Ardai Ildikó Ferenczy Noémi-díjas textilművész „Utam a festékesekhez” c. kiállítását és a „Közös törekvések” elnevezésű konferenciát Sebő Ferenc Kossuth-díjas népzenekutató nyitotta meg Hevesen, a Művelődési Központban. A vendégeket Báder Miklósné a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet elnöke, Kő Pál Kossuth-díjas szobrászművész és Sveiczer Sándor polgármester köszöntötte.
– Nagy megtiszteltetésnek tartjuk, hogy lehetőséget kaptunk Ardai Ildikó Ferenczy Noémi-díjas alkotó szőnyegkiállításának és könyvbemutatójának megszervezésére. Sebő Ferenc népzene-kutatóval való találkozás, Szomjas György filmbemutatója, Ardai Ildikó “könyvlapozása” és Szabó Zoltán a XXI. század népművészetéről megfogalmazott nyitott kérdései hosszú időre szóló élményt, útravalót adtak. Köszönjük mindenkinek a kiállítás létrejöttében való segítő közreműködést – emelte ki Báder Miklósné.
Sebő Ferenc a textilművészet varázslatos mágusaként mutatta be Ardai Ildikót, kiemelve, hogy a művész üzenete minden korban olyan nyelvek segítségével jut el közönségéhez, amelyet sokan beszélnek. Mai világunk „magas művészeti” jelenségei mindinkább az újabb és újabb nyelvezetet létrehozásával igyekeztek érdekesek lenni, még ha ez azzal is jár, hogy ily módon egyre szűkül azok köre, akik azokat megtanulják és megértik – tette hozzá.
– A hagyományos népművészet minden megnyilvánulása azt mutatja, hogy a hosszú ideig és sokak által használt elemek egyéni variálásával, kreatív kombinációjával jönnek létre azok az alkotások, amelyek alkalmasak az önkifejezésre és a környezettel való kommunikációra. A szájhagyományos örökség „felfedezése”, a tiszta forrásból való merítkezés bizonyos korszakokban üdítő megújuláshoz vezethet, amint ezt a magyar költészet, a zene és tánc Bartók és Kodály nevével fémjelzett mozgalmai is bizonyítják.
Ardai Ildikó iparművész textilművészete igen jó példa erre. Állítása szerint a kezdeti impulzust kívülről kapta, a finnországi példából merítette. Ez az indíttatás vezette a népi festékesek szín- és formavilágának, valamint technikájának felfedezéséhez, amiből aztán „életre szóló szerelem” keletkezett. Mint vérbeli alkotó, az emlegetett nagy elődök példáját követve, komoly munkába kezdett, helyszíni gyűjtést és tanulmányutat végzett Erdélyben, Moldvában. A népművészet gyakorlatában nemcsak a tanult művész ihlető forrását kereste és kapta meg, hanem megérezte, felismerte annak mélységét is. Ezért fordult a népi szőnyeg-szövészet végvárának megmaradt, csíki festékesek tanulmányozásához. Rabul ejtette alkotói fantáziáját annak mértékletes szín- és motívum világa.
Bár a szövéstechnika önmagában törvényszerű kötöttségeket hordoz – a függőleges és a vízszintes síkjában tartja fogva az alkotót – de Ildikónak sikerült ezen felülemelkedni. Alkotásai lebegést, vibrálást, feszültséget sugalló képekké is válnak, melyek ugyanakkor megnyugvást sugalló szőnyegek maradnak. Munkáiban benne van az eredeti, a régi és az új, visszaköszön bennük eleink érzésvilága, a színek és motívumok dallamán át, mert minden korban a textíliák adják az otthon melegségét és díszét – méltatta az alkotót Sebő Ferenc, aki a konferencia keretén belül Ardai Ildikó „Székely festékesek a gyakorlatban 1973-2016” c. könyvét is ajánlotta, melyről utána a szerző beszélt.
Az ebédet követően Kiss Istvánné szőnyegszövő a gyakorlatban mutatta be a mesterség fogásait, majd Szabó Zoltán népzenész-néprajzkutató vitatta meg a hitelesség kérdését a XXI. században.
Zárásként a Sebő Ferencről készült, „Este a Gyimesbe’ jártam” c. filmet nézhették meg az érdeklődők, melyhez Szomjas György Kossuth-díjas filmrendező mondott bevezetőt.
A rendezvényen közreműködtek a Hevesi Zeneiskola tanárai.
Támogatók: Csoóri Sándor pályázat – Hagyományok Háza Hálózati Programja, Heves Város Önkormányzata, Heves Média Kft..
Szervező: Csillagvirág Népművészeti Egyesület
Együttműködő partner: Heves Város Művelődési Központja
A kiállítás május 31-ig tekinthető meg.
Fotó: Hevesi Hírportál/Jakab Tibor
