Megérkezett az első alkotás az ÜVEG-PORCELÁN-AJÁNDÉK-VIRÁG üzlet és a HEVESI HíREK folyóirat által meghirdetett Szerelmes Vers-enyre. Mai hevesi poétánk Anonimusz néven küldte el alkotását, olvassák és élvezzék!
A Pillanat!
Hogy mitől Férfi egy férfi?
Ez egy hatalmas kérdés!
De minimális az őszinte lépés!
Elszavalom tehát mesém,
Mert ezzel előbújik, az a bizonyos Én!
Szürke, száraz decemberi didergés,
Úgy éreztem, ez egy magányos kezdés.
Meglepetés szerű, avagy nem, Betoppantam egy várba s köszöntem!
Udvariasan fogadtak katonák és várnagyok,
Majd előbukkant és lélegeztem hirtelen nagyot!
Szóltak hozzám udvarhölgyek s bohócok,
De csőlátásom túlontúl merev, mely szorong!
Ott álltam, bámultam, megihletett egy tekintet,
És egyből tudtam, változott valami itt bent!
Felforrósodó, szikrázó pillanat!
Aztán eljött az idő, december órája,
Majd nyolcat ütött a vár kongája!
Pásztáztam a terepet, nem értettem miért!
Talán gondoltam egyre: A Hiányérzetért!
Pillanatról-pillanatra, nyolcszor ütött órája,
Csak rá vártam, nem pedig kómára!
Léptem előre, megragadtam Pennámat,
Kezemet forgattam, nem lacafacáztam!
Regéltem neki, mert valami nem volt elég,
Tőle boldogabb lettem, majd fiatalabb én!
Felkelt a Nap, mely mosolygott kedvesen,
Boldogan keltem, mert forgolódtam rendesen!
Majd tettem-vettem, terveztem rendesen,
Az öreg vár órája tizenhatot ütött, de rendesen!
Ismét eljött a pillanat!
Kétezer-tizenhat tizenhat órája,
Szinte álomba sodort, nem pedig kómába!
Áldozatok árán ugyan, de kicsaltam rendesen,
Hisz Fancsó vára védett, de azt beveszem estelen!
Cseverésztünk sokat, vigadtunk rendesen,
Megláttam hát, mi változott bent!
Eljött hát, egy forró, izzasztó pillanat, Majd tizennégy napján, nagyot vert tizenhat!
Köszöntött az a bizonyos pillanat!
Kukucskáltak minket kicsik és nagyok,
Mindjárt tudtam hát, ölelek majd nagyot!
Leültünk hát, forrón nézett rám,
Megragadtam őt, majd ámult ám!
Megfogtam kezét, mely pici és fagyos,
Tán szibériai békát fogott a kis alattomos?!
Nevettem egy kicsit, majd komolyan gondoltam,
Rám tekintett és nem csalódtam!
Ez az A Pillanat!
Éreztem egyet, rögtön felnőttem,
Tudtam, hogy Te kellesz, csakis érted jöttem!
Hát fogadd szívem, mely érted dobog,
S szeress nagyon, ölelj, csókolj nagyot!
Hogy mi a nagy tanulság?!
Ez itt egy nagy kérdés ám!
Megmondom Szeretlek,
Mert Te teszel Férfivá!
A VERS-ENY RÉSZLETES FELTÉTELEIRŐL ITT OLVASHATNAK.
