– Ha a világ bármely pontján kérdésként felmerül, hogy melyik a magyarság legszebb nemzeti ünnepe, a megkérdezettek nagy többsége azt mondaná, hogy március tizenötödike. A miértre sok válasz adható, de talán akkor állunk a legközelebb az igazsághoz, ha az emberi lélek felől közelítjük meg ezt a kérdést. Legfőképpen a magyar lélek irányából, amelynek köztudottan a legfontosabb lételeme a szabadság gondolata – ezekkel a szavakkal kezdte Szabó Zsolt államtitkár, országgyűlési képviselőnk ünnepi beszédét Hevesen, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc feledhetetlen napjaira emlékezve.
Az ünnepi programsorozat a pusztacsászi emlékhelynél vette kezdetét koszorúzással, hiszen Heves 1848-as emlékei elsősorban Pusztacsászhoz kötődnek.
A szentmisét követően a Szubjektív Zenei Műhely, Forradalmi félóra című zenés műsora tette a napot még ünnepélyesebbé. A Sipos Roland által megzenésített irodalmi művek nagy sikert arattak a Művelődési Központ aulájában. Simon Annamária, id. Sipos Rolnad, ifj. Sipos Rolnad és Tóth Miklós egyedi, újszerű hangzást adtak a megzenésített alkotásoknak.
Az újonnan alakult, helyi együttes tagjai, az 1848-as forradalom költeményeinek modern átirataival, zenei alapokra helyezett versekkel igyekeztek közelebb hozni a közönséghez a magyar költészet legjavát. Korábban sosem hallott formában dolgoztak föl több művet is, a végeredmény hatásos volt, s olyan megemlékezést nyújtottak a közönségnek, amelyet mindenki magáénak érezhetett.
A dalok között a forradalmat és szabadságharcot idéző verseket hallhattunk Lólé Mihály tolmácsolásában.
A Hevesi Fúvós és a Hevesi Mazsorett Együttes toborzó felvonulása után a Városháza előtt, a 48-as emlékhelynél folytatódott a program.
A Hivatal épületénél összegyűlt városiakat Szabó Zsolt államtitkár köszöntötte. Beszédében rámutatott arra, hogy 1848 március tizenötödike éppen a magyar lélek szabadság iránti szeretete, annak fellángolásának a legfényesebb tanúbizonysága. Az 1848 márciusi események, és azok vezetőinek neve, örökre bevésődött a magyar történelmi emlékezetbe. Azt azonban tudnunk kell, hogy a szabadságot nem egy arctalan tömeg vívta ki. A polgári forradalom lehetőségét az emberek összefogása vívta ki. Akaratukat összekovácsolta, erejüket megsokszorozta, hogy tudták, nagy dolgokra képesek, ha összefognak, ha összetartanak. Ők tetteikkel bebizonyították, hogy bár egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen. A nemzet összetartozásának tudata 1848 óta a leggazdagabb erkölcsi, szellemi és érzelmi erőforrásunk egyben – tette hozzá.
„Március tizenötödike mindig is a bátrakról, a magyarok bátorságáról szólt. Tisztelet jár a bátraknak, akik olyan Magyarországról álmodtak, amely nem idegen hatalmaknak alárendelve létezik, hanem független és önálló döntéseket tud hozni. Ez a nap figyelmeztet minket, hogy nekünk, magyaroknak a szabadság nem magától értetődő, hogy újra és újra, minden generációnak meg kell küzdenie érte” – húzta alá Szabó Zsolt.
Hangsúlyozva: „A történelem néha ismétli önmagát. Ma is egy erősen változó Európában élünk, ahol meg kell találnunk a helyes utat. Amikor ilyen mély változások zajlanak Európában, akkor általában a magyaroknak mindig fontos szerep jut. Magyarország az elmúlt években megerősödött, utat tört magának és bizonyította, hogy életképes. Ebben sok millió magyar munkája van. Semmi okunk nincs a kishitűségre, vagy a szégyenre.”
– Március tizenötödikén szólnia kell mindenki lelkében a Nemzeti dalnak. Ha elhangzik a „Talpra magyar”, mindenkinek értenie kell, hogy mit is jelent most magyarnak lenni. Szeretjük ezt az ünnepet, mert közel jönnek hozzánk olyan igazán magyaros megnyilvánulások, amikben nyoma sincs az önzésnek, amiben hőstettek emlékei és hírei villanyoznak fel bennünket. Szeretjük, mert nincs benne semmi olyan, ami megalkuvásra késztette volna nemzetünket, ami hagyna letérdelni ott, ahol csak állni szabad. Nem emlékeztet semmi olyanra, ami miatt lesütött szemmel, szégyenkezve, vagy piruló orcával kellene járnunk Európában – emelte ki országgyűlési képviselőnk.
„Nekünk kell harcolni, nekünk kell dolgozni, védeni és alázattal szolgálni nemzetünket: országhatárt, kivívott eredményeket, magyar hazát, házat, állampolgárokat, gyermekeinket. Ha Európára tekintünk, sajnos még mindig olyan időket élünk, ahol jól láthatóak az igazi élet ellenségei. Olyan időket élünk, amikor az önzés, a gőgösség, az embertelenség, a szeretetlenség, a rágalmazás, árulás, felfuvalkodottság, megannyi ellenünk irányuló megnyilvánulás gátol igaz és szabad életünk kialakításában. Védjük meg hát az országot, ahogyan tették ’48 ifjai, azoktól, akik ezeket az eredményeket sárba akarják tiporni. Fogjunk össze ismét e vívmányok megvédése érdekében, és támogassuk mind többen Magyarország kormányának törekvéseit és az elért eredményeinket. A Jóisten adjon hozzá erőt, egészséget, fiatalságot és jövőt mindannyiunknak” – zárta szavait Szabó Zsolt államtitkár.
A délelőtti program a 48-as emlékmű megkoszorúzásával fejeződött be a Városháza előtt, ahol országgyűlési képviselőnk és Sveiczer Sándor polgármester tisztelgett elsőként a szabadságharc hősei előtt, majd az önkormányzat, a járási hivatal, a pártok, intézmények és civil szervezetek képviselői is elhelyezték az emlékezés virágait.
Fényképezte: Hevesi Hírportál/Jakab Tibor
