Molnár Roland tű. százados, őrsparancsnok tájékoztatja a városunkban élőket, hogy a Hevesi Katasztrófavédelmi Őrs 2017. december 6-án 11 órától bemutatót tart a lakosság, az iskolás tanulók és az óvodások részére az adventi ünnepek során keletkező, illetve a lakóingatlanokban keletkezett tűzesetekkel, továbbá a konyhai zsiradékok tűzeseteivel kapcsolatban.
A bemutató helyszíne: Heves, Hunyadi út 19-21. (piaccal szemben a Vöröskereszt udvara)
Tűzjelzés és alapvető tűzoltási tennivalók
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvényben leírtak szerint, aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a hívásfogadó központnak, a katasztrófavédelmi igazgatóság műveletirányító ügyeletének vagy a tűzoltóságnak (jelzésfogadó), vagy ha erre nincs lehetősége, a rendőrségnek vagy a mentőszolgálatnak, illetőleg a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának.
Magyarországon a tűz jelzéséhez, a segítségkéréshez mindenki a híradási eszközeit köteles rendelkezésre bocsátani, szükség esetén járműveikkel segítséget nyújtani. A telefonon történő tűzjelzés lehetőségét minden településről a jelzésfogadó részére biztosítani kell, valamint a tűzjelzés céljára a településen mindenki által bármikor igénybe vehető nyilvános távbeszélő állomást kell üzemben tartani. A tűzjelzés és az automatikus tűzátjelzés díjtalan és más hívásokkal szemben elsőbbséget élvez. Az automatikus tűzátjelzés fogadásának biztosítása, és az ezzel kapcsolatos költségek a jelzésfogadó fenntartóját, a tűzátjelzéshez szükséges berendezés és átviteli út kialakításával, valamint fenntartásával kapcsolatos költségek a felügyelt létesítmény tulajdonosát terhelik.
Tűz vagy annak közvetlen veszélyét észlelve, haladéktalanul jelezni kell lehetőleg a 112 vagy a 105-es telefonszámon. Amennyiben nincs nálunk, vagy a közelben telefonkészülék, kérjünk segítséget! A tűzjelzéssel egy időben próbáljunk meg tájékozódni a tűzeset körülményeiről, mi ég mekkora területen, mit veszélyeztet, van-e életveszély vagy veszélyes anyag jelenléte.
A tűzjelzéskor a jelzést fogadó az alábbi adatokra vonatkozó kérdéseket fogja feltenni a tűzjelzőnek:
A jelző nevét, a jelző elérhetőségét, visszahívható telefonszámát, az esemény pontos címét, van-e életveszély, veszélyes anyag jelenléte az esemény során. Valamint a fentiekben leírt tűzzel, a tűz körülményeivel kapcsolatos információkat.
Amennyiben beépített tűzjelző rendszer van telepítve, és az a tűz észlelésének időpontjában nem ad riasztási jelzést, a legközelebbi kézi jelzésadó aktiválásával a tűzjelzést kell indítani.
Amennyiben a hő és füstelvezetés kézi vezérlésű és nem a tűzjelző működteti, azok kézi nyitásáról is gondoskodjunk. A hő és füstelvezetés kézi vezérlése lépcsőház esetében a lépcsőházba nyíló, a menekülésre szolgáló ajtók – lépcsőház felől nézve – külső oldala mellett, a menekülés valamennyi irányából észlelhető helyen és a lépcsőház kijárati szintjén a lépcsőházból kivezető, menekülésre szolgáló ajtó külső vagy belső oldala mellett lehet elhelyezve.
A tűzjelzés után a helyszínen a tűz által veszélyeztetett területen figyelmeztetni kell az embereket, (társasház esetén pl.: kaputelefon használatával). Amennyiben a tűz nagysága, hozzáférhetősége, veszélyessége engedi, és tűzoltó készülék, fali tűzcsap vagy tűzcsap szerelvények rendelkezésre állnak, kezdjük meg azoknak a használatát a tűzoltás és az életveszély elhárítása érdekében.
