után hazatért családi birtokára, ám a kommunista hatalomátvétel után internálással fenyegették meg, és családja után a földjét is elvették.
1949-ben mezőgazdasági mérnökként diplomázott a Magyar Agrártudományi Egyetemen. 1952-ig a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott, majd onnan egy évre a Kertészeti Kutatóintézetbe került. 1955–1959 között a Mányi Állami Gazdaság főagronómusa volt, ahonnan a Fejér Megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága főkertészként alkalmazta, 1964-ig. 1967-ig Budapesten, az Állami Biztosító Főigazgatóság szakértője volt, majd nyugdíjazásáig (1981) a Kertészet és Szőlészet főszerkesztői teendőit látta el. A ’70-es évektől több egyéb kiadvány szerkesztője is volt: Kertgazdaság, Kerti Kalendárium, Kertbarát Magazin. 1989-től tagja a Budapest Rotary Clubnak, amelynek két évig alelnöke is volt. 1991–2000 között az MTV Gazdaképző című műsorának főszerkesztői teendőit látta el. 1994. június 1-jén belépett a Szabad Demokraták Szövetségébe; tagja lett az országos tanácsnak. 1994–1998 között országgyűlési képviselő volt.
Az országos hírnevet a Magyar Televízió Ablak című magazinja hozta meg számára, aminek Bálint gazda néven 1981 és 2009 között állandó munkatársa lett. A mai napig szívesen ad tanácsokat, minden napja azzal kezdődik, hogy válaszol a kertészkedési kérdésekkel hozzá fordulóknak, csak ezt ma már az internet segítségével teszi.
Facebook-oldalát 440 ezren követik, honlapja, a balintgazda.hu is nagy népszerűségnek örvend. Hat unokája közül az egyik segít neki abban, hogy posztjai, cikkei és válaszai eljussanak követőihez. Kertészeti előadásokon és rendezvényeken vesz részt, szívesen ad tanácsokat közösségi kertek kialakításában is.
– 100 év tapasztalatából azt tudom mondani, hogy nincsen szebb foglalkozás a termőföldek művelésénél – mondta a Reutersnek Bálint gazda, akinek meggyőződése, hogy hosszú élete a természetközeli életmódjának és annak köszönhető, hogy a mai napig aktívan azt csinálhatja, amit szeret.
A külföldi hírügynökségnek arról is beszélt, hogy aggódik a klímaváltozás miatt. A Föld népessége jelenleg 7,5 milliárd fő, de ez a statisztikák szerint 2050-re, harminc év múlva tízmilliárdra emelkedik. Arra biztat mindenkit, aki tud, termeljen zöldségeket és gyümölcsöket, mert szerinte szükség van arra, hogy törekedjünk az önellátásra, másrészt, aki saját maga termeszti ezeket, többet is fogyaszt belőlük. – A modern társadalmaknak meg kell őrizniük a természethez való közelségüket… az embereknek képesnek kell lenniük élvezni a fa árnyékát vagy örülni, amikor a leander virágzik – mondta a Reutersnek.
Bálint gazda azt már az ATV Start című műsorban mondta, hogy hosszú élete szerinte nem érdem, hanem “szerencsés véletlenek összessége”, és nem tartana itt, ha élete első 18 évét nem egy olyan családban éli meg, amilyenben felnőtt.
– Sokat vagyok fiatalok között, tanítok az egyetemen, a családomban is sok gyerek van. Talán ezek is adnak energiát az embernek ahhoz, hogy az életét alkotó módon tudja folytatni. Nagyon békés, nyugodt, kulturált családból származom, annyi mindent szedtem össze az életem első 18 évében az érettségiig, amíg a család együtt volt, hogy tulajdonképpen abból élek. Apámat világítótoronynak tartottam: mindig visszaemlékeztem, hogy bizonyos kérdésekben ő mit mondott, és hogyan gondolkodott. Még most is, ha valamiben döntenem kell, az az első gondolatom, vajon apám hogy döntött volna – osztotta meg a nézőkkel.
– Nem én vagyok az egyedüli, aki nem beszélt a második világháborúban történtekről. Valahogy az egész társadalom úgy alakult a ’40-es évek második felében, hogy mindenki hallgatott arról, mi történt vele. Én is. Most jönnek elő ezek a régi emlékek, amik a nagy megpróbáltatások idejében történtek velem. Különösen azért, mert az egyik magyar kiadónak eszébe jutott, hogy készítsünk az én emlékeimből egy beszélgetős stílusú könyvet – árulta el a műsorban.
Bálint György tevékenységét számos elismeréssel díjazták, megkapta többek között a Munka Érdemrend arany fokozatát, a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát, a MÚOSZ Aranytoll életműdíjat, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, a Prima Primissima díjat, és 2018-ban az Év Agrárembere – életműdíjat.