Alatkán, egy agrárvállalkozó család talán a régi időkből is merítve hozhatja vissza a hevesi dinnye hírnevét. Több hektáron zajlik a dinnyetermesztés. A napokban a birtokon járt szerkesztőségünk és megnéztük, honnan kerül majd a piacra az igazi, hamisítatlan hevesi finomság.
– Nem egyszerű dolog a dinnyetermesztés. A magas költségek miatt, az elmúlt 10 évben elterjedt a termelők körében, hogy tökszáron nevelik a piros húsú gyümölcsöt, ugyanis a tök ellenállóbb a betegségekkel szemben, mint a dinnye, így jóval gazdaságosabb a termelés. Kiemelném, hogy ez nem genetikai módosítás. Azonban sem küllemre, sem ízre nem tudjuk megkülönböztetni az oltott dinnyét az “igazitól” – tájékoztatta a Hevesi Hírportált Tóthné Kovács Erika, aki görög- és sárgadinnyét, valamint epret termeszt Heves-Alatkán.
„A termesztést a palántaneveléstől kezdjük, amit a kiültetés követ. Ezután kapálni, permetezni, azaz gondozni kell a termést. Fontos a földterület bekerítése, hiszen a nyulak előszeretettel dézsmálják meg a gyümölcsöket.” – mutatott rá az őstermelő.
Erika elmondása szerint a külföldről behozott áruk nem olyan édesek, mint a hazai dinnye, a behozatalnak sajnos árcsökkentő hatása van, de szerencsére sokan megvárják a mézédes, hazai termelők portékáit. Az idei termés reméljük legalább olyan zamatos lesz, mint amilyen népszerű volt országszerte a hevesi dinnye – tette hozzá.
A Tóth féle mézédes dinnyékkel bizonyára hamarosan találkozhatunk majd a hevesi piacon is.
Görögdinnye termesztésünk története egészen a XVII század elejére nyúlik vissza, amikor a törökök kiüldözték a lakosság egy részét, akik a mai Alatka és Boconád környékén kezdtek el dinnyetermesztéssel foglalkozni. Az 1860-as földbirtokrendezés, tagosítás által fellendült a mezőgazdasági termelés és ez a hevesi dinnyére is jótékony hatással volt, hiszen országos hírnévre tett szert. Megalakult a Magyar Dinnyész Egylet, a szakértők egymással versengtek és gyakoriak voltak dinnyeversenyek is. Szontagh Gusztáv 1854-ben megjelent művében több hevesi adat is található, valamint a „hevesi vérbélű”-nek nevezett apró fekete magvú, vékony héjú dinnyét külön ki is emelték a többi hevesi fajtából.
Ez sajnos a múlt, jelenleg megyei szinten is egyre kevesebben foglalkoznak dinnyetermesztéssel. Alatkán, egy agrárvállalkozó család talán a régi időkből is merítve hozhatja vissza a hevesi dinnye hírnevét. Több hektáron zajlik a termelés és a palánták nevelése.
ÉRDEMES TUDNI:
Vitaminokkal van tele
A sárgadinnye kiválóan bírja a fagyasztást, csakúgy mint a málna, vagy meggy.
A görögdinnye 90-95 százaléka víz, így nagyon kevés energiát tartalmaz, ám mégis számos táp- és védőanyag található benne – mondta a hirado.hu-nak nyilatkozó táplálkozáskutató. „A görögdinnye egy természetes izotóniás ital, nagyon jól pótolja a folyadékveszteséget a benne található ásványi anyagok – kálium, magnézium, nátrium – valamint, a cukor miatt. Ezeken felül számos vitamint és ásványi anyagokat tartalmaz, például B, C és E-vitamint, valamint niacint, vasat, folsavat és mangánt, likopintartalma pedig kiemelkedő a gyümölcsök között” – nyilatkozta Vági Zsolt.
A dinnye természetes vízhajtó hatású, így a szervezet öntisztító folyamatait is segíti, valamint eltelíti az embert, így a testtömeg-menedzselésben is fontos szerepe van.
Nem éri meg kiköpni a dinnye magját
Szétrágva a dinnye magjából számos aminosav és ásványi anyag, valamint vízhajtó hatású növényi hatóanyag képes felszívódni a szervezetben. A gyümölcs magjából készült teát a népi gyógyászat is használja. Ha egészben nyeljük le, akkor emésztetlenül ürül a szervezetből, de az emésztést így is serkenti – magyarázta a táplálkozáskutató.
Mértékkel cukorbetegek is fogyaszthatják
Cukorbetegek is fogyaszthatják kis mennyiségben a dinnyét, hiszen 100 gramm, csak 25-29 kalóriát tartalmaz. Vigyázni kell viszont, mert sok könnyen felszívódó cukor van benne, így nem szabad túlzásba esni. Fontos, hogy önálló étkezésként ne kerüljön az étrendbe, hiszen úgy méginkább kifejti vércukorszint-emelő hatását.
