Magyarországon minden évben több száz mérgezéses baleset történik, ezek igen nagy száma szén-monoxid-mérgezés, melyekből több tucat halállal végződik. A központi fűtés bevezetésével a korábbinál kevesebb áldozatot szedett a „széngáz”, de a kis helyigényű cirkók elterjedése és használata miatt az esetek száma ismét emelkedik.
Szinte nem múlik el fűtési szezon anélkül, hogy ne hallanánk ezekről. Ilyenkor felmerül a kérdés: nem lehetett volna megelőzni a szerencsétlenséget? Velünk, a családunkkal vajon megtörténhet hasonló? Reméljük, hogy nem, hiszen egy kis odafigyeléssel és pár ezer forintos befektetéssel megvédhetjük magunkat és szeretteinket az efféle tragédiáktól.
Az alábbiakban tájékoztatjuk a Hevesi Hírportál olvasóit, mire tanácsos ügyelni leginkább a téli fűtéses időszakokban!
Megelőzés
A kéményt, gáz, olaj és hagyományos fűtőkészülékeket, rezsókat, kályhákat rendszeresen ellenőriztessük. A legkisebb rendellenesség esetén kapcsoljuk ki és hívjunk szakembert. Konyhai gázrezsó használatánál folyamatosan szellőztetni kell, ezzel a szintén veszélyes szén-dioxid felhalmozódást is el lehet kerülni. Gázrezsót fűtés céljára használni szigorúan tilos! Használjunk szén-monoxid-érzékelő berendezést, szükség esetén többet is. A jelzőrendszer időszakos karbantartásáról, kalibrálásáról gondoskodni kell a megfelelő működés érdekében.
Erősen kihűlt fűtőberendezés begyújtása esetén a kémény felmelegedéséig visszaáramolhat mérgező égéstermék. Amennyiben nem elhárítható vészhelyzetbe kerülünk, menjünk friss levegőre és értesítsük a tűzoltókat, akik megfelelő felszereléssel rendelkeznek a mérgező égéstermékek kimutatására.
Ha már megtörtént a baj
A szén-monoxid mérgezett betegnek friss levegőt kell adni, szabad légutakat biztosítani és szükség esetén lélegeztetni. A szén-monoxid ellepte helyiséget gyorsan ki kell szellőztetni. Szén-monoxid-mérgezés esetén az elsősegélynyújtónak fokozott figyelmet kell fordítania arra, nehogy segítés helyett saját maga is bajba kerüljön.
Gázzal telt helyiségben semmiképpen se vegyünk levegőt! Lehetőleg csak megfelelő védőfelszereléssel lépjünk be, ha ez nem megoldható, akkor csak egy lélegzetvétellel kibírható ideig tartózkodjunk a zárt térben, utána haladéktalanul menjünk szabad levegőre. Ebben az esetben a mentőket és a tűzoltókat is értesítsük.
A mérgezés tünetei, következményei
A kezdeti tüneteket gyakran nem értelmezik helyesen, ezért a szén-monoxid-mérgezés olyankor is okozhat halálesetet, amikor a súlyos mérgezést hosszan tartó, jól észrevehető panaszok előzik meg. Az ájulást még nem okozó mérgezés tünetei összekeverhetők többek közt a migrén vagy az influenza bizonyos tüneteivel (fejfájás, szédülés, fáradtság, álmosság, hányinger, tudatzavar).
A mérgezést elszenvedő tudatánál van, a mérgezés gyanúját gyakran felfogja, és azt is, hogy meghal, ha nem tesz valamit, egy bizonyos mérgezési fokon túl azonban már nem képes cselekedni. A szén-monoxid a testben először lassan halmozódik fel, majd koncentrációja hirtelen felugrik.
Első szakasz: A mérgezést szenvedett nyugtalan, zavart vagy kábult, szédülhet, hányhat. A fejfájás az egyik legjellemzőbb tünet. A bőr időnként cseresznyepiros lesz.
Második szakasz: Izomgörcsök a végtagokon, majd az egész testen, eszméletlenség. Az eszméletlenné vált beteg is hányhat, ami fulladás veszélyével jár.
Harmadik szakasz: Izomellazulás, légzésbénulás, halál.
A szén-monoxid-mérgezés – ha nem is következik be a halál – agykárosodáshoz, bénuláshoz, látászavarokhoz is vezethet. Mérgezés esetén veszélyeztetettebbek a csecsemők, gyermekek, várandós anyák, az idősek és a légzési problémákkal küzdők.
Nem biztos, hogy az az azonos koncentrációnak kitett személyek egyszerre lesznek rosszul. Bár a tüneteket nehéz felismerni, ha szén-monoxid-mérgezés szempontjából veszélyes helyiségben tartózkodunk (kazánház, fürdőszoba, garázs), esetleg többször, több családtagnál is ugyanott jelentkeznek a panaszok, mindenképp gyanakodjunk a mérgezés lehetőségére! Ha a fenti tüneteket észleljük, azonnal menjünk szabad levegőre és hívjunk segítséget!
Forrás: Internet