Az otthonunkban a keletkező, még kisebb tüzek eloltásához a lakásban elhelyezhető porral oltók közül ajánlott az “ABC” porral oltó, melynek fő hatóanyaga az ammónium-szulfát és ammónium-foszfát, és a szilárd anyagok, éghető folyadékok, és a gázok tüzeinek oltására egyaránt alkalmas. Ezzel az éghető alapanyagú berendezési és használati tárgyak tüzeinek oltását végezhetjük hatékonyan. Egy átlagos lakásban egy kisebb tűz eloltásához 6kg oltópor töltetű porral oltó készülék elegendő. A készülék mérete ideális egy kis lakásban való tárolásra, valamint kis súlya miatt a kezelése sem okoz gondot.
A konyhában keletkezett olajtűz oltására TILOS VIZET HASZNÁLNI! Az edényben égő olaj alatt a tűzhelyet kapcsoljuk ki és egy nagyméretű fedővel fedjük le, és várjuk, meg míg visszahűl.
Amennyiben tűz az edényből továbbterjedt a konyhabútorra azt a porral oltóval oltsuk el.
Az éghetű folyadékok oltásánál szintén kerüljük a vízzel való oltást, mert ezek a folyadékok általában könnyebbek a víznél és az égő folyadékra öntött víz nem tudja eloltani a tüzet, sőt mivel az égő folyadék a víz felszínén szétterül, ezáltal megnövekedhet a tűz kiterjedése. Az égő folyadékok tüzeinél használjunk habbal, vagy porral oltó készüléket.
Az elektromos készülékek vezetékek oltásánál először a elektromos fogyasztásmérő óránál áramtalanítsunk, és utána kezdjük meg az oltást a porral oltóval. Amennyiben áramtalanítottuk és biztosítottuk visszakapcsolás ellen az elektromos hálózatot az oltáshoz használhatunk vizet is.
Szilárd anyagok (bútorok, szőnyegek, textíliák, stb.) égésénél használhatunk vizet, vagy porral oltó készüléket is.
A tűz oltása akkor a legeredményesebb, ha az oltást a tűz kezdeti szakaszában megkezdjük. Amennyiben a tüzet sikerült eloltanunk, a tűzoltóságot akkor is hívjuk ki, a tűz szakszerű eloltásához, és a tűz visszagyulladásának megakadályozása érdekében.
Kiterjedtebb tüzet (a tűz több bútorra, tárgyra is nagy területen átterjedt) már sokkal nehezebb megfékezni, a tűz kiterjedése, a keletkezett égéstermékek, hő és füst akadályozó tényezői miatt. Amennyiben a tűz oltása meghaladja technikai és fizikai képességeinket, lakástűz esetén a helyiségek és a lakás ajtóit, ablakait lehetőleg csukjuk be távozáskor, ez jelentős mértékben csökkenti a tűz, és a füst továbbterjedését, valamint növeli a lépcsőházból való menekülés lehetőségének esélyét. Emeletes házban tűz esetén a tűzzel érintett, valamint a meneküléskor hátrahagyott lakások bejárati ajtaját csukjuk be, de ha van rá lehetőség ne zárjuk be, vagy kívülről a kulcsot hagyjuk a zárban. A csukott ajtók az elhagyott lakásokat védik a hő és fűst általi károsodásoktól, valamint a bejárati ajtók felesleges feltörését. (A kivonuló tűzoltó rajoknak ellenőrizniük kell minden lakást, hogy tűz és füst által veszélyeztetett személy nem-e maradt a lakásban.) A tűzoltó rajok a zárt lakások ajtóit felfeszítik, ez a művelet a mentést lassítja, és jelentős anyagi kárral jár.
Figyeljünk oda, hogy lakásunkban, és egyéb helyen tűz ne keletkezhessen! A kezdeti tüzek eloltásához ajánlatos minden lakásba legalább egy porral oltó készüléket tartani. A kezdeti tüzek sikeres felszámolásával megelőzhetőek a halálesetek, valamint a nagy anyagi kárral járó tűzesetek.
Forrás: www.katasztrofavedelem.hu
